{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:420"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:420","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és a nem környezetbarát fogyasztók között = Psychographic Differences between Environmentally Friendly and Nonenvironmentally Friendly Consumers","abstract":"Jelen disszertáció célja, hogy a fennálló gazdasági rendszer keretein belül megvizsgálja a környezetbarát marketing lehetőségeit azon keresztül, hogy jobban megértjük a környezetbarát fogyasztói viselkedést. A két alapkérdés, hogy (1) Milyen pszichográfiai tényezőkben meglevő különbségek jelzik leginkább a környezetbarát magatartásra való hajlandóságot? illetve, hogy (2) Milyen hasonlóságokat és különbségeket tapasztalunk annak tükrében, hogy a környezetbarát magatartást tágabban, teljes komplexitásában, vagy egydimenziós tényezőként, csak a környezetbarát termék vásárlásaként értelmezzük? Kutatásomban a környezetbarát magatartás szűkebb és tágabb értelmezésének is teret engedek. A vásárlási magatartásra fókuszálva egy konkrét termék esetében közelebbről megvizsgálom, hogy az adott döntésben a környezetbarát terméktulajdonságnak mekkora volt a szerepe és hogy ez milyen tényezőkkel mutat kapcsolatot. (Ezt conjoint-analízis segítségével végeztem.) Másrészt figyelembe veszem, hogy a környezetbarát magatartás többdimenziós fogalom, így a kutatás során ezeket a dimenziókat együttesen mérem és velük összefüggésben is megvizsgálom, milyen pszichográfiai tényezők mentén jönnek létre a környezetbarát fogyasztás mintái. Ez utóbbi megközelítés véleményem szerint sokkal stabilabb mintázatát adja a környezetbarát magatartás előzményeinek. A magyarázó erejüket tekintve lényegesen jobb pszichográfiai változók közül a kutatás középpontjába azok kerültek, amelyeknek a külföldi és hazai szakirodalomban a legjelentősebb és legegyértelműbb volt a szerepe a környezetbarát magatartással összefüggésben: ezek • az észlelt fogyasztói hatékonyság, • a környezetbarát magatartás iránti attitűd, • az értékek „képviseletében” az ökológiai világnézet mérőszámai, • a környezeti tudás Kaiser és Fuhrer (2003) által javasolt csoportjai, • a környezeti problémákkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés valamint • a rövid távú szemlélet, a takarékosság és a divatkövetés versengő motivációi. Hipotézisem szerint mindegyik pszichográfiai tényező szignifikáns különbséget mutat a környezetbarát és nem környezetbarát magatartású válaszadók között, ám a két csoport legjobban az egyéni tevékenység irrelevancia-érzésében és a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségében különbözik egymástól. (diszkriminancia-analízissel teszteltem). Klaszteranalízis segítségével kizárólag a pszichográfiai ismérvek bevonásával létrehoztam a környezettudatos magatartás klasztereit, majd az e mentén történő besorolást összehasonlítottam a magatartás alapján képzett csoportokba tartozással. Az így kapott kereszttábla alapján létrehoztam négy szegmenst: • a következetesen környezetbarát, • következetesen nem környezetbarát, • „Bort iszik és vizet prédikál” szegmenst és a • haszonelvű környezetbarát szegmenst. Az első két csoport esetében az elvek és a magatartás konzisztenciájáról beszélhetünk, az utóbbi két csoportnál viszont az elvek és a magatartás inkonzisztenciájáról. Ez utóbbi két csoport az, amely a hagyományos, logikus gondolkodási sémát megkérdőjelezi, így új kutatási irányokat jelölhet ki. Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy a környezettudatos, ámde mégsem környezetbarát magatartású válaszadókat mi különbözteti meg leginkább a következetesen környezetbarát válaszadóktól, ismét diszkriminancia-analízist végeztem. Az eredmények ismét az észlelt fogyasztói hatékonyságnak, a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségének és a környezeti normák elfogadásának fontosságát támasztották alá. A marketing szakembereknek tehát elsősorban ezeket a tényezőket érdemes befolyásolni a környezetbarát termékek nagyobb piaci sikere érdekében.","abstract_html":"Jelen disszertáció célja, hogy a fennálló gazdasági rendszer keretein belül megvizsgálja a környezetbarát marketing lehetőségeit azon keresztül, hogy jobban megértjük a környezetbarát fogyasztói viselkedést. A két alapkérdés, hogy (1) Milyen pszichográfiai tényezőkben meglevő különbségek jelzik leginkább a környezetbarát magatartásra való hajlandóságot? illetve, hogy (2) Milyen hasonlóságokat és különbségeket tapasztalunk annak tükrében, hogy a környezetbarát magatartást tágabban, teljes komplexitásában, vagy egydimenziós tényezőként, csak a környezetbarát termék vásárlásaként értelmezzük? Kutatásomban a környezetbarát magatartás szűkebb és tágabb értelmezésének is teret engedek. A vásárlási magatartásra fókuszálva egy konkrét termék esetében közelebbről megvizsgálom, hogy az adott döntésben a környezetbarát terméktulajdonságnak mekkora volt a szerepe és hogy ez milyen tényezőkkel mutat kapcsolatot. (Ezt conjoint-analízis segítségével végeztem.) Másrészt figyelembe veszem, hogy a környezetbarát magatartás többdimenziós fogalom, így a kutatás során ezeket a dimenziókat együttesen mérem és velük összefüggésben is megvizsgálom, milyen pszichográfiai tényezők mentén jönnek létre a környezetbarát fogyasztás mintái. Ez utóbbi megközelítés véleményem szerint sokkal stabilabb mintázatát adja a környezetbarát magatartás előzményeinek. A magyarázó erejüket tekintve lényegesen jobb pszichográfiai változók közül a kutatás középpontjába azok kerültek, amelyeknek a külföldi és hazai szakirodalomban a legjelentősebb és legegyértelműbb volt a szerepe a környezetbarát magatartással összefüggésben: ezek • az észlelt fogyasztói hatékonyság, • a környezetbarát magatartás iránti attitűd, • az értékek „képviseletében” az ökológiai világnézet mérőszámai, • a környezeti tudás Kaiser és Fuhrer (2003) által javasolt csoportjai, • a környezeti problémákkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés valamint • a rövid távú szemlélet, a takarékosság és a divatkövetés versengő motivációi. Hipotézisem szerint mindegyik pszichográfiai tényező szignifikáns különbséget mutat a környezetbarát és nem környezetbarát magatartású válaszadók között, ám a két csoport legjobban az egyéni tevékenység irrelevancia-érzésében és a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségében különbözik egymástól. (diszkriminancia-analízissel teszteltem). Klaszteranalízis segítségével kizárólag a pszichográfiai ismérvek bevonásával létrehoztam a környezettudatos magatartás klasztereit, majd az e mentén történő besorolást összehasonlítottam a magatartás alapján képzett csoportokba tartozással. Az így kapott kereszttábla alapján létrehoztam négy szegmenst: • a következetesen környezetbarát, • következetesen nem környezetbarát, • „Bort iszik és vizet prédikál” szegmenst és a • haszonelvű környezetbarát szegmenst. Az első két csoport esetében az elvek és a magatartás konzisztenciájáról beszélhetünk, az utóbbi két csoportnál viszont az elvek és a magatartás inkonzisztenciájáról. Ez utóbbi két csoport az, amely a hagyományos, logikus gondolkodási sémát megkérdőjelezi, így új kutatási irányokat jelölhet ki. Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy a környezettudatos, ámde mégsem környezetbarát magatartású válaszadókat mi különbözteti meg leginkább a következetesen környezetbarát válaszadóktól, ismét diszkriminancia-analízist végeztem. Az eredmények ismét az észlelt fogyasztói hatékonyságnak, a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségének és a környezeti normák elfogadásának fontosságát támasztották alá. A marketing szakembereknek tehát elsősorban ezeket a tényezőket érdemes befolyásolni a környezetbarát termékek nagyobb piaci sikere érdekében.","abstract_has_math":false,"creators":["Majláth, Melinda"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-02","date_published":"2010-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Marketing"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Majláth, Melinda"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Marketing"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/1/majlath_melinda.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/2/majlath_melinda_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/3/majlath_melinda_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Jelen disszertáció célja, hogy a fennálló gazdasági rendszer keretein belül megvizsgálja a környezetbarát marketing lehetőségeit azon keresztül, hogy jobban megértjük a környezetbarát fogyasztói viselkedést. A két alapkérdés, hogy (1) Milyen pszichográfiai tényezőkben meglevő különbségek jelzik leginkább a környezetbarát magatartásra való hajlandóságot? illetve, hogy (2) Milyen hasonlóságokat és különbségeket tapasztalunk annak tükrében, hogy a környezetbarát magatartást tágabban, teljes komplexitásában, vagy egydimenziós tényezőként, csak a környezetbarát termék vásárlásaként értelmezzük? Kutatásomban a környezetbarát magatartás szűkebb és tágabb értelmezésének is teret engedek. A vásárlási magatartásra fókuszálva egy konkrét termék esetében közelebbről megvizsgálom, hogy az adott döntésben a környezetbarát terméktulajdonságnak mekkora volt a szerepe és hogy ez milyen tényezőkkel mutat kapcsolatot. (Ezt conjoint-analízis segítségével végeztem.) Másrészt figyelembe veszem, hogy a környezetbarát magatartás többdimenziós fogalom, így a kutatás során ezeket a dimenziókat együttesen mérem és velük összefüggésben is megvizsgálom, milyen pszichográfiai tényezők mentén jönnek létre a környezetbarát fogyasztás mintái. Ez utóbbi megközelítés véleményem szerint sokkal stabilabb mintázatát adja a környezetbarát magatartás előzményeinek. A magyarázó erejüket tekintve lényegesen jobb pszichográfiai változók közül a kutatás középpontjába azok kerültek, amelyeknek a külföldi és hazai szakirodalomban a legjelentősebb és legegyértelműbb volt a szerepe a környezetbarát magatartással összefüggésben: ezek • az észlelt fogyasztói hatékonyság, • a környezetbarát magatartás iránti attitűd, • az értékek „képviseletében” az ökológiai világnézet mérőszámai, • a környezeti tudás Kaiser és Fuhrer (2003) által javasolt csoportjai, • a környezeti problémákkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés valamint • a rövid távú szemlélet, a takarékosság és a divatkövetés versengő motivációi. Hipotézisem szerint mindegyik pszichográfiai tényező szignifikáns különbséget mutat a környezetbarát és nem környezetbarát magatartású válaszadók között, ám a két csoport legjobban az egyéni tevékenység irrelevancia-érzésében és a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségében különbözik egymástól. (diszkriminancia-analízissel teszteltem). Klaszteranalízis segítségével kizárólag a pszichográfiai ismérvek bevonásával létrehoztam a környezettudatos magatartás klasztereit, majd az e mentén történő besorolást összehasonlítottam a magatartás alapján képzett csoportokba tartozással. Az így kapott kereszttábla alapján létrehoztam négy szegmenst: • a következetesen környezetbarát, • következetesen nem környezetbarát, • „Bort iszik és vizet prédikál” szegmenst és a • haszonelvű környezetbarát szegmenst. Az első két csoport esetében az elvek és a magatartás konzisztenciájáról beszélhetünk, az utóbbi két csoportnál viszont az elvek és a magatartás inkonzisztenciájáról. Ez utóbbi két csoport az, amely a hagyományos, logikus gondolkodási sémát megkérdőjelezi, így új kutatási irányokat jelölhet ki. Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy a környezettudatos, ámde mégsem környezetbarát magatartású válaszadókat mi különbözteti meg leginkább a következetesen környezetbarát válaszadóktól, ismét diszkriminancia-analízist végeztem. Az eredmények ismét az észlelt fogyasztói hatékonyságnak, a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségének és a környezeti normák elfogadásának fontosságát támasztották alá. A marketing szakembereknek tehát elsősorban ezeket a tényezőket érdemes befolyásolni a környezetbarát termékek nagyobb piaci sikere érdekében."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és a nem környezetbarát fogyasztók között = Psychographic Differences between Environmentally Friendly and Nonenvironmentally Friendly Consumers"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Majláth, Melinda"],"dc:date":["2010-02"],"dc:date.issued":["2010-02"],"dc:description.abstract":["Jelen disszertáció célja, hogy a fennálló gazdasági rendszer keretein belül megvizsgálja a környezetbarát marketing lehetőségeit azon keresztül, hogy jobban megértjük a környezetbarát fogyasztói viselkedést. A két alapkérdés, hogy (1) Milyen pszichográfiai tényezőkben meglevő különbségek jelzik leginkább a környezetbarát magatartásra való hajlandóságot? illetve, hogy (2) Milyen hasonlóságokat és különbségeket tapasztalunk annak tükrében, hogy a környezetbarát magatartást tágabban, teljes komplexitásában, vagy egydimenziós tényezőként, csak a környezetbarát termék vásárlásaként értelmezzük? Kutatásomban a környezetbarát magatartás szűkebb és tágabb értelmezésének is teret engedek. A vásárlási magatartásra fókuszálva egy konkrét termék esetében közelebbről megvizsgálom, hogy az adott döntésben a környezetbarát terméktulajdonságnak mekkora volt a szerepe és hogy ez milyen tényezőkkel mutat kapcsolatot. (Ezt conjoint-analízis segítségével végeztem.) Másrészt figyelembe veszem, hogy a környezetbarát magatartás többdimenziós fogalom, így a kutatás során ezeket a dimenziókat együttesen mérem és velük összefüggésben is megvizsgálom, milyen pszichográfiai tényezők mentén jönnek létre a környezetbarát fogyasztás mintái. Ez utóbbi megközelítés véleményem szerint sokkal stabilabb mintázatát adja a környezetbarát magatartás előzményeinek. A magyarázó erejüket tekintve lényegesen jobb pszichográfiai változók közül a kutatás középpontjába azok kerültek, amelyeknek a külföldi és hazai szakirodalomban a legjelentősebb és legegyértelműbb volt a szerepe a környezetbarát magatartással összefüggésben: ezek • az észlelt fogyasztói hatékonyság, • a környezetbarát magatartás iránti attitűd, • az értékek „képviseletében” az ökológiai világnézet mérőszámai, • a környezeti tudás Kaiser és Fuhrer (2003) által javasolt csoportjai, • a környezeti problémákkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés valamint • a rövid távú szemlélet, a takarékosság és a divatkövetés versengő motivációi. Hipotézisem szerint mindegyik pszichográfiai tényező szignifikáns különbséget mutat a környezetbarát és nem környezetbarát magatartású válaszadók között, ám a két csoport legjobban az egyéni tevékenység irrelevancia-érzésében és a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségében különbözik egymástól. (diszkriminancia-analízissel teszteltem). Klaszteranalízis segítségével kizárólag a pszichográfiai ismérvek bevonásával létrehoztam a környezettudatos magatartás klasztereit, majd az e mentén történő besorolást összehasonlítottam a magatartás alapján képzett csoportokba tartozással. Az így kapott kereszttábla alapján létrehoztam négy szegmenst: • a következetesen környezetbarát, • következetesen nem környezetbarát, • „Bort iszik és vizet prédikál” szegmenst és a • haszonelvű környezetbarát szegmenst. Az első két csoport esetében az elvek és a magatartás konzisztenciájáról beszélhetünk, az utóbbi két csoportnál viszont az elvek és a magatartás inkonzisztenciájáról. Ez utóbbi két csoport az, amely a hagyományos, logikus gondolkodási sémát megkérdőjelezi, így új kutatási irányokat jelölhet ki. Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy a környezettudatos, ámde mégsem környezetbarát magatartású válaszadókat mi különbözteti meg leginkább a következetesen környezetbarát válaszadóktól, ismét diszkriminancia-analízist végeztem. Az eredmények ismét az észlelt fogyasztói hatékonyságnak, a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségének és a környezeti normák elfogadásának fontosságát támasztották alá. A marketing szakembereknek tehát elsősorban ezeket a tényezőket érdemes befolyásolni a környezetbarát termékek nagyobb piaci sikere érdekében."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/1/majlath_melinda.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/2/majlath_melinda_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/3/majlath_melinda_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/420/"],"dc:subject":["Marketing"],"dc:title":["A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és a nem környezetbarát fogyasztók között = Psychographic Differences between Environmentally Friendly and Nonenvironmentally Friendly Consumers"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}