{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:417"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:417","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával","abstract":"A környezetértékelés mintegy ötven éves múltra tekint vissza és az 1970-es évekig tipikus észak-amerikai gyakorlatnak számított. Szükségességének felismerése után megkezdte térhódítását, először Európában, majd fokozatosan a többi kontinens országaiban is. Magyarországon a hasonló típusú kutatások a 90-es évek közepén kezdődtek el, míg Szlovákiában még mindig kezdetlegesnek mondható. Az értékelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli formában. Az értekezés kizárólag a pénzbeli értékeléssel foglalkozik. A környezeti javakat is érintő beavatkozások/beruházások értékelésénél általában csak a közvetlen költségeket/hasznokat becsülik, a környezet változásainak értékét viszont nem, így a döntéseket csak a hatások egy szűk területére vonatkozó tényleges adatok mérlegelése alapján hozzák meg, míg a szélesebb értelemben vett társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyják. Az értékelés egyik legfontosabb szerepe éppen abban van, hogy ezen társadalmi hatásokon belül megpróbálja a környezeti javak pozitív gazdasági értékeit is pénzbeli formában kifejezni. Segítségével sokszor könnyebben eldönthető, hogy egy beavatkozás következtében javul-e, avagy sem a társadalom jóléte. A környezeti javak pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Kutatásaim során a feltártpreferencia-módszerek csoportjába tartozó feltételes választás módszerét emeltem ki, és azt a Baradla-Domica barlangrendszer értékelésére alkalmaztam. Egyrészt azért választottam a feltételes választás módszerét, mivel Magyarországon az elsők között, addig Szlovákiában az első alkalommal került sor annak alkalmazására. Másrészt, használata a világban az utóbbi csaknem két évtizedben egyre inkább előtérbe került, ugyanakkor tudományos jelentősége és elfogadottsága is egyre növekszik. A Baradla-Domica barlangrendszer közgazdasági értékelését a feltételes választás módszerének alkalmazásával egy lakossági kérdőíves megkérdezés keretein belül hajtottuk végre. A felmérés során összesen 352 (176-176) személyt kérdeztünk meg, elsősorban a barlangrendszer közelében élők, valamint a barlangot látogatók körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. A Baradla-Domica barlangrendszer lakossági értékelésével egyrészt a hazai és nemzetközi pénzbeli értékelési esetek egyedi bővítését hajtottuk végre, ami által lehetőségünk adódott a barlangrendszer (hipotetikus) védelmi-fejlesztési programjával kapcsolatos fizetési hajlandóság, valamint a lakosság általános-, környezeti- és a barlangokkal kapcsolatos attitűdjének nemzetközi összehasonlítására. Másrészt a feltételes választás módszertani szempontból történő alkalmazhatóságát és megbízhatóságát, illetve a lakosságnak a módszerrel és a pénzbeli értékeléssel kapcsolatos megítélését is vizsgáltuk. Az értekezés újszerűsége, valamint kutatásaim legfontosabb következtetései a következőkben foglalható össze: ► A feltételes választás első részletes magyar nyelvű módszertani leírását adja. ► A feltételes választás módszerének alkalmazásával Magyarországon az elsők közötti, Szlovákiában az első lakossági felmérést hajtottuk végre. ► A világban egyedi a tekintetben, hogy még nem alkalmazták barlangrendszer értékelésére, amely ráadásul két ország területén helyezkedik el. ► Mind a magyar, mind pedig a szlovák lakosság nagyon komoly értéket tulajdonít a barlangrendszer védelmének, illetve annak a jövő generációk számára történő megőrzésének. Óvatos becslések alapján is annak összértéke kb. 21,5 Mrd Ft-ot kitevő összegnek felel meg, ezért az azzal kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. ► A felmérés eredményeinek környezetpolitikai összefüggéseivel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy a környezeti ügyekben illetékes döntéshozók képet kaphatnak az értékelés elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. ► A barlangrendszerrel kapcsolatos - akár nemzeti, akár regionális jellegű - beruházások, illetve projektek elbírálásánál és/vagy kivitelezésénél mérlegelni kellene a barlangrendszer- intézkedések jellegével kapcsolatban kialakult lakossági prioritási sorrendet is. ► A feltételes választás módszertani szempontból remekül alkalmazható eljárás a lakosság körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Ugyanakkor mindkét ország lakosságának véleménye nagyon megosztott mind a barlangok, mind pedig az egyéb környezeti javak fizetési hajlandóság alapján történő értékelésével kapcsolatban. Véleményem szerint, a pénzbeli értékelésnek, s azon belül a feltételes választás módszerének – ha nem is mint teljesen tökéletes, de mint nagyon hasznos eszköznek – van jövője e két országban. És azáltal, hogy az a lehető legtöbb hatást próbálja megragadni, megadhatja azt a közös dimenziót, amely megkönnyítheti a környezetpolitika számos területével kapcsolatos döntések meghozatalát is. Ugyanakkor fejlődésének, illetve a döntéshozatalban való elfogadottságának egyik alapfeltétele további szélesebb látókörben elvégzett kutatások végrehajtása, illetve azok eredményeinek az összehangolása.","abstract_html":"A környezetértékelés mintegy ötven éves múltra tekint vissza és az 1970-es évekig tipikus észak-amerikai gyakorlatnak számított. Szükségességének felismerése után megkezdte térhódítását, először Európában, majd fokozatosan a többi kontinens országaiban is. Magyarországon a hasonló típusú kutatások a 90-es évek közepén kezdődtek el, míg Szlovákiában még mindig kezdetlegesnek mondható. Az értékelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli formában. Az értekezés kizárólag a pénzbeli értékeléssel foglalkozik. A környezeti javakat is érintő beavatkozások/beruházások értékelésénél általában csak a közvetlen költségeket/hasznokat becsülik, a környezet változásainak értékét viszont nem, így a döntéseket csak a hatások egy szűk területére vonatkozó tényleges adatok mérlegelése alapján hozzák meg, míg a szélesebb értelemben vett társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyják. Az értékelés egyik legfontosabb szerepe éppen abban van, hogy ezen társadalmi hatásokon belül megpróbálja a környezeti javak pozitív gazdasági értékeit is pénzbeli formában kifejezni. Segítségével sokszor könnyebben eldönthető, hogy egy beavatkozás következtében javul-e, avagy sem a társadalom jóléte. A környezeti javak pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Kutatásaim során a feltártpreferencia-módszerek csoportjába tartozó feltételes választás módszerét emeltem ki, és azt a Baradla-Domica barlangrendszer értékelésére alkalmaztam. Egyrészt azért választottam a feltételes választás módszerét, mivel Magyarországon az elsők között, addig Szlovákiában az első alkalommal került sor annak alkalmazására. Másrészt, használata a világban az utóbbi csaknem két évtizedben egyre inkább előtérbe került, ugyanakkor tudományos jelentősége és elfogadottsága is egyre növekszik. A Baradla-Domica barlangrendszer közgazdasági értékelését a feltételes választás módszerének alkalmazásával egy lakossági kérdőíves megkérdezés keretein belül hajtottuk végre. A felmérés során összesen 352 (176-176) személyt kérdeztünk meg, elsősorban a barlangrendszer közelében élők, valamint a barlangot látogatók körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. A Baradla-Domica barlangrendszer lakossági értékelésével egyrészt a hazai és nemzetközi pénzbeli értékelési esetek egyedi bővítését hajtottuk végre, ami által lehetőségünk adódott a barlangrendszer (hipotetikus) védelmi-fejlesztési programjával kapcsolatos fizetési hajlandóság, valamint a lakosság általános-, környezeti- és a barlangokkal kapcsolatos attitűdjének nemzetközi összehasonlítására. Másrészt a feltételes választás módszertani szempontból történő alkalmazhatóságát és megbízhatóságát, illetve a lakosságnak a módszerrel és a pénzbeli értékeléssel kapcsolatos megítélését is vizsgáltuk. Az értekezés újszerűsége, valamint kutatásaim legfontosabb következtetései a következőkben foglalható össze: ► A feltételes választás első részletes magyar nyelvű módszertani leírását adja. ► A feltételes választás módszerének alkalmazásával Magyarországon az elsők közötti, Szlovákiában az első lakossági felmérést hajtottuk végre. ► A világban egyedi a tekintetben, hogy még nem alkalmazták barlangrendszer értékelésére, amely ráadásul két ország területén helyezkedik el. ► Mind a magyar, mind pedig a szlovák lakosság nagyon komoly értéket tulajdonít a barlangrendszer védelmének, illetve annak a jövő generációk számára történő megőrzésének. Óvatos becslések alapján is annak összértéke kb. 21,5 Mrd Ft-ot kitevő összegnek felel meg, ezért az azzal kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. ► A felmérés eredményeinek környezetpolitikai összefüggéseivel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy a környezeti ügyekben illetékes döntéshozók képet kaphatnak az értékelés elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. ► A barlangrendszerrel kapcsolatos - akár nemzeti, akár regionális jellegű - beruházások, illetve projektek elbírálásánál és/vagy kivitelezésénél mérlegelni kellene a barlangrendszer- intézkedések jellegével kapcsolatban kialakult lakossági prioritási sorrendet is. ► A feltételes választás módszertani szempontból remekül alkalmazható eljárás a lakosság körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Ugyanakkor mindkét ország lakosságának véleménye nagyon megosztott mind a barlangok, mind pedig az egyéb környezeti javak fizetési hajlandóság alapján történő értékelésével kapcsolatban. Véleményem szerint, a pénzbeli értékelésnek, s azon belül a feltételes választás módszerének – ha nem is mint teljesen tökéletes, de mint nagyon hasznos eszköznek – van jövője e két országban. És azáltal, hogy az a lehető legtöbb hatást próbálja megragadni, megadhatja azt a közös dimenziót, amely megkönnyítheti a környezetpolitika számos területével kapcsolatos döntések meghozatalát is. Ugyanakkor fejlődésének, illetve a döntéshozatalban való elfogadottságának egyik alapfeltétele további szélesebb látókörben elvégzett kutatások végrehajtása, illetve azok eredményeinek az összehangolása.","abstract_has_math":false,"creators":["Krajnyik, Zsolt"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-12","date_published":"2009-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Környezet-gazdaságtan"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Krajnyik, Zsolt"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-12-17"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Környezet-gazdaságtan"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/1/krajnyik_zsolt.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/2/krajnyik_zsolt_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/3/krajnyik_zsolt_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A környezetértékelés mintegy ötven éves múltra tekint vissza és az 1970-es évekig tipikus észak-amerikai gyakorlatnak számított. Szükségességének felismerése után megkezdte térhódítását, először Európában, majd fokozatosan a többi kontinens országaiban is. Magyarországon a hasonló típusú kutatások a 90-es évek közepén kezdődtek el, míg Szlovákiában még mindig kezdetlegesnek mondható. Az értékelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli formában. Az értekezés kizárólag a pénzbeli értékeléssel foglalkozik. A környezeti javakat is érintő beavatkozások/beruházások értékelésénél általában csak a közvetlen költségeket/hasznokat becsülik, a környezet változásainak értékét viszont nem, így a döntéseket csak a hatások egy szűk területére vonatkozó tényleges adatok mérlegelése alapján hozzák meg, míg a szélesebb értelemben vett társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyják. Az értékelés egyik legfontosabb szerepe éppen abban van, hogy ezen társadalmi hatásokon belül megpróbálja a környezeti javak pozitív gazdasági értékeit is pénzbeli formában kifejezni. Segítségével sokszor könnyebben eldönthető, hogy egy beavatkozás következtében javul-e, avagy sem a társadalom jóléte. A környezeti javak pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Kutatásaim során a feltártpreferencia-módszerek csoportjába tartozó feltételes választás módszerét emeltem ki, és azt a Baradla-Domica barlangrendszer értékelésére alkalmaztam. Egyrészt azért választottam a feltételes választás módszerét, mivel Magyarországon az elsők között, addig Szlovákiában az első alkalommal került sor annak alkalmazására. Másrészt, használata a világban az utóbbi csaknem két évtizedben egyre inkább előtérbe került, ugyanakkor tudományos jelentősége és elfogadottsága is egyre növekszik. A Baradla-Domica barlangrendszer közgazdasági értékelését a feltételes választás módszerének alkalmazásával egy lakossági kérdőíves megkérdezés keretein belül hajtottuk végre. A felmérés során összesen 352 (176-176) személyt kérdeztünk meg, elsősorban a barlangrendszer közelében élők, valamint a barlangot látogatók körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. A Baradla-Domica barlangrendszer lakossági értékelésével egyrészt a hazai és nemzetközi pénzbeli értékelési esetek egyedi bővítését hajtottuk végre, ami által lehetőségünk adódott a barlangrendszer (hipotetikus) védelmi-fejlesztési programjával kapcsolatos fizetési hajlandóság, valamint a lakosság általános-, környezeti- és a barlangokkal kapcsolatos attitűdjének nemzetközi összehasonlítására. Másrészt a feltételes választás módszertani szempontból történő alkalmazhatóságát és megbízhatóságát, illetve a lakosságnak a módszerrel és a pénzbeli értékeléssel kapcsolatos megítélését is vizsgáltuk. Az értekezés újszerűsége, valamint kutatásaim legfontosabb következtetései a következőkben foglalható össze: ► A feltételes választás első részletes magyar nyelvű módszertani leírását adja. ► A feltételes választás módszerének alkalmazásával Magyarországon az elsők közötti, Szlovákiában az első lakossági felmérést hajtottuk végre. ► A világban egyedi a tekintetben, hogy még nem alkalmazták barlangrendszer értékelésére, amely ráadásul két ország területén helyezkedik el. ► Mind a magyar, mind pedig a szlovák lakosság nagyon komoly értéket tulajdonít a barlangrendszer védelmének, illetve annak a jövő generációk számára történő megőrzésének. Óvatos becslések alapján is annak összértéke kb. 21,5 Mrd Ft-ot kitevő összegnek felel meg, ezért az azzal kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. ► A felmérés eredményeinek környezetpolitikai összefüggéseivel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy a környezeti ügyekben illetékes döntéshozók képet kaphatnak az értékelés elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. ► A barlangrendszerrel kapcsolatos - akár nemzeti, akár regionális jellegű - beruházások, illetve projektek elbírálásánál és/vagy kivitelezésénél mérlegelni kellene a barlangrendszer- intézkedések jellegével kapcsolatban kialakult lakossági prioritási sorrendet is. ► A feltételes választás módszertani szempontból remekül alkalmazható eljárás a lakosság körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Ugyanakkor mindkét ország lakosságának véleménye nagyon megosztott mind a barlangok, mind pedig az egyéb környezeti javak fizetési hajlandóság alapján történő értékelésével kapcsolatban. Véleményem szerint, a pénzbeli értékelésnek, s azon belül a feltételes választás módszerének – ha nem is mint teljesen tökéletes, de mint nagyon hasznos eszköznek – van jövője e két országban. És azáltal, hogy az a lehető legtöbb hatást próbálja megragadni, megadhatja azt a közös dimenziót, amely megkönnyítheti a környezetpolitika számos területével kapcsolatos döntések meghozatalát is. Ugyanakkor fejlődésének, illetve a döntéshozatalban való elfogadottságának egyik alapfeltétele további szélesebb látókörben elvégzett kutatások végrehajtása, illetve azok eredményeinek az összehangolása."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Krajnyik, Zsolt"],"dc:date":["2009-12-17"],"dc:date.issued":["2009-12"],"dc:description.abstract":["A környezetértékelés mintegy ötven éves múltra tekint vissza és az 1970-es évekig tipikus észak-amerikai gyakorlatnak számított. Szükségességének felismerése után megkezdte térhódítását, először Európában, majd fokozatosan a többi kontinens országaiban is. Magyarországon a hasonló típusú kutatások a 90-es évek közepén kezdődtek el, míg Szlovákiában még mindig kezdetlegesnek mondható. Az értékelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli formában. Az értekezés kizárólag a pénzbeli értékeléssel foglalkozik. A környezeti javakat is érintő beavatkozások/beruházások értékelésénél általában csak a közvetlen költségeket/hasznokat becsülik, a környezet változásainak értékét viszont nem, így a döntéseket csak a hatások egy szűk területére vonatkozó tényleges adatok mérlegelése alapján hozzák meg, míg a szélesebb értelemben vett társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyják. Az értékelés egyik legfontosabb szerepe éppen abban van, hogy ezen társadalmi hatásokon belül megpróbálja a környezeti javak pozitív gazdasági értékeit is pénzbeli formában kifejezni. Segítségével sokszor könnyebben eldönthető, hogy egy beavatkozás következtében javul-e, avagy sem a társadalom jóléte. A környezeti javak pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Kutatásaim során a feltártpreferencia-módszerek csoportjába tartozó feltételes választás módszerét emeltem ki, és azt a Baradla-Domica barlangrendszer értékelésére alkalmaztam. Egyrészt azért választottam a feltételes választás módszerét, mivel Magyarországon az elsők között, addig Szlovákiában az első alkalommal került sor annak alkalmazására. Másrészt, használata a világban az utóbbi csaknem két évtizedben egyre inkább előtérbe került, ugyanakkor tudományos jelentősége és elfogadottsága is egyre növekszik. A Baradla-Domica barlangrendszer közgazdasági értékelését a feltételes választás módszerének alkalmazásával egy lakossági kérdőíves megkérdezés keretein belül hajtottuk végre. A felmérés során összesen 352 (176-176) személyt kérdeztünk meg, elsősorban a barlangrendszer közelében élők, valamint a barlangot látogatók körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. A Baradla-Domica barlangrendszer lakossági értékelésével egyrészt a hazai és nemzetközi pénzbeli értékelési esetek egyedi bővítését hajtottuk végre, ami által lehetőségünk adódott a barlangrendszer (hipotetikus) védelmi-fejlesztési programjával kapcsolatos fizetési hajlandóság, valamint a lakosság általános-, környezeti- és a barlangokkal kapcsolatos attitűdjének nemzetközi összehasonlítására. Másrészt a feltételes választás módszertani szempontból történő alkalmazhatóságát és megbízhatóságát, illetve a lakosságnak a módszerrel és a pénzbeli értékeléssel kapcsolatos megítélését is vizsgáltuk. Az értekezés újszerűsége, valamint kutatásaim legfontosabb következtetései a következőkben foglalható össze: ► A feltételes választás első részletes magyar nyelvű módszertani leírását adja. ► A feltételes választás módszerének alkalmazásával Magyarországon az elsők közötti, Szlovákiában az első lakossági felmérést hajtottuk végre. ► A világban egyedi a tekintetben, hogy még nem alkalmazták barlangrendszer értékelésére, amely ráadásul két ország területén helyezkedik el. ► Mind a magyar, mind pedig a szlovák lakosság nagyon komoly értéket tulajdonít a barlangrendszer védelmének, illetve annak a jövő generációk számára történő megőrzésének. Óvatos becslések alapján is annak összértéke kb. 21,5 Mrd Ft-ot kitevő összegnek felel meg, ezért az azzal kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. ► A felmérés eredményeinek környezetpolitikai összefüggéseivel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy a környezeti ügyekben illetékes döntéshozók képet kaphatnak az értékelés elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. ► A barlangrendszerrel kapcsolatos - akár nemzeti, akár regionális jellegű - beruházások, illetve projektek elbírálásánál és/vagy kivitelezésénél mérlegelni kellene a barlangrendszer- intézkedések jellegével kapcsolatban kialakult lakossági prioritási sorrendet is. ► A feltételes választás módszertani szempontból remekül alkalmazható eljárás a lakosság körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Ugyanakkor mindkét ország lakosságának véleménye nagyon megosztott mind a barlangok, mind pedig az egyéb környezeti javak fizetési hajlandóság alapján történő értékelésével kapcsolatban. Véleményem szerint, a pénzbeli értékelésnek, s azon belül a feltételes választás módszerének – ha nem is mint teljesen tökéletes, de mint nagyon hasznos eszköznek – van jövője e két országban. És azáltal, hogy az a lehető legtöbb hatást próbálja megragadni, megadhatja azt a közös dimenziót, amely megkönnyítheti a környezetpolitika számos területével kapcsolatos döntések meghozatalát is. Ugyanakkor fejlődésének, illetve a döntéshozatalban való elfogadottságának egyik alapfeltétele további szélesebb látókörben elvégzett kutatások végrehajtása, illetve azok eredményeinek az összehangolása."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/1/krajnyik_zsolt.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/2/krajnyik_zsolt_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/3/krajnyik_zsolt_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/417/"],"dc:subject":["Környezet-gazdaságtan"],"dc:title":["Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}