{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:414"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:414","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül = Economic Suburbanisation from the Perspective of Corporation Demographics through an Example from Hungary","abstract":"Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb környezetük felértékelődését hozta magával. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében tradicionálisan három fő irányzatot különböztünk meg: a klasszikus – neoklasszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket, amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak korlátozottan, alkalmasak ennek az átfogó társadalmi–gazdaság jelenségnek a modellezésére. Ezért kísérletet teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia – keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait. A modell felépítése során térökonometriai és területi adatok feltáró elemzése (ESDA) módszereket alkalmazok, amelyre hazánkban mindeddig kevés példa akadt. A gazdasági szervezetek térbeli decentralizációjának modellezése során a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozások csoportjára – populációjára vonatkozó adatokat használom fel.","abstract_html":"Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb környezetük felértékelődését hozta magával. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében tradicionálisan három fő irányzatot különböztünk meg: a klasszikus – neoklasszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket, amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak korlátozottan, alkalmasak ennek az átfogó társadalmi–gazdaság jelenségnek a modellezésére. Ezért kísérletet teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia – keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait. A modell felépítése során térökonometriai és területi adatok feltáró elemzése (ESDA) módszereket alkalmazok, amelyre hazánkban mindeddig kevés példa akadt. A gazdasági szervezetek térbeli decentralizációjának modellezése során a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozások csoportjára – populációjára vonatkozó adatokat használom fel.","abstract_has_math":false,"creators":["Koós, Bálint"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-11","date_published":"2009-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Vállalati szervezet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Koós, Bálint"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-11-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vállalati szervezet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/1/koos_balint.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/2/koos_balint_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/3/koos_balint_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb környezetük felértékelődését hozta magával. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében tradicionálisan három fő irányzatot különböztünk meg: a klasszikus – neoklasszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket, amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak korlátozottan, alkalmasak ennek az átfogó társadalmi–gazdaság jelenségnek a modellezésére. Ezért kísérletet teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia – keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait. A modell felépítése során térökonometriai és területi adatok feltáró elemzése (ESDA) módszereket alkalmazok, amelyre hazánkban mindeddig kevés példa akadt. A gazdasági szervezetek térbeli decentralizációjának modellezése során a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozások csoportjára – populációjára vonatkozó adatokat használom fel."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül = Economic Suburbanisation from the Perspective of Corporation Demographics through an Example from Hungary"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Koós, Bálint"],"dc:date":["2009-11-25"],"dc:date.issued":["2009-11"],"dc:description.abstract":["Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb környezetük felértékelődését hozta magával. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében tradicionálisan három fő irányzatot különböztünk meg: a klasszikus – neoklasszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket, amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak korlátozottan, alkalmasak ennek az átfogó társadalmi–gazdaság jelenségnek a modellezésére. Ezért kísérletet teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia – keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait. A modell felépítése során térökonometriai és területi adatok feltáró elemzése (ESDA) módszereket alkalmazok, amelyre hazánkban mindeddig kevés példa akadt. A gazdasági szervezetek térbeli decentralizációjának modellezése során a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozások csoportjára – populációjára vonatkozó adatokat használom fel."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/1/koos_balint.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/2/koos_balint_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/3/koos_balint_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/414/"],"dc:subject":["Vállalati szervezet"],"dc:title":["A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül = Economic Suburbanisation from the Perspective of Corporation Demographics through an Example from Hungary"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}