{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:406"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:406","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A közönséges gyíkfű (Prunella Vulgaris L.) és a kerti kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) antioxidáns hatású vegyületeinek felhalmozódását befolyásoló tényezők","abstract":"Három éven át tartó kísérletünkben két olyan fajt (közönséges gyíkfű – Prunella vulgaris L., kerti kakukkfű – Thymus vulgaris L.) vizsgáltunk a Lamiaceae növénycsaládból, melyek potenciális lehetőséget nyújthatnak a jövőben a mesterséges antioxidánsok kiváltására mind humán egészségügyi, mind pedig élelmiszeripari szempontból. A különböző kivonási módok (vizes és alkoholos kivonatok) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közönséges gyíkfű állományok többségében, a kerti kakukkfűhöz hasonlóan (Stefanovits, 2008) a vizes kivonatok jellemezhetők szignifikánsan nagyobb összes fenoltartalommal és összantioxidáns kapacitással. A hazánkban még nem vizsgált közönséges gyíkfű állományok igen változatos képet mutattak mind morfológiai, mind kémiai jellemzőik alapján, mely bizonyítja a faj kiváló alkalmazkodóképességét, s egyben lehetőséget ad a termesztésbevonás kidolgozására is. A fenolos vegyületek felhalmozódására az időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak, a melegebb, szárazabb, naposabb élőhelyi körülmények miatt megemelkedett a hatóanyagszint mind a termesztés során, mind pedig a hazánkénál melegebb éghajlatról származó növénypopulációkban esetében (Luccai Botanikus Kert, Monte Pisani hegység, Olaszország). A közönséges gyíkfű termesztésére hazánkban is lehetőség van, az állományokat 2 évig érdemes fenntartani, mind morfológiai, mind pedig hatóanyag-tartalom szempontjából. Az életkor és évjárat hatását egyik növényfaj esetében sem lehetett egyértelműen elkülöníteni egymástól. A közönséges gyíkfű esetében az összes fenoltartalom és összantioxidáns kapacitás az idősebb állományban volt magasabb, míg a kerti kakukkfű esetében a melegebb, szárazabb időjárási feltételek között mértünk nagyobb értékeket. A rozmaringsav-tartalom esetében a közönséges gyíkfűnél életkorhoz köthető hatást nem, míg az évjárat hatását sikerült igazolni. A kerti kakukkfűnél mindkét tényező befolyásolta a felhalmozott rozmaringsav mennyiségét, eredményeink alapján azonban úgy tűnik, ennek a fenolos komponensnek a koncentrációja erősebben köthető a növények életkorához. Mindkét növényfajnál beigazolódott, hogy a még fiatal, sérülékenyebb hajtások és levelek statisztikailag igazolhatóan nagyobb összes fenoltartalommal jellemezhetők. Ebből következően mindkét növényfaj esetében a virágzási stádium előtt érdemes betakarítani a hajtásokat, mely a hozamadatok figyelembevételével, a közönséges gyíkfű esetében bimbós virágzási stádiumban ajánlható.","abstract_html":"Három éven át tartó kísérletünkben két olyan fajt (közönséges gyíkfű – Prunella vulgaris L., kerti kakukkfű – Thymus vulgaris L.) vizsgáltunk a Lamiaceae növénycsaládból, melyek potenciális lehetőséget nyújthatnak a jövőben a mesterséges antioxidánsok kiváltására mind humán egészségügyi, mind pedig élelmiszeripari szempontból. A különböző kivonási módok (vizes és alkoholos kivonatok) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közönséges gyíkfű állományok többségében, a kerti kakukkfűhöz hasonlóan (Stefanovits, 2008) a vizes kivonatok jellemezhetők szignifikánsan nagyobb összes fenoltartalommal és összantioxidáns kapacitással. A hazánkban még nem vizsgált közönséges gyíkfű állományok igen változatos képet mutattak mind morfológiai, mind kémiai jellemzőik alapján, mely bizonyítja a faj kiváló alkalmazkodóképességét, s egyben lehetőséget ad a termesztésbevonás kidolgozására is. A fenolos vegyületek felhalmozódására az időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak, a melegebb, szárazabb, naposabb élőhelyi körülmények miatt megemelkedett a hatóanyagszint mind a termesztés során, mind pedig a hazánkénál melegebb éghajlatról származó növénypopulációkban esetében (Luccai Botanikus Kert, Monte Pisani hegység, Olaszország). A közönséges gyíkfű termesztésére hazánkban is lehetőség van, az állományokat 2 évig érdemes fenntartani, mind morfológiai, mind pedig hatóanyag-tartalom szempontjából. Az életkor és évjárat hatását egyik növényfaj esetében sem lehetett egyértelműen elkülöníteni egymástól. A közönséges gyíkfű esetében az összes fenoltartalom és összantioxidáns kapacitás az idősebb állományban volt magasabb, míg a kerti kakukkfű esetében a melegebb, szárazabb időjárási feltételek között mértünk nagyobb értékeket. A rozmaringsav-tartalom esetében a közönséges gyíkfűnél életkorhoz köthető hatást nem, míg az évjárat hatását sikerült igazolni. A kerti kakukkfűnél mindkét tényező befolyásolta a felhalmozott rozmaringsav mennyiségét, eredményeink alapján azonban úgy tűnik, ennek a fenolos komponensnek a koncentrációja erősebben köthető a növények életkorához. Mindkét növényfajnál beigazolódott, hogy a még fiatal, sérülékenyebb hajtások és levelek statisztikailag igazolhatóan nagyobb összes fenoltartalommal jellemezhetők. Ebből következően mindkét növényfaj esetében a virágzási stádium előtt érdemes betakarítani a hajtásokat, mely a hozamadatok figyelembevételével, a közönséges gyíkfű esetében bimbós virágzási stádiumban ajánlható.","abstract_has_math":false,"creators":["Sárosi, Szilvia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-11","date_published":"2009-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytan, botanika","Kémia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Sárosi, Szilvia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-11-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytan, botanika","Kémia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/1/sarosi_szilvia.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/2/sarosi_szilvia_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/3/sarosi_szilvia_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Három éven át tartó kísérletünkben két olyan fajt (közönséges gyíkfű – Prunella vulgaris L., kerti kakukkfű – Thymus vulgaris L.) vizsgáltunk a Lamiaceae növénycsaládból, melyek potenciális lehetőséget nyújthatnak a jövőben a mesterséges antioxidánsok kiváltására mind humán egészségügyi, mind pedig élelmiszeripari szempontból. A különböző kivonási módok (vizes és alkoholos kivonatok) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közönséges gyíkfű állományok többségében, a kerti kakukkfűhöz hasonlóan (Stefanovits, 2008) a vizes kivonatok jellemezhetők szignifikánsan nagyobb összes fenoltartalommal és összantioxidáns kapacitással. A hazánkban még nem vizsgált közönséges gyíkfű állományok igen változatos képet mutattak mind morfológiai, mind kémiai jellemzőik alapján, mely bizonyítja a faj kiváló alkalmazkodóképességét, s egyben lehetőséget ad a termesztésbevonás kidolgozására is. A fenolos vegyületek felhalmozódására az időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak, a melegebb, szárazabb, naposabb élőhelyi körülmények miatt megemelkedett a hatóanyagszint mind a termesztés során, mind pedig a hazánkénál melegebb éghajlatról származó növénypopulációkban esetében (Luccai Botanikus Kert, Monte Pisani hegység, Olaszország). A közönséges gyíkfű termesztésére hazánkban is lehetőség van, az állományokat 2 évig érdemes fenntartani, mind morfológiai, mind pedig hatóanyag-tartalom szempontjából. Az életkor és évjárat hatását egyik növényfaj esetében sem lehetett egyértelműen elkülöníteni egymástól. A közönséges gyíkfű esetében az összes fenoltartalom és összantioxidáns kapacitás az idősebb állományban volt magasabb, míg a kerti kakukkfű esetében a melegebb, szárazabb időjárási feltételek között mértünk nagyobb értékeket. A rozmaringsav-tartalom esetében a közönséges gyíkfűnél életkorhoz köthető hatást nem, míg az évjárat hatását sikerült igazolni. A kerti kakukkfűnél mindkét tényező befolyásolta a felhalmozott rozmaringsav mennyiségét, eredményeink alapján azonban úgy tűnik, ennek a fenolos komponensnek a koncentrációja erősebben köthető a növények életkorához. Mindkét növényfajnál beigazolódott, hogy a még fiatal, sérülékenyebb hajtások és levelek statisztikailag igazolhatóan nagyobb összes fenoltartalommal jellemezhetők. Ebből következően mindkét növényfaj esetében a virágzási stádium előtt érdemes betakarítani a hajtásokat, mely a hozamadatok figyelembevételével, a közönséges gyíkfű esetében bimbós virágzási stádiumban ajánlható."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A közönséges gyíkfű (Prunella Vulgaris L.) és a kerti kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) antioxidáns hatású vegyületeinek felhalmozódását befolyásoló tényezők"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Sárosi, Szilvia"],"dc:date":["2009-11-25"],"dc:date.issued":["2009-11"],"dc:description.abstract":["Három éven át tartó kísérletünkben két olyan fajt (közönséges gyíkfű – Prunella vulgaris L., kerti kakukkfű – Thymus vulgaris L.) vizsgáltunk a Lamiaceae növénycsaládból, melyek potenciális lehetőséget nyújthatnak a jövőben a mesterséges antioxidánsok kiváltására mind humán egészségügyi, mind pedig élelmiszeripari szempontból. A különböző kivonási módok (vizes és alkoholos kivonatok) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a közönséges gyíkfű állományok többségében, a kerti kakukkfűhöz hasonlóan (Stefanovits, 2008) a vizes kivonatok jellemezhetők szignifikánsan nagyobb összes fenoltartalommal és összantioxidáns kapacitással. A hazánkban még nem vizsgált közönséges gyíkfű állományok igen változatos képet mutattak mind morfológiai, mind kémiai jellemzőik alapján, mely bizonyítja a faj kiváló alkalmazkodóképességét, s egyben lehetőséget ad a termesztésbevonás kidolgozására is. A fenolos vegyületek felhalmozódására az időjárási körülmények jelentős hatást gyakoroltak, a melegebb, szárazabb, naposabb élőhelyi körülmények miatt megemelkedett a hatóanyagszint mind a termesztés során, mind pedig a hazánkénál melegebb éghajlatról származó növénypopulációkban esetében (Luccai Botanikus Kert, Monte Pisani hegység, Olaszország). A közönséges gyíkfű termesztésére hazánkban is lehetőség van, az állományokat 2 évig érdemes fenntartani, mind morfológiai, mind pedig hatóanyag-tartalom szempontjából. Az életkor és évjárat hatását egyik növényfaj esetében sem lehetett egyértelműen elkülöníteni egymástól. A közönséges gyíkfű esetében az összes fenoltartalom és összantioxidáns kapacitás az idősebb állományban volt magasabb, míg a kerti kakukkfű esetében a melegebb, szárazabb időjárási feltételek között mértünk nagyobb értékeket. A rozmaringsav-tartalom esetében a közönséges gyíkfűnél életkorhoz köthető hatást nem, míg az évjárat hatását sikerült igazolni. A kerti kakukkfűnél mindkét tényező befolyásolta a felhalmozott rozmaringsav mennyiségét, eredményeink alapján azonban úgy tűnik, ennek a fenolos komponensnek a koncentrációja erősebben köthető a növények életkorához. Mindkét növényfajnál beigazolódott, hogy a még fiatal, sérülékenyebb hajtások és levelek statisztikailag igazolhatóan nagyobb összes fenoltartalommal jellemezhetők. Ebből következően mindkét növényfaj esetében a virágzási stádium előtt érdemes betakarítani a hajtásokat, mely a hozamadatok figyelembevételével, a közönséges gyíkfű esetében bimbós virágzási stádiumban ajánlható."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/1/sarosi_szilvia.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/2/sarosi_szilvia_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/3/sarosi_szilvia_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/406/"],"dc:subject":["Növénytan, botanika","Kémia"],"dc:title":["A közönséges gyíkfű (Prunella Vulgaris L.) és a kerti kakukkfű (Thymus Vulgaris L.) antioxidáns hatású vegyületeinek felhalmozódását befolyásoló tényezők"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}