{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:397"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:397","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az értékközpontú vállalatvezetést szolgáló teljesítménymérési rendszer","abstract":"Kutatásom elméleti kiindulópontját az értékközpontú vállalatvezetés (value based management) jelentette. Az értékközpontú vállalatvezetés megvalósításában kritikus szerepet tölt be a teljesítménymérési rendszer. Kutatásomat arra a kérdésre fókuszáltam, hogy hogyan lehet a teljesítménymérésben az értékközpontú szemléletmódot érvényesíteni, milyen módon lehet „mérni” a vállalati értékben, illetve a tulajdonosi értékben bekövetkezı változást. Kutatási célként a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok teljesítménymérési rendszerének és pénzügyi teljesítményének vizsgálatát tőztem ki, melyet a 2004-es Versenyképességi kutatás 301 vállalatot tartalmazó adatbázisán végeztem el. Disszertációm elméleti részében áttekintettem a teljesítménymérés nemzetközi tendenciáit, az értékközpontú szemléletet érvényesítı teljesítménymérési rendszer jellemzőit; részletesen tárgyalva a vállalat tőkepiaci teljesítményét és belső értékét „közelítő” mutatókat, illetve részletesen foglalkoztam az értékteremtő tényezők szerepével. Empirikus kutatásom során két fő hipotézist fogalmaztam meg: (1) a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok fejlettebb teljesítménymérési rendszerrel rendelkeztek, és (2) jobb pénzügyi teljesítményt értek el, mint a nem elkötelezett vállalatok. A hipotézisek tesztelése előtt az egyik kritikus kérdés a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalati kör azonosítása volt, melyet több lépésben (klaszterelemzés és faktorelemzés eredményeit is felhasználva) végeztem el. Vizsgálataim alátámasztották, hogy a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok fejlettebb információs rendszerrel rendelkeztek: nagyobb arányban alkalmazták a vizsgált teljesítménymérési eszközöket, hasznosabbnak tekintették őket (a cash-flow kimutatás elemzésénél és a tőkeköltség számításnál mutatkozott meg a legrelevánsabb értékelésbeli különbség), az információs rendszerük jobban támogatta az értékteremtő tényezık mérését, kontrolling jelentéseik nagyobb arányban tartalmazták az értékteremtő tényezőket, és jobban támaszkodtak a számviteli rendszertől eltérő információs forrásokra. A nem értékvezérelt vállalatok erősebb számviteli beállítottságát mutatták a vizsgálatok. A tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok jobb pénzügyi teljesítményét vizsgálataim nem cáfolták meg. 2002-ben egyértelmően magasabb átlagos befektetett tőke arányos nyereséget értek el a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok, ugyanakkor a ROIC mutató önmagában nem méri a tulajdonosi értékteremtést. Mivel nem állt rendelkezésre a vállalati tıkeköltség, illetve nem lehetett megbízható iparági összehasonlítást végezni az alacsony elemszám miatt, ezért a hipotézis bizonyításához a Lazarsfeld-modellt hívtam segítségül, ahol is a csoportképző ismérveket regresszióelemzés segítségével választottam ki. A regresszióelemzés arra világított rá, hogy a vállalati mintában a jövedelmezőség alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a tulajdonosi értékteremtés melletti elkötelezettség mellett a fő tulajdonosi típus, illetve az, hogy a vállalatok a környezeti változásokra hogyan tudtak reagálni. A környezeti változásokra felkészülő értékvezérelt vállalatok érték el a legmagasabb átlagos befektetett tőke arányos hozamot. A Lazarsfeld-modell alapján összesen 11 alcsoportban végeztem el a jövedelmezőség összehasonlítását, 75%-ban a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok mutattak magasabb befektetett tıke arányos hozamot. További számításaim alátámasztották azt az előzetesen megfogalmazott feltételezésemet, hogy a jobb pénzügyi teljesítmény hátterében működési kiválóság áll. Összességében kutatásom alátámasztotta a teljesítménymérés fontos szerepét a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok vezetési rendszerében, illetve nem cáfolta meg azt a feltételezést, hogy ha a vállalatvezetésben világosan megfogalmazott célként jelenik meg a tulajdonosi értékteremtés (függetlenül attól, hogy a vállalati célhierarchiában pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a többi érintett céljaihoz) az kedvezőbb pénzügyi eredményhez fog vezetni.","abstract_html":"Kutatásom elméleti kiindulópontját az értékközpontú vállalatvezetés (value based management) jelentette. Az értékközpontú vállalatvezetés megvalósításában kritikus szerepet tölt be a teljesítménymérési rendszer. Kutatásomat arra a kérdésre fókuszáltam, hogy hogyan lehet a teljesítménymérésben az értékközpontú szemléletmódot érvényesíteni, milyen módon lehet „mérni” a vállalati értékben, illetve a tulajdonosi értékben bekövetkezı változást. Kutatási célként a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok teljesítménymérési rendszerének és pénzügyi teljesítményének vizsgálatát tőztem ki, melyet a 2004-es Versenyképességi kutatás 301 vállalatot tartalmazó adatbázisán végeztem el. Disszertációm elméleti részében áttekintettem a teljesítménymérés nemzetközi tendenciáit, az értékközpontú szemléletet érvényesítı teljesítménymérési rendszer jellemzőit; részletesen tárgyalva a vállalat tőkepiaci teljesítményét és belső értékét „közelítő” mutatókat, illetve részletesen foglalkoztam az értékteremtő tényezők szerepével. Empirikus kutatásom során két fő hipotézist fogalmaztam meg: (1) a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok fejlettebb teljesítménymérési rendszerrel rendelkeztek, és (2) jobb pénzügyi teljesítményt értek el, mint a nem elkötelezett vállalatok. A hipotézisek tesztelése előtt az egyik kritikus kérdés a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalati kör azonosítása volt, melyet több lépésben (klaszterelemzés és faktorelemzés eredményeit is felhasználva) végeztem el. Vizsgálataim alátámasztották, hogy a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok fejlettebb információs rendszerrel rendelkeztek: nagyobb arányban alkalmazták a vizsgált teljesítménymérési eszközöket, hasznosabbnak tekintették őket (a cash-flow kimutatás elemzésénél és a tőkeköltség számításnál mutatkozott meg a legrelevánsabb értékelésbeli különbség), az információs rendszerük jobban támogatta az értékteremtő tényezık mérését, kontrolling jelentéseik nagyobb arányban tartalmazták az értékteremtő tényezőket, és jobban támaszkodtak a számviteli rendszertől eltérő információs forrásokra. A nem értékvezérelt vállalatok erősebb számviteli beállítottságát mutatták a vizsgálatok. A tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok jobb pénzügyi teljesítményét vizsgálataim nem cáfolták meg. 2002-ben egyértelmően magasabb átlagos befektetett tőke arányos nyereséget értek el a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok, ugyanakkor a ROIC mutató önmagában nem méri a tulajdonosi értékteremtést. Mivel nem állt rendelkezésre a vállalati tıkeköltség, illetve nem lehetett megbízható iparági összehasonlítást végezni az alacsony elemszám miatt, ezért a hipotézis bizonyításához a Lazarsfeld-modellt hívtam segítségül, ahol is a csoportképző ismérveket regresszióelemzés segítségével választottam ki. A regresszióelemzés arra világított rá, hogy a vállalati mintában a jövedelmezőség alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a tulajdonosi értékteremtés melletti elkötelezettség mellett a fő tulajdonosi típus, illetve az, hogy a vállalatok a környezeti változásokra hogyan tudtak reagálni. A környezeti változásokra felkészülő értékvezérelt vállalatok érték el a legmagasabb átlagos befektetett tőke arányos hozamot. A Lazarsfeld-modell alapján összesen 11 alcsoportban végeztem el a jövedelmezőség összehasonlítását, 75%-ban a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok mutattak magasabb befektetett tıke arányos hozamot. További számításaim alátámasztották azt az előzetesen megfogalmazott feltételezésemet, hogy a jobb pénzügyi teljesítmény hátterében működési kiválóság áll. Összességében kutatásom alátámasztotta a teljesítménymérés fontos szerepét a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok vezetési rendszerében, illetve nem cáfolta meg azt a feltételezést, hogy ha a vállalatvezetésben világosan megfogalmazott célként jelenik meg a tulajdonosi értékteremtés (függetlenül attól, hogy a vállalati célhierarchiában pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a többi érintett céljaihoz) az kedvezőbb pénzügyi eredményhez fog vezetni.","abstract_has_math":false,"creators":["Kazainé Ónodi, Annamária"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-09","date_published":"2009-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kazainé Ónodi, Annamária"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-09-28"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/1/onodi_annamaria.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/2/onodi_annamaria_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/3/onodi_annamaria_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Kutatásom elméleti kiindulópontját az értékközpontú vállalatvezetés (value based management) jelentette. Az értékközpontú vállalatvezetés megvalósításában kritikus szerepet tölt be a teljesítménymérési rendszer. Kutatásomat arra a kérdésre fókuszáltam, hogy hogyan lehet a teljesítménymérésben az értékközpontú szemléletmódot érvényesíteni, milyen módon lehet „mérni” a vállalati értékben, illetve a tulajdonosi értékben bekövetkezı változást. Kutatási célként a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok teljesítménymérési rendszerének és pénzügyi teljesítményének vizsgálatát tőztem ki, melyet a 2004-es Versenyképességi kutatás 301 vállalatot tartalmazó adatbázisán végeztem el. Disszertációm elméleti részében áttekintettem a teljesítménymérés nemzetközi tendenciáit, az értékközpontú szemléletet érvényesítı teljesítménymérési rendszer jellemzőit; részletesen tárgyalva a vállalat tőkepiaci teljesítményét és belső értékét „közelítő” mutatókat, illetve részletesen foglalkoztam az értékteremtő tényezők szerepével. Empirikus kutatásom során két fő hipotézist fogalmaztam meg: (1) a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok fejlettebb teljesítménymérési rendszerrel rendelkeztek, és (2) jobb pénzügyi teljesítményt értek el, mint a nem elkötelezett vállalatok. A hipotézisek tesztelése előtt az egyik kritikus kérdés a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalati kör azonosítása volt, melyet több lépésben (klaszterelemzés és faktorelemzés eredményeit is felhasználva) végeztem el. Vizsgálataim alátámasztották, hogy a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok fejlettebb információs rendszerrel rendelkeztek: nagyobb arányban alkalmazták a vizsgált teljesítménymérési eszközöket, hasznosabbnak tekintették őket (a cash-flow kimutatás elemzésénél és a tőkeköltség számításnál mutatkozott meg a legrelevánsabb értékelésbeli különbség), az információs rendszerük jobban támogatta az értékteremtő tényezık mérését, kontrolling jelentéseik nagyobb arányban tartalmazták az értékteremtő tényezőket, és jobban támaszkodtak a számviteli rendszertől eltérő információs forrásokra. A nem értékvezérelt vállalatok erősebb számviteli beállítottságát mutatták a vizsgálatok. A tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok jobb pénzügyi teljesítményét vizsgálataim nem cáfolták meg. 2002-ben egyértelmően magasabb átlagos befektetett tőke arányos nyereséget értek el a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok, ugyanakkor a ROIC mutató önmagában nem méri a tulajdonosi értékteremtést. Mivel nem állt rendelkezésre a vállalati tıkeköltség, illetve nem lehetett megbízható iparági összehasonlítást végezni az alacsony elemszám miatt, ezért a hipotézis bizonyításához a Lazarsfeld-modellt hívtam segítségül, ahol is a csoportképző ismérveket regresszióelemzés segítségével választottam ki. A regresszióelemzés arra világított rá, hogy a vállalati mintában a jövedelmezőség alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a tulajdonosi értékteremtés melletti elkötelezettség mellett a fő tulajdonosi típus, illetve az, hogy a vállalatok a környezeti változásokra hogyan tudtak reagálni. A környezeti változásokra felkészülő értékvezérelt vállalatok érték el a legmagasabb átlagos befektetett tőke arányos hozamot. A Lazarsfeld-modell alapján összesen 11 alcsoportban végeztem el a jövedelmezőség összehasonlítását, 75%-ban a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok mutattak magasabb befektetett tıke arányos hozamot. További számításaim alátámasztották azt az előzetesen megfogalmazott feltételezésemet, hogy a jobb pénzügyi teljesítmény hátterében működési kiválóság áll. Összességében kutatásom alátámasztotta a teljesítménymérés fontos szerepét a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok vezetési rendszerében, illetve nem cáfolta meg azt a feltételezést, hogy ha a vállalatvezetésben világosan megfogalmazott célként jelenik meg a tulajdonosi értékteremtés (függetlenül attól, hogy a vállalati célhierarchiában pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a többi érintett céljaihoz) az kedvezőbb pénzügyi eredményhez fog vezetni."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az értékközpontú vállalatvezetést szolgáló teljesítménymérési rendszer"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kazainé Ónodi, Annamária"],"dc:date":["2009-09-28"],"dc:date.issued":["2009-09"],"dc:description.abstract":["Kutatásom elméleti kiindulópontját az értékközpontú vállalatvezetés (value based management) jelentette. Az értékközpontú vállalatvezetés megvalósításában kritikus szerepet tölt be a teljesítménymérési rendszer. Kutatásomat arra a kérdésre fókuszáltam, hogy hogyan lehet a teljesítménymérésben az értékközpontú szemléletmódot érvényesíteni, milyen módon lehet „mérni” a vállalati értékben, illetve a tulajdonosi értékben bekövetkezı változást. Kutatási célként a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok teljesítménymérési rendszerének és pénzügyi teljesítményének vizsgálatát tőztem ki, melyet a 2004-es Versenyképességi kutatás 301 vállalatot tartalmazó adatbázisán végeztem el. Disszertációm elméleti részében áttekintettem a teljesítménymérés nemzetközi tendenciáit, az értékközpontú szemléletet érvényesítı teljesítménymérési rendszer jellemzőit; részletesen tárgyalva a vállalat tőkepiaci teljesítményét és belső értékét „közelítő” mutatókat, illetve részletesen foglalkoztam az értékteremtő tényezők szerepével. Empirikus kutatásom során két fő hipotézist fogalmaztam meg: (1) a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett magyarországi vállalatok fejlettebb teljesítménymérési rendszerrel rendelkeztek, és (2) jobb pénzügyi teljesítményt értek el, mint a nem elkötelezett vállalatok. A hipotézisek tesztelése előtt az egyik kritikus kérdés a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalati kör azonosítása volt, melyet több lépésben (klaszterelemzés és faktorelemzés eredményeit is felhasználva) végeztem el. Vizsgálataim alátámasztották, hogy a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok fejlettebb információs rendszerrel rendelkeztek: nagyobb arányban alkalmazták a vizsgált teljesítménymérési eszközöket, hasznosabbnak tekintették őket (a cash-flow kimutatás elemzésénél és a tőkeköltség számításnál mutatkozott meg a legrelevánsabb értékelésbeli különbség), az információs rendszerük jobban támogatta az értékteremtő tényezık mérését, kontrolling jelentéseik nagyobb arányban tartalmazták az értékteremtő tényezőket, és jobban támaszkodtak a számviteli rendszertől eltérő információs forrásokra. A nem értékvezérelt vállalatok erősebb számviteli beállítottságát mutatták a vizsgálatok. A tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok jobb pénzügyi teljesítményét vizsgálataim nem cáfolták meg. 2002-ben egyértelmően magasabb átlagos befektetett tőke arányos nyereséget értek el a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok, ugyanakkor a ROIC mutató önmagában nem méri a tulajdonosi értékteremtést. Mivel nem állt rendelkezésre a vállalati tıkeköltség, illetve nem lehetett megbízható iparági összehasonlítást végezni az alacsony elemszám miatt, ezért a hipotézis bizonyításához a Lazarsfeld-modellt hívtam segítségül, ahol is a csoportképző ismérveket regresszióelemzés segítségével választottam ki. A regresszióelemzés arra világított rá, hogy a vállalati mintában a jövedelmezőség alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a tulajdonosi értékteremtés melletti elkötelezettség mellett a fő tulajdonosi típus, illetve az, hogy a vállalatok a környezeti változásokra hogyan tudtak reagálni. A környezeti változásokra felkészülő értékvezérelt vállalatok érték el a legmagasabb átlagos befektetett tőke arányos hozamot. A Lazarsfeld-modell alapján összesen 11 alcsoportban végeztem el a jövedelmezőség összehasonlítását, 75%-ban a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok mutattak magasabb befektetett tıke arányos hozamot. További számításaim alátámasztották azt az előzetesen megfogalmazott feltételezésemet, hogy a jobb pénzügyi teljesítmény hátterében működési kiválóság áll. Összességében kutatásom alátámasztotta a teljesítménymérés fontos szerepét a tulajdonosi értékteremtés mellett elkötelezett vállalatok vezetési rendszerében, illetve nem cáfolta meg azt a feltételezést, hogy ha a vállalatvezetésben világosan megfogalmazott célként jelenik meg a tulajdonosi értékteremtés (függetlenül attól, hogy a vállalati célhierarchiában pontosan hol helyezkedik el, és hogyan viszonyul a többi érintett céljaihoz) az kedvezőbb pénzügyi eredményhez fog vezetni."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/1/onodi_annamaria.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/2/onodi_annamaria_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/3/onodi_annamaria_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/397/"],"dc:subject":["Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Az értékközpontú vállalatvezetést szolgáló teljesítménymérési rendszer"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}