{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:395"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:395","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az Európai Unió regionális politikája és annak eredményei Portugáliában. Konvergencia és divergencia a gyakorlatban = The European Union's regional policy and its results in Portugal. Convergence and divergence in practice","abstract":"Portugáliát gyakran a régi kohéziós tagállamok egyik mintapéldájaként emlegetik. Az ország fejlődése azonban nem folyamatos és nem hozta magával valamennyi régió felzárkózását, egyes esetekben még bizonyos fokú lemaradás is tapasztalható egy-egy időszakon belül. Portugáliában az Európai Közösségekhez történt csatlakozás után, valamint az első és a második Közösségi Támogatási Keret időszaka alatt jelentős konvergencia folyamat érvényesült az ország európai fejlettségi átlaghoz történő felzárkózása terén. Az ezredfordulót követően ugyanakkor stagnálás következett be és a folyamat divergenciába hajlott át a harmadik Közösségi Támogatási Keret idején. Ez a folyamat még most sem fordult vissza, s a portugál egy főre jutó GDP továbbra is jóval az európai uniós átlag alatt van. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Portugália – mint az Európai Unió regionális politikájának egyik legnagyobb kedvezményezettje – lassan majdnem negyedszázada kapja a strukturális támogatásokat, amelyek éppen az ország felzárkózását, az országon belüli kohézió megteremtését hivatottak elősegíteni. A strukturális alapok 2007-ben megkezdődött, negyedik támogatási időszaka alatt Portugália területének nagy része, a lakosság 71,6 százaléka még mindig a legfejletlenebb régiók számára kialakított konvergencia célkitűzés alá tartozik. A disszertáció célkitűzése egyrészt a Portugáliának nyújtott strukturális támogatások eredményeinek értékelése, másrészt annak vizsgálata, hogy az időszakról időszakra növekvő támogatások függvényében miként alakult az egyes portugál régiók fejlődése. A kutatás egyik fő kérdése tehát az volt, hogy milyen eredményekkel és hatással járt az Európai Unió strukturális támogatási stratégiája Portugáliában az elmúlt majdnem negyedszázadban. Az ezzel kapcsolatban elvégzett forráselemzés és a makroökonómiai modellek szimulációi alapján igazoltnak látom a disszertáció hipotézisét arra vonatkozóan, hogy a strukturális támogatások Portugáliát olyan előnyökhöz juttatták, amelyek a támogatások nélkül nem valósultak volna meg. A kutatás második kérdése arra kereste a választ, hogy mennyiben valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók és az országos átlag között a strukturális támogatások tükrében. Az ezzel kapcsolatos forráselemzésből, szigma és béta számításokból, valamint saját számításaimból adódóan igazoltnak látom a kutatás másik hipotézisét, vagyis, hogy a strukturális támogatások nyomán nem minden időszakban, illetve nem mindig a támogatások arányában vagy azok hatására valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók között. Ilymódon az Európai Unió regionális politikájának az a célkitűzése, miszerint a támogatások eredményeképpen az egyes régiók között meglévő fejlődésbeli különbségek csökkennek, a portugál régiók esetében nem valósult meg teljes mértékben.","abstract_html":"Portugáliát gyakran a régi kohéziós tagállamok egyik mintapéldájaként emlegetik. Az ország fejlődése azonban nem folyamatos és nem hozta magával valamennyi régió felzárkózását, egyes esetekben még bizonyos fokú lemaradás is tapasztalható egy-egy időszakon belül. Portugáliában az Európai Közösségekhez történt csatlakozás után, valamint az első és a második Közösségi Támogatási Keret időszaka alatt jelentős konvergencia folyamat érvényesült az ország európai fejlettségi átlaghoz történő felzárkózása terén. Az ezredfordulót követően ugyanakkor stagnálás következett be és a folyamat divergenciába hajlott át a harmadik Közösségi Támogatási Keret idején. Ez a folyamat még most sem fordult vissza, s a portugál egy főre jutó GDP továbbra is jóval az európai uniós átlag alatt van. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Portugália – mint az Európai Unió regionális politikájának egyik legnagyobb kedvezményezettje – lassan majdnem negyedszázada kapja a strukturális támogatásokat, amelyek éppen az ország felzárkózását, az országon belüli kohézió megteremtését hivatottak elősegíteni. A strukturális alapok 2007-ben megkezdődött, negyedik támogatási időszaka alatt Portugália területének nagy része, a lakosság 71,6 százaléka még mindig a legfejletlenebb régiók számára kialakított konvergencia célkitűzés alá tartozik. A disszertáció célkitűzése egyrészt a Portugáliának nyújtott strukturális támogatások eredményeinek értékelése, másrészt annak vizsgálata, hogy az időszakról időszakra növekvő támogatások függvényében miként alakult az egyes portugál régiók fejlődése. A kutatás egyik fő kérdése tehát az volt, hogy milyen eredményekkel és hatással járt az Európai Unió strukturális támogatási stratégiája Portugáliában az elmúlt majdnem negyedszázadban. Az ezzel kapcsolatban elvégzett forráselemzés és a makroökonómiai modellek szimulációi alapján igazoltnak látom a disszertáció hipotézisét arra vonatkozóan, hogy a strukturális támogatások Portugáliát olyan előnyökhöz juttatták, amelyek a támogatások nélkül nem valósultak volna meg. A kutatás második kérdése arra kereste a választ, hogy mennyiben valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók és az országos átlag között a strukturális támogatások tükrében. Az ezzel kapcsolatos forráselemzésből, szigma és béta számításokból, valamint saját számításaimból adódóan igazoltnak látom a kutatás másik hipotézisét, vagyis, hogy a strukturális támogatások nyomán nem minden időszakban, illetve nem mindig a támogatások arányában vagy azok hatására valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók között. Ilymódon az Európai Unió regionális politikájának az a célkitűzése, miszerint a támogatások eredményeképpen az egyes régiók között meglévő fejlődésbeli különbségek csökkennek, a portugál régiók esetében nem valósult meg teljes mértékben.","abstract_has_math":false,"creators":["Czuriga, Eszter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-09","date_published":"2009-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Gazdaságpolitika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Czuriga, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-09-28"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdaságpolitika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/1/czuriga_eszter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/2/czuriga_eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/3/czuriga_eszter_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Portugáliát gyakran a régi kohéziós tagállamok egyik mintapéldájaként emlegetik. Az ország fejlődése azonban nem folyamatos és nem hozta magával valamennyi régió felzárkózását, egyes esetekben még bizonyos fokú lemaradás is tapasztalható egy-egy időszakon belül. Portugáliában az Európai Közösségekhez történt csatlakozás után, valamint az első és a második Közösségi Támogatási Keret időszaka alatt jelentős konvergencia folyamat érvényesült az ország európai fejlettségi átlaghoz történő felzárkózása terén. Az ezredfordulót követően ugyanakkor stagnálás következett be és a folyamat divergenciába hajlott át a harmadik Közösségi Támogatási Keret idején. Ez a folyamat még most sem fordult vissza, s a portugál egy főre jutó GDP továbbra is jóval az európai uniós átlag alatt van. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Portugália – mint az Európai Unió regionális politikájának egyik legnagyobb kedvezményezettje – lassan majdnem negyedszázada kapja a strukturális támogatásokat, amelyek éppen az ország felzárkózását, az országon belüli kohézió megteremtését hivatottak elősegíteni. A strukturális alapok 2007-ben megkezdődött, negyedik támogatási időszaka alatt Portugália területének nagy része, a lakosság 71,6 százaléka még mindig a legfejletlenebb régiók számára kialakított konvergencia célkitűzés alá tartozik. A disszertáció célkitűzése egyrészt a Portugáliának nyújtott strukturális támogatások eredményeinek értékelése, másrészt annak vizsgálata, hogy az időszakról időszakra növekvő támogatások függvényében miként alakult az egyes portugál régiók fejlődése. A kutatás egyik fő kérdése tehát az volt, hogy milyen eredményekkel és hatással járt az Európai Unió strukturális támogatási stratégiája Portugáliában az elmúlt majdnem negyedszázadban. Az ezzel kapcsolatban elvégzett forráselemzés és a makroökonómiai modellek szimulációi alapján igazoltnak látom a disszertáció hipotézisét arra vonatkozóan, hogy a strukturális támogatások Portugáliát olyan előnyökhöz juttatták, amelyek a támogatások nélkül nem valósultak volna meg. A kutatás második kérdése arra kereste a választ, hogy mennyiben valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók és az országos átlag között a strukturális támogatások tükrében. Az ezzel kapcsolatos forráselemzésből, szigma és béta számításokból, valamint saját számításaimból adódóan igazoltnak látom a kutatás másik hipotézisét, vagyis, hogy a strukturális támogatások nyomán nem minden időszakban, illetve nem mindig a támogatások arányában vagy azok hatására valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók között. Ilymódon az Európai Unió regionális politikájának az a célkitűzése, miszerint a támogatások eredményeképpen az egyes régiók között meglévő fejlődésbeli különbségek csökkennek, a portugál régiók esetében nem valósult meg teljes mértékben."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az Európai Unió regionális politikája és annak eredményei Portugáliában. Konvergencia és divergencia a gyakorlatban = The European Union's regional policy and its results in Portugal. Convergence and divergence in practice"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Czuriga, Eszter"],"dc:date":["2009-09-28"],"dc:date.issued":["2009-09"],"dc:description.abstract":["Portugáliát gyakran a régi kohéziós tagállamok egyik mintapéldájaként emlegetik. Az ország fejlődése azonban nem folyamatos és nem hozta magával valamennyi régió felzárkózását, egyes esetekben még bizonyos fokú lemaradás is tapasztalható egy-egy időszakon belül. Portugáliában az Európai Közösségekhez történt csatlakozás után, valamint az első és a második Közösségi Támogatási Keret időszaka alatt jelentős konvergencia folyamat érvényesült az ország európai fejlettségi átlaghoz történő felzárkózása terén. Az ezredfordulót követően ugyanakkor stagnálás következett be és a folyamat divergenciába hajlott át a harmadik Közösségi Támogatási Keret idején. Ez a folyamat még most sem fordult vissza, s a portugál egy főre jutó GDP továbbra is jóval az európai uniós átlag alatt van. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Portugália – mint az Európai Unió regionális politikájának egyik legnagyobb kedvezményezettje – lassan majdnem negyedszázada kapja a strukturális támogatásokat, amelyek éppen az ország felzárkózását, az országon belüli kohézió megteremtését hivatottak elősegíteni. A strukturális alapok 2007-ben megkezdődött, negyedik támogatási időszaka alatt Portugália területének nagy része, a lakosság 71,6 százaléka még mindig a legfejletlenebb régiók számára kialakított konvergencia célkitűzés alá tartozik. A disszertáció célkitűzése egyrészt a Portugáliának nyújtott strukturális támogatások eredményeinek értékelése, másrészt annak vizsgálata, hogy az időszakról időszakra növekvő támogatások függvényében miként alakult az egyes portugál régiók fejlődése. A kutatás egyik fő kérdése tehát az volt, hogy milyen eredményekkel és hatással járt az Európai Unió strukturális támogatási stratégiája Portugáliában az elmúlt majdnem negyedszázadban. Az ezzel kapcsolatban elvégzett forráselemzés és a makroökonómiai modellek szimulációi alapján igazoltnak látom a disszertáció hipotézisét arra vonatkozóan, hogy a strukturális támogatások Portugáliát olyan előnyökhöz juttatták, amelyek a támogatások nélkül nem valósultak volna meg. A kutatás második kérdése arra kereste a választ, hogy mennyiben valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók és az országos átlag között a strukturális támogatások tükrében. Az ezzel kapcsolatos forráselemzésből, szigma és béta számításokból, valamint saját számításaimból adódóan igazoltnak látom a kutatás másik hipotézisét, vagyis, hogy a strukturális támogatások nyomán nem minden időszakban, illetve nem mindig a támogatások arányában vagy azok hatására valósult meg a konvergencia az egyes portugál régiók között. Ilymódon az Európai Unió regionális politikájának az a célkitűzése, miszerint a támogatások eredményeképpen az egyes régiók között meglévő fejlődésbeli különbségek csökkennek, a portugál régiók esetében nem valósult meg teljes mértékben."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/1/czuriga_eszter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/2/czuriga_eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/3/czuriga_eszter_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/395/"],"dc:subject":["Gazdaságpolitika"],"dc:title":["Az Európai Unió regionális politikája és annak eredményei Portugáliában. Konvergencia és divergencia a gyakorlatban = The European Union's regional policy and its results in Portugal. Convergence and divergence in practice"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}