{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:36"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:36","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Zöldségpalánták nevelésére alkalmas földkeverékek legfontosabb fizikai tulajdonságai","abstract":"Jelenleg a hazai zöldségtermesztés éves földlabdás palántaigénye 830 millió darabra prognosztizált (hobbikertészet nélkül), ebből kb. 620 millió palánta kerül szabadföldi termesztésbe. A szakosodott palántaüzemek közel 200 milliós éves forgalmat bonyolítanak le, ennek fele tálcás palánta. Az új palántanevelési technológia speciális elemeként említhető a különböző sejt alakkal és mérettel rendelkező tálca. Sejtjeinek kis mérete miatt a tápközeggel szembeni követelmények igen magasak. Mivel eddig hazánkban a gyökérközegek fizikai tulajdonságainak meghatározására kevés vizsgálat folyt, dolgozatom céljául azok legfontosabb fizikai tulajdonságainak elemzését, paramétereinek meghatározását, illetve ezeknek a fizikai tulajdonságoknak az ismeretében az eltérő alapanyagú közegeknek a zöldségfélék csírázására és kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatát tűztem ki. A világon számos tálcás palántanevelési technológia ismert, közöttük a legfontosabb különbséget az alkalmazott tálcák típusa, illetve azok töltési módja jelenti. Ezért azt is megvizsgáltam, hogy a tálcák laza és tömörített töltése befolyásolja-e a közegek fizikai tulajdonságait, illetve a palánták fejlődését. Munkámban öt, a gyökérközeg fizikai tulajdonságai iránt kevésbé érzékeny (paradicsom, káposzta), illetve érzékenyebb (uborka, paprika, és saláta) zöldségfaj tálcás palántanevelési technológiáját alkalmaztam. A kísérleteket 4 évig, a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzemében végeztem, a fajok hőigényének megfelelően fűtött és fűtetlen termesztőlétesítményekben. Palántanevelő közegként síkláp és felláp tőzegeket, kókuszrostot, tőzeghez keverve ásványi anyagokat (bentonit, zeolit perlit, égetett agyaggranulátum) használtam. A kísérletekben alkalmazott közegek fizikai tulajdonságainak meghatározása után arra a megállapításra jutottam, hogy a tőzegek magas összporozitással rendelkeztek, ez az érték minden keveréknél meghaladta a 80 %-ot. Az agyaggranulátum 70 % körüli összporozitással, míg a perlit a felláp tőzeghez és a kókuszrosthoz hasonlóan 94 %-os összporozitással rendelkezett. Az egész szemcséjű agyaggranulátumban a felláp tőzeggel és a perlittel megegyező arányú (∼35%) levegőtartalmat mértem a pórusokon belül. A közegek tömörítésének hatására a nem kapilláris pórusok aránya csökkent, a kapilláris pórusok aránya viszont növekedett, ezáltal nőtt a közegek nedvességmegtartó képessége, befolyásolva ezzel a tápanyagdinamikát is. Az öt tesztnövény eltérően reagált a közegek fizikai tulajdonságainak változására. Palántanevelés során a paradicsom volt a legkevésbé érzékeny, a paprika és a saláta palánták fejlődését viszont nagyban befolyásolta az egyes paraméterek alakulása. Kísérleteim eredményei alapján megállapítottam, hogy a tőzegekhez kevert bentonit és zeolit növelte a palánták gyökérzetének tömegét, és szárazanyag-tartalmát. Zeolit esetében az 5 V%-os keverési arány ajánlott paprika, saláta és káposzta esetében. Bentonitot káposzta palántanevelésénél 10 V%-ban érdemes keverni. Tőzeghelyettesítő anyagként az égetett agyaggranulátum és a perlit is kedvező alkotóelemnek bizonyult 50 V%-ban keverve a tőzegekhez. A tálcákban a közegek tömörítésével kedvezően befolyásolhatjuk a magok csírázási dinamikáját (közegek vízraktározó képessége jobb lesz) és növelhetjük a palánták zöld részének méretét (nagyobb mértékű nitrogén feltáródás), a gyökérzet-hajtás arány viszont kedvezőtlenül alakul (csökkenő levegőkapacitás).","abstract_html":"Jelenleg a hazai zöldségtermesztés éves földlabdás palántaigénye 830 millió darabra prognosztizált (hobbikertészet nélkül), ebből kb. 620 millió palánta kerül szabadföldi termesztésbe. A szakosodott palántaüzemek közel 200 milliós éves forgalmat bonyolítanak le, ennek fele tálcás palánta. Az új palántanevelési technológia speciális elemeként említhető a különböző sejt alakkal és mérettel rendelkező tálca. Sejtjeinek kis mérete miatt a tápközeggel szembeni követelmények igen magasak. Mivel eddig hazánkban a gyökérközegek fizikai tulajdonságainak meghatározására kevés vizsgálat folyt, dolgozatom céljául azok legfontosabb fizikai tulajdonságainak elemzését, paramétereinek meghatározását, illetve ezeknek a fizikai tulajdonságoknak az ismeretében az eltérő alapanyagú közegeknek a zöldségfélék csírázására és kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatát tűztem ki. A világon számos tálcás palántanevelési technológia ismert, közöttük a legfontosabb különbséget az alkalmazott tálcák típusa, illetve azok töltési módja jelenti. Ezért azt is megvizsgáltam, hogy a tálcák laza és tömörített töltése befolyásolja-e a közegek fizikai tulajdonságait, illetve a palánták fejlődését. Munkámban öt, a gyökérközeg fizikai tulajdonságai iránt kevésbé érzékeny (paradicsom, káposzta), illetve érzékenyebb (uborka, paprika, és saláta) zöldségfaj tálcás palántanevelési technológiáját alkalmaztam. A kísérleteket 4 évig, a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzemében végeztem, a fajok hőigényének megfelelően fűtött és fűtetlen termesztőlétesítményekben. Palántanevelő közegként síkláp és felláp tőzegeket, kókuszrostot, tőzeghez keverve ásványi anyagokat (bentonit, zeolit perlit, égetett agyaggranulátum) használtam. A kísérletekben alkalmazott közegek fizikai tulajdonságainak meghatározása után arra a megállapításra jutottam, hogy a tőzegek magas összporozitással rendelkeztek, ez az érték minden keveréknél meghaladta a 80 %-ot. Az agyaggranulátum 70 % körüli összporozitással, míg a perlit a felláp tőzeghez és a kókuszrosthoz hasonlóan 94 %-os összporozitással rendelkezett. Az egész szemcséjű agyaggranulátumban a felláp tőzeggel és a perlittel megegyező arányú (∼35%) levegőtartalmat mértem a pórusokon belül. A közegek tömörítésének hatására a nem kapilláris pórusok aránya csökkent, a kapilláris pórusok aránya viszont növekedett, ezáltal nőtt a közegek nedvességmegtartó képessége, befolyásolva ezzel a tápanyagdinamikát is. Az öt tesztnövény eltérően reagált a közegek fizikai tulajdonságainak változására. Palántanevelés során a paradicsom volt a legkevésbé érzékeny, a paprika és a saláta palánták fejlődését viszont nagyban befolyásolta az egyes paraméterek alakulása. Kísérleteim eredményei alapján megállapítottam, hogy a tőzegekhez kevert bentonit és zeolit növelte a palánták gyökérzetének tömegét, és szárazanyag-tartalmát. Zeolit esetében az 5 V%-os keverési arány ajánlott paprika, saláta és káposzta esetében. Bentonitot káposzta palántanevelésénél 10 V%-ban érdemes keverni. Tőzeghelyettesítő anyagként az égetett agyaggranulátum és a perlit is kedvező alkotóelemnek bizonyult 50 V%-ban keverve a tőzegekhez. A tálcákban a közegek tömörítésével kedvezően befolyásolhatjuk a magok csírázási dinamikáját (közegek vízraktározó képessége jobb lesz) és növelhetjük a palánták zöld részének méretét (nagyobb mértékű nitrogén feltáródás), a gyökérzet-hajtás arány viszont kedvezőtlenül alakul (csökkenő levegőkapacitás).","abstract_has_math":false,"creators":["Kappel, Noémi"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-03","date_published":"2007-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kappel, Noémi"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-03-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/1/kappel_noemi.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/2/kappel_noemi_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/3/kappel_noemi_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/4/kappel_noemi_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Jelenleg a hazai zöldségtermesztés éves földlabdás palántaigénye 830 millió darabra prognosztizált (hobbikertészet nélkül), ebből kb. 620 millió palánta kerül szabadföldi termesztésbe. A szakosodott palántaüzemek közel 200 milliós éves forgalmat bonyolítanak le, ennek fele tálcás palánta. Az új palántanevelési technológia speciális elemeként említhető a különböző sejt alakkal és mérettel rendelkező tálca. Sejtjeinek kis mérete miatt a tápközeggel szembeni követelmények igen magasak. Mivel eddig hazánkban a gyökérközegek fizikai tulajdonságainak meghatározására kevés vizsgálat folyt, dolgozatom céljául azok legfontosabb fizikai tulajdonságainak elemzését, paramétereinek meghatározását, illetve ezeknek a fizikai tulajdonságoknak az ismeretében az eltérő alapanyagú közegeknek a zöldségfélék csírázására és kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatát tűztem ki. A világon számos tálcás palántanevelési technológia ismert, közöttük a legfontosabb különbséget az alkalmazott tálcák típusa, illetve azok töltési módja jelenti. Ezért azt is megvizsgáltam, hogy a tálcák laza és tömörített töltése befolyásolja-e a közegek fizikai tulajdonságait, illetve a palánták fejlődését. Munkámban öt, a gyökérközeg fizikai tulajdonságai iránt kevésbé érzékeny (paradicsom, káposzta), illetve érzékenyebb (uborka, paprika, és saláta) zöldségfaj tálcás palántanevelési technológiáját alkalmaztam. A kísérleteket 4 évig, a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzemében végeztem, a fajok hőigényének megfelelően fűtött és fűtetlen termesztőlétesítményekben. Palántanevelő közegként síkláp és felláp tőzegeket, kókuszrostot, tőzeghez keverve ásványi anyagokat (bentonit, zeolit perlit, égetett agyaggranulátum) használtam. A kísérletekben alkalmazott közegek fizikai tulajdonságainak meghatározása után arra a megállapításra jutottam, hogy a tőzegek magas összporozitással rendelkeztek, ez az érték minden keveréknél meghaladta a 80 %-ot. Az agyaggranulátum 70 % körüli összporozitással, míg a perlit a felláp tőzeghez és a kókuszrosthoz hasonlóan 94 %-os összporozitással rendelkezett. Az egész szemcséjű agyaggranulátumban a felláp tőzeggel és a perlittel megegyező arányú (∼35%) levegőtartalmat mértem a pórusokon belül. A közegek tömörítésének hatására a nem kapilláris pórusok aránya csökkent, a kapilláris pórusok aránya viszont növekedett, ezáltal nőtt a közegek nedvességmegtartó képessége, befolyásolva ezzel a tápanyagdinamikát is. Az öt tesztnövény eltérően reagált a közegek fizikai tulajdonságainak változására. Palántanevelés során a paradicsom volt a legkevésbé érzékeny, a paprika és a saláta palánták fejlődését viszont nagyban befolyásolta az egyes paraméterek alakulása. Kísérleteim eredményei alapján megállapítottam, hogy a tőzegekhez kevert bentonit és zeolit növelte a palánták gyökérzetének tömegét, és szárazanyag-tartalmát. Zeolit esetében az 5 V%-os keverési arány ajánlott paprika, saláta és káposzta esetében. Bentonitot káposzta palántanevelésénél 10 V%-ban érdemes keverni. Tőzeghelyettesítő anyagként az égetett agyaggranulátum és a perlit is kedvező alkotóelemnek bizonyult 50 V%-ban keverve a tőzegekhez. A tálcákban a közegek tömörítésével kedvezően befolyásolhatjuk a magok csírázási dinamikáját (közegek vízraktározó képessége jobb lesz) és növelhetjük a palánták zöld részének méretét (nagyobb mértékű nitrogén feltáródás), a gyökérzet-hajtás arány viszont kedvezőtlenül alakul (csökkenő levegőkapacitás)."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Zöldségpalánták nevelésére alkalmas földkeverékek legfontosabb fizikai tulajdonságai"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kappel, Noémi"],"dc:date":["2007-03-20"],"dc:date.issued":["2007-03"],"dc:description.abstract":["Jelenleg a hazai zöldségtermesztés éves földlabdás palántaigénye 830 millió darabra prognosztizált (hobbikertészet nélkül), ebből kb. 620 millió palánta kerül szabadföldi termesztésbe. A szakosodott palántaüzemek közel 200 milliós éves forgalmat bonyolítanak le, ennek fele tálcás palánta. Az új palántanevelési technológia speciális elemeként említhető a különböző sejt alakkal és mérettel rendelkező tálca. Sejtjeinek kis mérete miatt a tápközeggel szembeni követelmények igen magasak. Mivel eddig hazánkban a gyökérközegek fizikai tulajdonságainak meghatározására kevés vizsgálat folyt, dolgozatom céljául azok legfontosabb fizikai tulajdonságainak elemzését, paramétereinek meghatározását, illetve ezeknek a fizikai tulajdonságoknak az ismeretében az eltérő alapanyagú közegeknek a zöldségfélék csírázására és kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatát tűztem ki. A világon számos tálcás palántanevelési technológia ismert, közöttük a legfontosabb különbséget az alkalmazott tálcák típusa, illetve azok töltési módja jelenti. Ezért azt is megvizsgáltam, hogy a tálcák laza és tömörített töltése befolyásolja-e a közegek fizikai tulajdonságait, illetve a palánták fejlődését. Munkámban öt, a gyökérközeg fizikai tulajdonságai iránt kevésbé érzékeny (paradicsom, káposzta), illetve érzékenyebb (uborka, paprika, és saláta) zöldségfaj tálcás palántanevelési technológiáját alkalmaztam. A kísérleteket 4 évig, a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzemében végeztem, a fajok hőigényének megfelelően fűtött és fűtetlen termesztőlétesítményekben. Palántanevelő közegként síkláp és felláp tőzegeket, kókuszrostot, tőzeghez keverve ásványi anyagokat (bentonit, zeolit perlit, égetett agyaggranulátum) használtam. A kísérletekben alkalmazott közegek fizikai tulajdonságainak meghatározása után arra a megállapításra jutottam, hogy a tőzegek magas összporozitással rendelkeztek, ez az érték minden keveréknél meghaladta a 80 %-ot. Az agyaggranulátum 70 % körüli összporozitással, míg a perlit a felláp tőzeghez és a kókuszrosthoz hasonlóan 94 %-os összporozitással rendelkezett. Az egész szemcséjű agyaggranulátumban a felláp tőzeggel és a perlittel megegyező arányú (∼35%) levegőtartalmat mértem a pórusokon belül. A közegek tömörítésének hatására a nem kapilláris pórusok aránya csökkent, a kapilláris pórusok aránya viszont növekedett, ezáltal nőtt a közegek nedvességmegtartó képessége, befolyásolva ezzel a tápanyagdinamikát is. Az öt tesztnövény eltérően reagált a közegek fizikai tulajdonságainak változására. Palántanevelés során a paradicsom volt a legkevésbé érzékeny, a paprika és a saláta palánták fejlődését viszont nagyban befolyásolta az egyes paraméterek alakulása. Kísérleteim eredményei alapján megállapítottam, hogy a tőzegekhez kevert bentonit és zeolit növelte a palánták gyökérzetének tömegét, és szárazanyag-tartalmát. Zeolit esetében az 5 V%-os keverési arány ajánlott paprika, saláta és káposzta esetében. Bentonitot káposzta palántanevelésénél 10 V%-ban érdemes keverni. Tőzeghelyettesítő anyagként az égetett agyaggranulátum és a perlit is kedvező alkotóelemnek bizonyult 50 V%-ban keverve a tőzegekhez. A tálcákban a közegek tömörítésével kedvezően befolyásolhatjuk a magok csírázási dinamikáját (közegek vízraktározó képessége jobb lesz) és növelhetjük a palánták zöld részének méretét (nagyobb mértékű nitrogén feltáródás), a gyökérzet-hajtás arány viszont kedvezőtlenül alakul (csökkenő levegőkapacitás)."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/1/kappel_noemi.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/2/kappel_noemi_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/3/kappel_noemi_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/4/kappel_noemi_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/36/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Zöldségpalánták nevelésére alkalmas földkeverékek legfontosabb fizikai tulajdonságai"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z"}