{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:363"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:363","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében","abstract":"A disszertáció a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében, Erdélyben (Románia). A túlképzettség a szakirodalommal összhangban az egyén megszerzett iskolai végzettsége, valamint a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségének összehasonlításával határozható meg. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (Galasi [2004a]) Nem egyértelmű azonban egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség szintjének megbecsülése, aminek mérésére a kutatók különböző alternatív eljárásokat dolgoztak ki. A dolgozatban – a rendelkezésre álló adatokból kiindulva – a munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg [1970], Burris [1983], Lucas [1977], Rumberger [1981]) – az ún. foglalkozás-osztályozási módszert alkalmaztam. A foglalkozás meghatározásából kiindulva, a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettséget a foglalkozásokkal közelítem, mivel a foglalkozások hierarchiája Romániában magába foglalja az iskolázottsági szintek hierarchiáját is. (Veres [2003]) A túlképzettség vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makro-strukturális okoktól kezdve (gazdasági, társadalomszerkezeti, kulturális, történelmi, intézményi stb.) az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A racionális döntések elmélete mellett szól továbbá a többszintű elemzés lehetősége, a megközelítésmód ugyanis a makro-mikro, és a mikro – mikro mechanizmusok együttes számbavételét is biztosítja. A disszertációban arra keresem a választ, hogy mennyiben magyarázható a túlképzettség a diplomás fiatalok eltérő társadalmi tőkéjével? Függ-e a túlképzettség a munkahelykeresés költségeitől? Milyen szerepe van a diplomás fiatalok eltérő képességeinek a túlképzettség valószínűségére nézve? Beszélhetünk-e differenciális túlképzettségről? A túlképzettség hasonló mértékben érinti-e a különböző szakok végzettjeit? A disszertáció keretében azt is vizsgálom, hogy a túlképzettség átmeneti állapot a diplomás fiatalok számára, vagy időben tartós folyamatot jelent? A dolgozatban arra is keresem a választ, hogy a túlképzettség mit jelent az állásváltoztatási aspirációk szempontjából. A túlképzettség elemzése során a szakirodalommal összhangban megfogalmazott hipotézisek empirikus tesztelése felveti annak a valószínűségét, hogy a vizsgált térségben más jellegű magyarázatok megfogalmazására van szükség. Az erdélyi diplomás fiatalok számára a túlképzettség feltehetően kockázatkerülő magatartás eredménye, illetve alternatívát jelent a munkanélküliséggel szemben. A feltételezés új kutatási irányt jelent a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során.","abstract_html":"A disszertáció a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében, Erdélyben (Románia). A túlképzettség a szakirodalommal összhangban az egyén megszerzett iskolai végzettsége, valamint a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségének összehasonlításával határozható meg. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (Galasi [2004a]) Nem egyértelmű azonban egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség szintjének megbecsülése, aminek mérésére a kutatók különböző alternatív eljárásokat dolgoztak ki. A dolgozatban – a rendelkezésre álló adatokból kiindulva – a munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg [1970], Burris [1983], Lucas [1977], Rumberger [1981]) – az ún. foglalkozás-osztályozási módszert alkalmaztam. A foglalkozás meghatározásából kiindulva, a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettséget a foglalkozásokkal közelítem, mivel a foglalkozások hierarchiája Romániában magába foglalja az iskolázottsági szintek hierarchiáját is. (Veres [2003]) A túlképzettség vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makro-strukturális okoktól kezdve (gazdasági, társadalomszerkezeti, kulturális, történelmi, intézményi stb.) az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A racionális döntések elmélete mellett szól továbbá a többszintű elemzés lehetősége, a megközelítésmód ugyanis a makro-mikro, és a mikro – mikro mechanizmusok együttes számbavételét is biztosítja. A disszertációban arra keresem a választ, hogy mennyiben magyarázható a túlképzettség a diplomás fiatalok eltérő társadalmi tőkéjével? Függ-e a túlképzettség a munkahelykeresés költségeitől? Milyen szerepe van a diplomás fiatalok eltérő képességeinek a túlképzettség valószínűségére nézve? Beszélhetünk-e differenciális túlképzettségről? A túlképzettség hasonló mértékben érinti-e a különböző szakok végzettjeit? A disszertáció keretében azt is vizsgálom, hogy a túlképzettség átmeneti állapot a diplomás fiatalok számára, vagy időben tartós folyamatot jelent? A dolgozatban arra is keresem a választ, hogy a túlképzettség mit jelent az állásváltoztatási aspirációk szempontjából. A túlképzettség elemzése során a szakirodalommal összhangban megfogalmazott hipotézisek empirikus tesztelése felveti annak a valószínűségét, hogy a vizsgált térségben más jellegű magyarázatok megfogalmazására van szükség. Az erdélyi diplomás fiatalok számára a túlképzettség feltehetően kockázatkerülő magatartás eredménye, illetve alternatívát jelent a munkanélküliséggel szemben. A feltételezés új kutatási irányt jelent a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során.","abstract_has_math":false,"creators":["Bálint, Blanka"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-05","date_published":"2009-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Szociológia","Oktatás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bálint, Blanka"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-05-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Oktatás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/1/balint_blanka.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/2/balint_blanka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/3/balint_blanka_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében, Erdélyben (Románia). A túlképzettség a szakirodalommal összhangban az egyén megszerzett iskolai végzettsége, valamint a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségének összehasonlításával határozható meg. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (Galasi [2004a]) Nem egyértelmű azonban egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség szintjének megbecsülése, aminek mérésére a kutatók különböző alternatív eljárásokat dolgoztak ki. A dolgozatban – a rendelkezésre álló adatokból kiindulva – a munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg [1970], Burris [1983], Lucas [1977], Rumberger [1981]) – az ún. foglalkozás-osztályozási módszert alkalmaztam. A foglalkozás meghatározásából kiindulva, a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettséget a foglalkozásokkal közelítem, mivel a foglalkozások hierarchiája Romániában magába foglalja az iskolázottsági szintek hierarchiáját is. (Veres [2003]) A túlképzettség vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makro-strukturális okoktól kezdve (gazdasági, társadalomszerkezeti, kulturális, történelmi, intézményi stb.) az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A racionális döntések elmélete mellett szól továbbá a többszintű elemzés lehetősége, a megközelítésmód ugyanis a makro-mikro, és a mikro – mikro mechanizmusok együttes számbavételét is biztosítja. A disszertációban arra keresem a választ, hogy mennyiben magyarázható a túlképzettség a diplomás fiatalok eltérő társadalmi tőkéjével? Függ-e a túlképzettség a munkahelykeresés költségeitől? Milyen szerepe van a diplomás fiatalok eltérő képességeinek a túlképzettség valószínűségére nézve? Beszélhetünk-e differenciális túlképzettségről? A túlképzettség hasonló mértékben érinti-e a különböző szakok végzettjeit? A disszertáció keretében azt is vizsgálom, hogy a túlképzettség átmeneti állapot a diplomás fiatalok számára, vagy időben tartós folyamatot jelent? A dolgozatban arra is keresem a választ, hogy a túlképzettség mit jelent az állásváltoztatási aspirációk szempontjából. A túlképzettség elemzése során a szakirodalommal összhangban megfogalmazott hipotézisek empirikus tesztelése felveti annak a valószínűségét, hogy a vizsgált térségben más jellegű magyarázatok megfogalmazására van szükség. Az erdélyi diplomás fiatalok számára a túlképzettség feltehetően kockázatkerülő magatartás eredménye, illetve alternatívát jelent a munkanélküliséggel szemben. A feltételezés új kutatási irányt jelent a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bálint, Blanka"],"dc:date":["2009-05-25"],"dc:date.issued":["2009-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a túlképzettség kérdésének vizsgálatára irányul a felsőfokú iskolai végzettségű fiatalok körében, Erdélyben (Románia). A túlképzettség a szakirodalommal összhangban az egyén megszerzett iskolai végzettsége, valamint a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségének összehasonlításával határozható meg. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkája ellátásához a szükségesnél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (Galasi [2004a]) Nem egyértelmű azonban egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség szintjének megbecsülése, aminek mérésére a kutatók különböző alternatív eljárásokat dolgoztak ki. A dolgozatban – a rendelkezésre álló adatokból kiindulva – a munkavégzéshez szükséges képzettségi szint megállapítására – más szerzőkhöz hasonlóan (Berg [1970], Burris [1983], Lucas [1977], Rumberger [1981]) – az ún. foglalkozás-osztályozási módszert alkalmaztam. A foglalkozás meghatározásából kiindulva, a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettséget a foglalkozásokkal közelítem, mivel a foglalkozások hierarchiája Romániában magába foglalja az iskolázottsági szintek hierarchiáját is. (Veres [2003]) A túlképzettség vizsgálata során megfogalmazható magyarázatok nagyon sokfélék lehetnek a makro-strukturális okoktól kezdve (gazdasági, társadalomszerkezeti, kulturális, történelmi, intézményi stb.) az egyéni szintű oksági tényezőkig. A képzettség és munkaköri követelmények közötti illeszkedési hiány okainak vizsgálata során ezért a racionális döntések elméletét tekintettem kiindulópontnak. A paradigma alkalmazása a túlképzettség magyarázata során új szempontú megközelítést jelent, ugyanakkor elemzési keretként használva, lehetővé teszi a túlképzettség magyarázatára megfogalmazott fontosabb közgazdaságtani, szociológiai modellek és elméletek együttes kezelését. A racionális döntések elmélete mellett szól továbbá a többszintű elemzés lehetősége, a megközelítésmód ugyanis a makro-mikro, és a mikro – mikro mechanizmusok együttes számbavételét is biztosítja. A disszertációban arra keresem a választ, hogy mennyiben magyarázható a túlképzettség a diplomás fiatalok eltérő társadalmi tőkéjével? Függ-e a túlképzettség a munkahelykeresés költségeitől? Milyen szerepe van a diplomás fiatalok eltérő képességeinek a túlképzettség valószínűségére nézve? Beszélhetünk-e differenciális túlképzettségről? A túlképzettség hasonló mértékben érinti-e a különböző szakok végzettjeit? A disszertáció keretében azt is vizsgálom, hogy a túlképzettség átmeneti állapot a diplomás fiatalok számára, vagy időben tartós folyamatot jelent? A dolgozatban arra is keresem a választ, hogy a túlképzettség mit jelent az állásváltoztatási aspirációk szempontjából. A túlképzettség elemzése során a szakirodalommal összhangban megfogalmazott hipotézisek empirikus tesztelése felveti annak a valószínűségét, hogy a vizsgált térségben más jellegű magyarázatok megfogalmazására van szükség. Az erdélyi diplomás fiatalok számára a túlképzettség feltehetően kockázatkerülő magatartás eredménye, illetve alternatívát jelent a munkanélküliséggel szemben. A feltételezés új kutatási irányt jelent a romániai diplomás túlképzettség vizsgálata során."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/1/balint_blanka.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/2/balint_blanka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/3/balint_blanka_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/363/"],"dc:subject":["Szociológia","Oktatás"],"dc:title":["A túlképzettség okainak vizsgálata az erdélyi diplomás fiatalok körében"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}