{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:360"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:360","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Ásványvízfogyasztási szokások elemzése és ásványvizek érzékszervi vizsgálata","abstract":"A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása negyvenszeresére nőtt a 80-as évekhez képest, 2007-ben 100 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik, illetve az ásványvízfogyasztás gyakorisága, -kedveltsége hogyan alakul. PhD dolgozatom fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac ökonometriai elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a nappali tagozaton tanuló egyetemisták fogyasztási szokásainak és döntési folyamatainak megismerését. Szekunder kutatásaimban bizonyítottam, hogy a Bass-modell a magyarországi ásványvízfogyasztás alakulásának leírására és előrejelzésére megfelelő. A modell alapján a közeli évek megbízhatóan prognosztizálhatóak. Számításokkal igazoltam, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás exponenciális növekedésű, valamint hogy az ásványvízfogyasztás gyakorisága és kedveltsége logisztikus alakulású az 1979-2007-ig terjedő időszakban. A modellek alapján megtettem az előrejelzést. Primer kutatásomban először kvalitatív fókuszcsoportos, majd szakértői és fogyasztói mélyinterjús módszereket alkalmaztam. Később ezekre alapozva érzékszervi kutatásokat, valamint a kvantitatív módszerek közül conjoint analízist és kérdőíves felmérést végeztem. A márkaválasztás presztízs-szerepét bizonyítottam. Eredményeim rámutattak arra, hogy társas szituációk esetén az ásványvizek vásárlásánál/fogyasztásánál különösen hangsúlyos a fogyasztás társadalmi beágyazottsága. További eredményként hét döntési tényezőt azonosítottam: az íz, az ár, a márka, a szénsavasság, a tanúsító védjegy/díj, a nyereményjáték és a csomagolás. Meghatároztam a célcsoport fogyasztói döntéstényezőinek egymáshoz viszonyított fontosságát. A conjoint elemzést klaszteranalízissel kombinálva feltártam és jellemeztem az egyes fogyasztói szegmenseket. Érzékszervi tesztekkel bizonyítottam, hogy az általam vizsgált fogyasztók nem tudnak érzékszervi különbséget tenni a jellegzetesen hasonló alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkező szénsavmentes vizek között. Megállapítottam, hogy az ásványianyag-tartalom érzékelését a vizek természetes szénsavtartalma befolyásolhatja. Alátámasztottam, hogy a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott, általuk kedvencként megnevezett vizeket ritkán ismerik fel, valamint bizonyítottam, hogy az érzékszervi észlelést a márka ismerete egyetemisták esetében nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Igazoltam hogy a ProfiSens szoftver hatékonyan alkalmazható a palackozott vizek vizsgálatánál, valamint összeállítottam a palackozott vizekre alkalmazható érzékszervi leíró kifejezések rendszerét.","abstract_html":"A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása negyvenszeresére nőtt a 80-as évekhez képest, 2007-ben 100 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik, illetve az ásványvízfogyasztás gyakorisága, -kedveltsége hogyan alakul. PhD dolgozatom fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac ökonometriai elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a nappali tagozaton tanuló egyetemisták fogyasztási szokásainak és döntési folyamatainak megismerését. Szekunder kutatásaimban bizonyítottam, hogy a Bass-modell a magyarországi ásványvízfogyasztás alakulásának leírására és előrejelzésére megfelelő. A modell alapján a közeli évek megbízhatóan prognosztizálhatóak. Számításokkal igazoltam, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás exponenciális növekedésű, valamint hogy az ásványvízfogyasztás gyakorisága és kedveltsége logisztikus alakulású az 1979-2007-ig terjedő időszakban. A modellek alapján megtettem az előrejelzést. Primer kutatásomban először kvalitatív fókuszcsoportos, majd szakértői és fogyasztói mélyinterjús módszereket alkalmaztam. Később ezekre alapozva érzékszervi kutatásokat, valamint a kvantitatív módszerek közül conjoint analízist és kérdőíves felmérést végeztem. A márkaválasztás presztízs-szerepét bizonyítottam. Eredményeim rámutattak arra, hogy társas szituációk esetén az ásványvizek vásárlásánál/fogyasztásánál különösen hangsúlyos a fogyasztás társadalmi beágyazottsága. További eredményként hét döntési tényezőt azonosítottam: az íz, az ár, a márka, a szénsavasság, a tanúsító védjegy/díj, a nyereményjáték és a csomagolás. Meghatároztam a célcsoport fogyasztói döntéstényezőinek egymáshoz viszonyított fontosságát. A conjoint elemzést klaszteranalízissel kombinálva feltártam és jellemeztem az egyes fogyasztói szegmenseket. Érzékszervi tesztekkel bizonyítottam, hogy az általam vizsgált fogyasztók nem tudnak érzékszervi különbséget tenni a jellegzetesen hasonló alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkező szénsavmentes vizek között. Megállapítottam, hogy az ásványianyag-tartalom érzékelését a vizek természetes szénsavtartalma befolyásolhatja. Alátámasztottam, hogy a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott, általuk kedvencként megnevezett vizeket ritkán ismerik fel, valamint bizonyítottam, hogy az érzékszervi észlelést a márka ismerete egyetemisták esetében nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Igazoltam hogy a ProfiSens szoftver hatékonyan alkalmazható a palackozott vizek vizsgálatánál, valamint összeállítottam a palackozott vizekre alkalmazható érzékszervi leíró kifejezések rendszerét.","abstract_has_math":false,"creators":["Sipos, László"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-05","date_published":"2009-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Marketing"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Sipos, László"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-05-27"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Tájépítészet és Környezetmodellezés Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Marketing"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/1/sipos_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/2/sipos_laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/3/sipos_laszlo_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/4/sipos_laszlo_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása negyvenszeresére nőtt a 80-as évekhez képest, 2007-ben 100 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik, illetve az ásványvízfogyasztás gyakorisága, -kedveltsége hogyan alakul. PhD dolgozatom fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac ökonometriai elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a nappali tagozaton tanuló egyetemisták fogyasztási szokásainak és döntési folyamatainak megismerését. Szekunder kutatásaimban bizonyítottam, hogy a Bass-modell a magyarországi ásványvízfogyasztás alakulásának leírására és előrejelzésére megfelelő. A modell alapján a közeli évek megbízhatóan prognosztizálhatóak. Számításokkal igazoltam, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás exponenciális növekedésű, valamint hogy az ásványvízfogyasztás gyakorisága és kedveltsége logisztikus alakulású az 1979-2007-ig terjedő időszakban. A modellek alapján megtettem az előrejelzést. Primer kutatásomban először kvalitatív fókuszcsoportos, majd szakértői és fogyasztói mélyinterjús módszereket alkalmaztam. Később ezekre alapozva érzékszervi kutatásokat, valamint a kvantitatív módszerek közül conjoint analízist és kérdőíves felmérést végeztem. A márkaválasztás presztízs-szerepét bizonyítottam. Eredményeim rámutattak arra, hogy társas szituációk esetén az ásványvizek vásárlásánál/fogyasztásánál különösen hangsúlyos a fogyasztás társadalmi beágyazottsága. További eredményként hét döntési tényezőt azonosítottam: az íz, az ár, a márka, a szénsavasság, a tanúsító védjegy/díj, a nyereményjáték és a csomagolás. Meghatároztam a célcsoport fogyasztói döntéstényezőinek egymáshoz viszonyított fontosságát. A conjoint elemzést klaszteranalízissel kombinálva feltártam és jellemeztem az egyes fogyasztói szegmenseket. Érzékszervi tesztekkel bizonyítottam, hogy az általam vizsgált fogyasztók nem tudnak érzékszervi különbséget tenni a jellegzetesen hasonló alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkező szénsavmentes vizek között. Megállapítottam, hogy az ásványianyag-tartalom érzékelését a vizek természetes szénsavtartalma befolyásolhatja. Alátámasztottam, hogy a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott, általuk kedvencként megnevezett vizeket ritkán ismerik fel, valamint bizonyítottam, hogy az érzékszervi észlelést a márka ismerete egyetemisták esetében nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Igazoltam hogy a ProfiSens szoftver hatékonyan alkalmazható a palackozott vizek vizsgálatánál, valamint összeállítottam a palackozott vizekre alkalmazható érzékszervi leíró kifejezések rendszerét."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Ásványvízfogyasztási szokások elemzése és ásványvizek érzékszervi vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Sipos, László"],"dc:date":["2009-05-27"],"dc:date.issued":["2009-05"],"dc:description.abstract":["A magyarországi élelmiszerpiac és ezzel együtt az alkoholmentes italpiac szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt két évtizedben. A palackozott vizek fogyasztása negyvenszeresére nőtt a 80-as évekhez képest, 2007-ben 100 l/fő/év volt. Az ásványvízfogyasztással kapcsolatban eddig feltáratlan, hogy a növekedés meddig és milyen ütemben folytatódik, illetve az ásványvízfogyasztás gyakorisága, -kedveltsége hogyan alakul. PhD dolgozatom fő célkitűzése a magyar ásványvízpiac ökonometriai elemzése, valamint a fogyasztói szokások vizsgálata primer kutatási módszerek alkalmazásával, fókuszba állítva a nappali tagozaton tanuló egyetemisták fogyasztási szokásainak és döntési folyamatainak megismerését. Szekunder kutatásaimban bizonyítottam, hogy a Bass-modell a magyarországi ásványvízfogyasztás alakulásának leírására és előrejelzésére megfelelő. A modell alapján a közeli évek megbízhatóan prognosztizálhatóak. Számításokkal igazoltam, hogy a magyarországi ásványvízfogyasztás exponenciális növekedésű, valamint hogy az ásványvízfogyasztás gyakorisága és kedveltsége logisztikus alakulású az 1979-2007-ig terjedő időszakban. A modellek alapján megtettem az előrejelzést. Primer kutatásomban először kvalitatív fókuszcsoportos, majd szakértői és fogyasztói mélyinterjús módszereket alkalmaztam. Később ezekre alapozva érzékszervi kutatásokat, valamint a kvantitatív módszerek közül conjoint analízist és kérdőíves felmérést végeztem. A márkaválasztás presztízs-szerepét bizonyítottam. Eredményeim rámutattak arra, hogy társas szituációk esetén az ásványvizek vásárlásánál/fogyasztásánál különösen hangsúlyos a fogyasztás társadalmi beágyazottsága. További eredményként hét döntési tényezőt azonosítottam: az íz, az ár, a márka, a szénsavasság, a tanúsító védjegy/díj, a nyereményjáték és a csomagolás. Meghatároztam a célcsoport fogyasztói döntéstényezőinek egymáshoz viszonyított fontosságát. A conjoint elemzést klaszteranalízissel kombinálva feltártam és jellemeztem az egyes fogyasztói szegmenseket. Érzékszervi tesztekkel bizonyítottam, hogy az általam vizsgált fogyasztók nem tudnak érzékszervi különbséget tenni a jellegzetesen hasonló alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkező szénsavmentes vizek között. Megállapítottam, hogy az ásványianyag-tartalom érzékelését a vizek természetes szénsavtartalma befolyásolhatja. Alátámasztottam, hogy a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott, általuk kedvencként megnevezett vizeket ritkán ismerik fel, valamint bizonyítottam, hogy az érzékszervi észlelést a márka ismerete egyetemisták esetében nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Igazoltam hogy a ProfiSens szoftver hatékonyan alkalmazható a palackozott vizek vizsgálatánál, valamint összeállítottam a palackozott vizekre alkalmazható érzékszervi leíró kifejezések rendszerét."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/1/sipos_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/2/sipos_laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/3/sipos_laszlo_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/4/sipos_laszlo_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Tájépítészet és Környezetmodellezés Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/360/"],"dc:subject":["Marketing"],"dc:title":["Ásványvízfogyasztási szokások elemzése és ásványvizek érzékszervi vizsgálata"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}