{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:359"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:359","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búza (Triticum aestivum L.) élelmiszer-biztonsági kockázatainak vizsgálata","abstract":"A géntechnológia alkalmazása során számos élelmiszer-biztonsági kérdés merül fel. Mivel a hagyományos toxikológiai vizsgálatok nem alkalmazhatók a genetikailag módosított növények kockázat becslésére, ezért a nemzetközi szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg, melyben a transzgénikus növények tápanyag egyenértékűségének (lényegi egyenértékűség) tesztelésén túl a táplálkozási vagy az élelmiszer-biztonsági (pl. toxikus hatás, allergén kockázat, rövid és hosszútávú terheléssel járó biológiai hatás) kockázatok feltárását is szükségesnek tartják. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által létrehozott és két egymást követő évben tenyészkertbe kihelyezett, hat totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búzavonal (T106, T116, T117, T124, T128, T129) és a nem-transzgénikus kontroll tavaszi búzatörzs (CY-45), kezeletlen és herbicid (Finale 14SL, Granstar) kezelt mintáin végeztem összehasonlító vizsgálatokat, azzal a céllal, hogy történt-e érdemi változás a géntechnológia, az évjárat, illetve a herbicid kezelés hatására. A totális herbicid toleranciáért felelős, bakteriális eredetű bar gén kukorica eredetű ubiquitin promóter irányítása alatt működik. A bar gén jelenlétének igazolására bar gén specifikus PCR technikát használtam, emellett PAT-ELISA módszerrel valamennyi transzgénikus búza vonalban igazoltam a foszfinotricin acetil transzferáz fehérje (PAT) expresszióját. A főbb tápanyaghordozók vizsgálata során megállapítottam, hogy a transzgénikus vonalak az esetek többségében jelentősen nagyobb fehérjetartalommal rendelkeztek a kontroll búzával szemben. Vizsgáltam, hogy bekövetkezik-e szignifikáns változás a só- és vízoldható frakcióban található olyan fontos gabona allergén fehérjékben, mint a búzacsíra agglutinin (WGA), az α-amiláz inhibitor, a szerpin és az amilázok. Az albumin/globulin frakció (AGF) elektroforézises vizsgálatával a fehérjeszerkezetben nem tapasztaltam különbségfehérjék megjelenését. Ugyanakkor az immunreaktív WGA tartalom jelentősen, míg az α-amiláz inhibitor aktivitás több transzgénikus vonalban is megnövekedett. Ez a tény a rezisztencia nemesítés szempontjából kedvező is lehet. Ugyanakkor élelmiszer-biztonsági szempontból további vizsgálatokat igényel, hogy a technológiai kezelésektől vagy az étrendben alkalmazott terheléstől függően valóban fennállhat-e az allergén kockázat veszélye. A prolamin frakcióban lévő gliadin allergének profiljában lényeges eltéréseket nem tapasztaltam. A WGA tápcsatorna rezisztencia in vivo vizsgálatához specifikus kompetitív indirekt ELISA-t, az in vitro vizsgálatára membránon történő pepszines emésztést követő immunblott módszert fejlesztettem ki. Az újonnan expresszált PAT fehérje és az általam választott WGA marker fehérje tápcsatorna rezisztenciájának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a PAT fehérje a patkány tápcsatornájában elbomlott, ezért nem jelentett további allergén kockázatot a szervezet számára. Ugyanakkor az immunreaktív WGA csak részlegesen bomlott el a patkány tápcsatornájában és a bélfalhoz kötődve kimutatható volt. Bár az állatok egyedi válasza rendkívül nagy variabilitást mutatott, a túlélő antigén potenciális kockázatot jelenthet a szervezet számára. A kontroll búza és az élelmiszer-biztonsági szempontok alapján kiválasztott T128-as kezeletlen vonal rövidtávú patkányetetési kísérletéből megállapítottam, hogy a fehérjék szintjén bekövetkezett változások mértéke nem érte el azt a szintet, amely a fehérjehasznosulásra hatással lett volna.","abstract_html":"A géntechnológia alkalmazása során számos élelmiszer-biztonsági kérdés merül fel. Mivel a hagyományos toxikológiai vizsgálatok nem alkalmazhatók a genetikailag módosított növények kockázat becslésére, ezért a nemzetközi szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg, melyben a transzgénikus növények tápanyag egyenértékűségének (lényegi egyenértékűség) tesztelésén túl a táplálkozási vagy az élelmiszer-biztonsági (pl. toxikus hatás, allergén kockázat, rövid és hosszútávú terheléssel járó biológiai hatás) kockázatok feltárását is szükségesnek tartják. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által létrehozott és két egymást követő évben tenyészkertbe kihelyezett, hat totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búzavonal (T106, T116, T117, T124, T128, T129) és a nem-transzgénikus kontroll tavaszi búzatörzs (CY-45), kezeletlen és herbicid (Finale 14SL, Granstar) kezelt mintáin végeztem összehasonlító vizsgálatokat, azzal a céllal, hogy történt-e érdemi változás a géntechnológia, az évjárat, illetve a herbicid kezelés hatására. A totális herbicid toleranciáért felelős, bakteriális eredetű bar gén kukorica eredetű ubiquitin promóter irányítása alatt működik. A bar gén jelenlétének igazolására bar gén specifikus PCR technikát használtam, emellett PAT-ELISA módszerrel valamennyi transzgénikus búza vonalban igazoltam a foszfinotricin acetil transzferáz fehérje (PAT) expresszióját. A főbb tápanyaghordozók vizsgálata során megállapítottam, hogy a transzgénikus vonalak az esetek többségében jelentősen nagyobb fehérjetartalommal rendelkeztek a kontroll búzával szemben. Vizsgáltam, hogy bekövetkezik-e szignifikáns változás a só- és vízoldható frakcióban található olyan fontos gabona allergén fehérjékben, mint a búzacsíra agglutinin (WGA), az α-amiláz inhibitor, a szerpin és az amilázok. Az albumin/globulin frakció (AGF) elektroforézises vizsgálatával a fehérjeszerkezetben nem tapasztaltam különbségfehérjék megjelenését. Ugyanakkor az immunreaktív WGA tartalom jelentősen, míg az α-amiláz inhibitor aktivitás több transzgénikus vonalban is megnövekedett. Ez a tény a rezisztencia nemesítés szempontjából kedvező is lehet. Ugyanakkor élelmiszer-biztonsági szempontból további vizsgálatokat igényel, hogy a technológiai kezelésektől vagy az étrendben alkalmazott terheléstől függően valóban fennállhat-e az allergén kockázat veszélye. A prolamin frakcióban lévő gliadin allergének profiljában lényeges eltéréseket nem tapasztaltam. A WGA tápcsatorna rezisztencia in vivo vizsgálatához specifikus kompetitív indirekt ELISA-t, az in vitro vizsgálatára membránon történő pepszines emésztést követő immunblott módszert fejlesztettem ki. Az újonnan expresszált PAT fehérje és az általam választott WGA marker fehérje tápcsatorna rezisztenciájának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a PAT fehérje a patkány tápcsatornájában elbomlott, ezért nem jelentett további allergén kockázatot a szervezet számára. Ugyanakkor az immunreaktív WGA csak részlegesen bomlott el a patkány tápcsatornájában és a bélfalhoz kötődve kimutatható volt. Bár az állatok egyedi válasza rendkívül nagy variabilitást mutatott, a túlélő antigén potenciális kockázatot jelenthet a szervezet számára. A kontroll búza és az élelmiszer-biztonsági szempontok alapján kiválasztott T128-as kezeletlen vonal rövidtávú patkányetetési kísérletéből megállapítottam, hogy a fehérjék szintjén bekövetkezett változások mértéke nem érte el azt a szintet, amely a fehérjehasznosulásra hatással lett volna.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagy, András"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-05","date_published":"2009-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagy, András"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-05-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/1/nagy_andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/2/nagy_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/3/nagy_andras_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/4/nagy_andras_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A géntechnológia alkalmazása során számos élelmiszer-biztonsági kérdés merül fel. Mivel a hagyományos toxikológiai vizsgálatok nem alkalmazhatók a genetikailag módosított növények kockázat becslésére, ezért a nemzetközi szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg, melyben a transzgénikus növények tápanyag egyenértékűségének (lényegi egyenértékűség) tesztelésén túl a táplálkozási vagy az élelmiszer-biztonsági (pl. toxikus hatás, allergén kockázat, rövid és hosszútávú terheléssel járó biológiai hatás) kockázatok feltárását is szükségesnek tartják. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által létrehozott és két egymást követő évben tenyészkertbe kihelyezett, hat totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búzavonal (T106, T116, T117, T124, T128, T129) és a nem-transzgénikus kontroll tavaszi búzatörzs (CY-45), kezeletlen és herbicid (Finale 14SL, Granstar) kezelt mintáin végeztem összehasonlító vizsgálatokat, azzal a céllal, hogy történt-e érdemi változás a géntechnológia, az évjárat, illetve a herbicid kezelés hatására. A totális herbicid toleranciáért felelős, bakteriális eredetű bar gén kukorica eredetű ubiquitin promóter irányítása alatt működik. A bar gén jelenlétének igazolására bar gén specifikus PCR technikát használtam, emellett PAT-ELISA módszerrel valamennyi transzgénikus búza vonalban igazoltam a foszfinotricin acetil transzferáz fehérje (PAT) expresszióját. A főbb tápanyaghordozók vizsgálata során megállapítottam, hogy a transzgénikus vonalak az esetek többségében jelentősen nagyobb fehérjetartalommal rendelkeztek a kontroll búzával szemben. Vizsgáltam, hogy bekövetkezik-e szignifikáns változás a só- és vízoldható frakcióban található olyan fontos gabona allergén fehérjékben, mint a búzacsíra agglutinin (WGA), az α-amiláz inhibitor, a szerpin és az amilázok. Az albumin/globulin frakció (AGF) elektroforézises vizsgálatával a fehérjeszerkezetben nem tapasztaltam különbségfehérjék megjelenését. Ugyanakkor az immunreaktív WGA tartalom jelentősen, míg az α-amiláz inhibitor aktivitás több transzgénikus vonalban is megnövekedett. Ez a tény a rezisztencia nemesítés szempontjából kedvező is lehet. Ugyanakkor élelmiszer-biztonsági szempontból további vizsgálatokat igényel, hogy a technológiai kezelésektől vagy az étrendben alkalmazott terheléstől függően valóban fennállhat-e az allergén kockázat veszélye. A prolamin frakcióban lévő gliadin allergének profiljában lényeges eltéréseket nem tapasztaltam. A WGA tápcsatorna rezisztencia in vivo vizsgálatához specifikus kompetitív indirekt ELISA-t, az in vitro vizsgálatára membránon történő pepszines emésztést követő immunblott módszert fejlesztettem ki. Az újonnan expresszált PAT fehérje és az általam választott WGA marker fehérje tápcsatorna rezisztenciájának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a PAT fehérje a patkány tápcsatornájában elbomlott, ezért nem jelentett további allergén kockázatot a szervezet számára. Ugyanakkor az immunreaktív WGA csak részlegesen bomlott el a patkány tápcsatornájában és a bélfalhoz kötődve kimutatható volt. Bár az állatok egyedi válasza rendkívül nagy variabilitást mutatott, a túlélő antigén potenciális kockázatot jelenthet a szervezet számára. A kontroll búza és az élelmiszer-biztonsági szempontok alapján kiválasztott T128-as kezeletlen vonal rövidtávú patkányetetési kísérletéből megállapítottam, hogy a fehérjék szintjén bekövetkezett változások mértéke nem érte el azt a szintet, amely a fehérjehasznosulásra hatással lett volna."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búza (Triticum aestivum L.) élelmiszer-biztonsági kockázatainak vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Nagy, András"],"dc:date":["2009-05-20"],"dc:date.issued":["2009-05"],"dc:description.abstract":["A géntechnológia alkalmazása során számos élelmiszer-biztonsági kérdés merül fel. Mivel a hagyományos toxikológiai vizsgálatok nem alkalmazhatók a genetikailag módosított növények kockázat becslésére, ezért a nemzetközi szervezetek ajánlásokat fogalmaztak meg, melyben a transzgénikus növények tápanyag egyenértékűségének (lényegi egyenértékűség) tesztelésén túl a táplálkozási vagy az élelmiszer-biztonsági (pl. toxikus hatás, allergén kockázat, rövid és hosszútávú terheléssel járó biológiai hatás) kockázatok feltárását is szükségesnek tartják. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által létrehozott és két egymást követő évben tenyészkertbe kihelyezett, hat totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búzavonal (T106, T116, T117, T124, T128, T129) és a nem-transzgénikus kontroll tavaszi búzatörzs (CY-45), kezeletlen és herbicid (Finale 14SL, Granstar) kezelt mintáin végeztem összehasonlító vizsgálatokat, azzal a céllal, hogy történt-e érdemi változás a géntechnológia, az évjárat, illetve a herbicid kezelés hatására. A totális herbicid toleranciáért felelős, bakteriális eredetű bar gén kukorica eredetű ubiquitin promóter irányítása alatt működik. A bar gén jelenlétének igazolására bar gén specifikus PCR technikát használtam, emellett PAT-ELISA módszerrel valamennyi transzgénikus búza vonalban igazoltam a foszfinotricin acetil transzferáz fehérje (PAT) expresszióját. A főbb tápanyaghordozók vizsgálata során megállapítottam, hogy a transzgénikus vonalak az esetek többségében jelentősen nagyobb fehérjetartalommal rendelkeztek a kontroll búzával szemben. Vizsgáltam, hogy bekövetkezik-e szignifikáns változás a só- és vízoldható frakcióban található olyan fontos gabona allergén fehérjékben, mint a búzacsíra agglutinin (WGA), az α-amiláz inhibitor, a szerpin és az amilázok. Az albumin/globulin frakció (AGF) elektroforézises vizsgálatával a fehérjeszerkezetben nem tapasztaltam különbségfehérjék megjelenését. Ugyanakkor az immunreaktív WGA tartalom jelentősen, míg az α-amiláz inhibitor aktivitás több transzgénikus vonalban is megnövekedett. Ez a tény a rezisztencia nemesítés szempontjából kedvező is lehet. Ugyanakkor élelmiszer-biztonsági szempontból további vizsgálatokat igényel, hogy a technológiai kezelésektől vagy az étrendben alkalmazott terheléstől függően valóban fennállhat-e az allergén kockázat veszélye. A prolamin frakcióban lévő gliadin allergének profiljában lényeges eltéréseket nem tapasztaltam. A WGA tápcsatorna rezisztencia in vivo vizsgálatához specifikus kompetitív indirekt ELISA-t, az in vitro vizsgálatára membránon történő pepszines emésztést követő immunblott módszert fejlesztettem ki. Az újonnan expresszált PAT fehérje és az általam választott WGA marker fehérje tápcsatorna rezisztenciájának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a PAT fehérje a patkány tápcsatornájában elbomlott, ezért nem jelentett további allergén kockázatot a szervezet számára. Ugyanakkor az immunreaktív WGA csak részlegesen bomlott el a patkány tápcsatornájában és a bélfalhoz kötődve kimutatható volt. Bár az állatok egyedi válasza rendkívül nagy variabilitást mutatott, a túlélő antigén potenciális kockázatot jelenthet a szervezet számára. A kontroll búza és az élelmiszer-biztonsági szempontok alapján kiválasztott T128-as kezeletlen vonal rövidtávú patkányetetési kísérletéből megállapítottam, hogy a fehérjék szintjén bekövetkezett változások mértéke nem érte el azt a szintet, amely a fehérjehasznosulásra hatással lett volna."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/1/nagy_andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/2/nagy_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/3/nagy_andras_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/4/nagy_andras_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/359/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"],"dc:title":["Totális herbiciddel szemben toleráns transzgénikus búza (Triticum aestivum L.) élelmiszer-biztonsági kockázatainak vizsgálata"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}