{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:355"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:355","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Régi tokaj-hegyaljai fajták termesztési értékének és rokonsági viszonyainak vizsgálata","abstract":"A szőlőfajtaismeret, vagy ampelográfia a szőlészet egyik alappillére. Egyes szakemberek elsődlegesnek tekintik a fajtát a termés mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők sorában. A tokaji borkülönlegességek hagyományosan több fajta terméséből készültek. A XIX. században még több száz fajtát említ a korabeli szőlészeti szakirodalom legnevesebb borvidékünk kapcsán. Tokaj-Hegyalja Furmintra, Hárslevelűre és Sárga muskotályra alapozott fajtaszerkezete a filoxéravész után rögzült. Napjainkban a minőség javításának egyik eszköze a borvidék fajtaválasztékának bővítése lehet. A fajtakutatás egyik feladata a régi helyi fajták tanulmányozása a jelenlegi ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia feltételei között. Doktori értkezésemben tíz régi tokaj-hegyaljai fajta (Balafánt, Budai gohér, Juhfark, Kövérszőlő, Purcsin, Sárga ortlibi, Török gohér, valamint Fehér, Piros és Változó furmint) termesztési értékét és rokonsági viszonyait értékelem. Kísérleteimet a borvidék egyik elsőosztályú termőhelyén, a Mandolás-dűlőben, a Tokaj-Oremus Kft. ültetvényében végeztem 2004 és 2006 között. A fajták vegetatív és generatív teljesítményét is értékeltem, a minőségi jellemzők között az egyes évjáratokban tapasztalt aszúsodási hajlamot is vizsgáltam. A megfigyelt egyedek mikrovinifikációs fajtaborait is elemeztem. A mindössze 100-100 tőkés egyedszám miatt a fajtaházasítások értékelésére nem nyílt módom. Elvégeztem a megfigyelt egyedek OIV-elvek szerinti leírását, továbbá külön rögzítettem a magvak mérhető jellemzőit. A molekuláris genetikai módszerek közül pedig az SSR-analízissel értékeltem a fajtákat. Az adatokat többféle matematikai próbával elemeztem elkülönítés, azonosítás, illetve hasonlósági, rokonsági viszonyok felderítése céljából.","abstract_html":"A szőlőfajtaismeret, vagy ampelográfia a szőlészet egyik alappillére. Egyes szakemberek elsődlegesnek tekintik a fajtát a termés mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők sorában. A tokaji borkülönlegességek hagyományosan több fajta terméséből készültek. A XIX. században még több száz fajtát említ a korabeli szőlészeti szakirodalom legnevesebb borvidékünk kapcsán. Tokaj-Hegyalja Furmintra, Hárslevelűre és Sárga muskotályra alapozott fajtaszerkezete a filoxéravész után rögzült. Napjainkban a minőség javításának egyik eszköze a borvidék fajtaválasztékának bővítése lehet. A fajtakutatás egyik feladata a régi helyi fajták tanulmányozása a jelenlegi ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia feltételei között. Doktori értkezésemben tíz régi tokaj-hegyaljai fajta (Balafánt, Budai gohér, Juhfark, Kövérszőlő, Purcsin, Sárga ortlibi, Török gohér, valamint Fehér, Piros és Változó furmint) termesztési értékét és rokonsági viszonyait értékelem. Kísérleteimet a borvidék egyik elsőosztályú termőhelyén, a Mandolás-dűlőben, a Tokaj-Oremus Kft. ültetvényében végeztem 2004 és 2006 között. A fajták vegetatív és generatív teljesítményét is értékeltem, a minőségi jellemzők között az egyes évjáratokban tapasztalt aszúsodási hajlamot is vizsgáltam. A megfigyelt egyedek mikrovinifikációs fajtaborait is elemeztem. A mindössze 100-100 tőkés egyedszám miatt a fajtaházasítások értékelésére nem nyílt módom. Elvégeztem a megfigyelt egyedek OIV-elvek szerinti leírását, továbbá külön rögzítettem a magvak mérhető jellemzőit. A molekuláris genetikai módszerek közül pedig az SSR-analízissel értékeltem a fajtákat. Az adatokat többféle matematikai próbával elemeztem elkülönítés, azonosítás, illetve hasonlósági, rokonsági viszonyok felderítése céljából.","abstract_has_math":false,"creators":["Varga, Zsuzsanna"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-04","date_published":"2009-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Varga, Zsuzsanna"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-04-29"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/2/varga_zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/3/varga_zsuzsanna_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/4/varga_zsuzsanna.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/5/varga_zsuzsanna_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A szőlőfajtaismeret, vagy ampelográfia a szőlészet egyik alappillére. Egyes szakemberek elsődlegesnek tekintik a fajtát a termés mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők sorában. A tokaji borkülönlegességek hagyományosan több fajta terméséből készültek. A XIX. században még több száz fajtát említ a korabeli szőlészeti szakirodalom legnevesebb borvidékünk kapcsán. Tokaj-Hegyalja Furmintra, Hárslevelűre és Sárga muskotályra alapozott fajtaszerkezete a filoxéravész után rögzült. Napjainkban a minőség javításának egyik eszköze a borvidék fajtaválasztékának bővítése lehet. A fajtakutatás egyik feladata a régi helyi fajták tanulmányozása a jelenlegi ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia feltételei között. Doktori értkezésemben tíz régi tokaj-hegyaljai fajta (Balafánt, Budai gohér, Juhfark, Kövérszőlő, Purcsin, Sárga ortlibi, Török gohér, valamint Fehér, Piros és Változó furmint) termesztési értékét és rokonsági viszonyait értékelem. Kísérleteimet a borvidék egyik elsőosztályú termőhelyén, a Mandolás-dűlőben, a Tokaj-Oremus Kft. ültetvényében végeztem 2004 és 2006 között. A fajták vegetatív és generatív teljesítményét is értékeltem, a minőségi jellemzők között az egyes évjáratokban tapasztalt aszúsodási hajlamot is vizsgáltam. A megfigyelt egyedek mikrovinifikációs fajtaborait is elemeztem. A mindössze 100-100 tőkés egyedszám miatt a fajtaházasítások értékelésére nem nyílt módom. Elvégeztem a megfigyelt egyedek OIV-elvek szerinti leírását, továbbá külön rögzítettem a magvak mérhető jellemzőit. A molekuláris genetikai módszerek közül pedig az SSR-analízissel értékeltem a fajtákat. Az adatokat többféle matematikai próbával elemeztem elkülönítés, azonosítás, illetve hasonlósági, rokonsági viszonyok felderítése céljából."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Régi tokaj-hegyaljai fajták termesztési értékének és rokonsági viszonyainak vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Varga, Zsuzsanna"],"dc:date":["2009-04-29"],"dc:date.issued":["2009-04"],"dc:description.abstract":["A szőlőfajtaismeret, vagy ampelográfia a szőlészet egyik alappillére. Egyes szakemberek elsődlegesnek tekintik a fajtát a termés mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők sorában. A tokaji borkülönlegességek hagyományosan több fajta terméséből készültek. A XIX. században még több száz fajtát említ a korabeli szőlészeti szakirodalom legnevesebb borvidékünk kapcsán. Tokaj-Hegyalja Furmintra, Hárslevelűre és Sárga muskotályra alapozott fajtaszerkezete a filoxéravész után rögzült. Napjainkban a minőség javításának egyik eszköze a borvidék fajtaválasztékának bővítése lehet. A fajtakutatás egyik feladata a régi helyi fajták tanulmányozása a jelenlegi ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia feltételei között. Doktori értkezésemben tíz régi tokaj-hegyaljai fajta (Balafánt, Budai gohér, Juhfark, Kövérszőlő, Purcsin, Sárga ortlibi, Török gohér, valamint Fehér, Piros és Változó furmint) termesztési értékét és rokonsági viszonyait értékelem. Kísérleteimet a borvidék egyik elsőosztályú termőhelyén, a Mandolás-dűlőben, a Tokaj-Oremus Kft. ültetvényében végeztem 2004 és 2006 között. A fajták vegetatív és generatív teljesítményét is értékeltem, a minőségi jellemzők között az egyes évjáratokban tapasztalt aszúsodási hajlamot is vizsgáltam. A megfigyelt egyedek mikrovinifikációs fajtaborait is elemeztem. A mindössze 100-100 tőkés egyedszám miatt a fajtaházasítások értékelésére nem nyílt módom. Elvégeztem a megfigyelt egyedek OIV-elvek szerinti leírását, továbbá külön rögzítettem a magvak mérhető jellemzőit. A molekuláris genetikai módszerek közül pedig az SSR-analízissel értékeltem a fajtákat. Az adatokat többféle matematikai próbával elemeztem elkülönítés, azonosítás, illetve hasonlósági, rokonsági viszonyok felderítése céljából."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/2/varga_zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/3/varga_zsuzsanna_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/4/varga_zsuzsanna.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/5/varga_zsuzsanna_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/355/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Régi tokaj-hegyaljai fajták termesztési értékének és rokonsági viszonyainak vizsgálata"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}