{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:354"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:354","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Molekuláris biológiai módszerek fejlesztése gluténmentesség ellenőrzésére","abstract":"A glutén szenzitív enteropátia lényege, hogy az érintett páciensben egyes gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé, zab(?)) prolaminjai a vékonybél bolyhainak sorvadását, deformálódását idézik elő. Megfelelő haárérték hiányában csakis ezen prolaminok teljes kizárása az étrendből teheti a betegeket tünetmentessé. Habár a zabról manapság úgy tartják, hogy talán nem ártalmas, mégis jelentős probléma a zab búzával való szennyeződése, tehát még szerepel a tiltólistán. Az élelmiszerek keresztszennyeződése és az akaratlan diétahibák sem ritkák, ezért érthető, hogy az allergén-jelenlét címkén történő feltüntetése kötelező. Ilyen megfontolásból a fehérje alapú (ELISA) direkt vizsgálatokon kívül kifejlesztésre kerültek DNS alapú, indirektnek mondható kontamináció szűrésére alkalmas módszerek is. Feldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje olyan konformációt vehet fel, amely megnehezítheti a kioldódását, így módosíthatja a fehérje alapú mérésekkel kapott mennyiségi eredményt. A PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a fehérje módszereket, inkább megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra, hogy az adott élelmiszer valamikor búzával vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött, illetve kiválóan alkalmas az esetleges keresztszennyeződések kiszűrésére. 4 primer pár tesztelésére került sor a kísérletek során: az A49855 és B49317 kloroplasztisz DNS primer párt, a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt és végül egy WBR11/WBR13 nevű primer párt alkalmaztam. Ez utóbbi esetben termékanalízis céljából PCR-RFLP vizsgálat is történt. Különböző búzafajták, száraztészták, főtt tészták, hőkezelt kenyerek, keresztreagáló (rozs, árpa, zab(?), tritikálé) és nem keresztreagáló gabonafélék (kukorica, rizs), pszeudocereáliák (hajdina, amaránt) szolgáltak mintaként. A DNS minták tisztasága és sokszorozhatósága bizonyítást nyert egyrészt az R értékek meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer pár alkalmazásával. Ezen kívül ez az amplifikálási lépés alkalmasnak bizonyult élelmiszerekben megtalálható gabonafélék előszelektálására is. A TR01/TR02 primer pár alapú rendszerrel egy konzervatív búza amplikont detektáltam, majd bizonyítottam, hogy a búzán kívül nem mérhető vele más gabonaféle. A DNS extraktum búza eredetének igazolására azonban megbízható választ adott még erősen hőkezelt minták esetében is a mérések során. A P1/P2 primer párt a glutenint kódoló génrészlet jelenlétének kimutatására használtam. Ezzel a primer párral detektálhatóvá vált a búza és a vele keresztreakciót mutató tritikálé. Az amaránt a búzáéhoz közeli mérettartományban eső jelet adott, ezért nem javasolt a negatív kontrollként való alkalmazása. Végül a búza, a rozs és az árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 nevű primer párról bebizonyosodott, hogy tritikálé kimutatására szintén alkalmas. A szekvencia pontosabb azonosíthatósága érdekében az ezen primerrel kapott DNS szakaszokat Alu1 és BsmA1 restrikciós endonukleázokkal hasítottam, így az eredményeket PCR-RFLP módszer segítségével pontosítottam. Optimálás után további mintákon teszteltem a kifejlesztett módszereket: gluténmentes kenyeret sütő üzemben vett mintákon és gluténmentesnek szánt sárgaborsó tészta mintákon. Egy gluténmentes kenyeret gyártó üzemi technológia esetében vizsgáltam a nyersanyagokat az esetleges tárolási hibák kiszűrése végett, majd mesterséges szennyezést (először búzalisztet, majd rozslisztet) iktattam be a technológiai folyamatok három fontos pontján (a dagasztási eljárás, a sütés és a kenyerek szárítása során). Eredményeim összegzése során arra a következtetésre jutottam, hogy búza specifikus PCR a nyersanyagban is megtalálta a nyomokban jelen lévő kontamináns tiltott gabonaféle, a búza DNS részletét. Ez a szennyezettség a végtermékben is kimutatható volt. Más módszerek esetében, mint a búza, rozs és árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 technikánál megállapítható volt, hogy a két leginkább szennyeződésnek kitett pont a technológia során a dagasztó tisztasága és a nagy nedvességtartalmú kenyerek 24 órás szárítása volt. Tovább teszteltem a módszereket gluténmentes élelmiszernek szánt, sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon. Eredményként azt állapítottam meg, hogy a pozitív jeleket a sárgaborsó lisztben és tésztában, nyomokban jelen lévő búza eredetű szennyeződés okozta. Ezt a kontaminációt a sárgaborsó nem megfelelő őrlési körülményei, vagy a kereskedelemben kapható sárgaborsó liszt nem megfelelő kezelése, tárolása okozhatta.","abstract_html":"A glutén szenzitív enteropátia lényege, hogy az érintett páciensben egyes gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé, zab(?)) prolaminjai a vékonybél bolyhainak sorvadását, deformálódását idézik elő. Megfelelő haárérték hiányában csakis ezen prolaminok teljes kizárása az étrendből teheti a betegeket tünetmentessé. Habár a zabról manapság úgy tartják, hogy talán nem ártalmas, mégis jelentős probléma a zab búzával való szennyeződése, tehát még szerepel a tiltólistán. Az élelmiszerek keresztszennyeződése és az akaratlan diétahibák sem ritkák, ezért érthető, hogy az allergén-jelenlét címkén történő feltüntetése kötelező. Ilyen megfontolásból a fehérje alapú (ELISA) direkt vizsgálatokon kívül kifejlesztésre kerültek DNS alapú, indirektnek mondható kontamináció szűrésére alkalmas módszerek is. Feldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje olyan konformációt vehet fel, amely megnehezítheti a kioldódását, így módosíthatja a fehérje alapú mérésekkel kapott mennyiségi eredményt. A PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a fehérje módszereket, inkább megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra, hogy az adott élelmiszer valamikor búzával vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött, illetve kiválóan alkalmas az esetleges keresztszennyeződések kiszűrésére. 4 primer pár tesztelésére került sor a kísérletek során: az A49855 és B49317 kloroplasztisz DNS primer párt, a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt és végül egy WBR11/WBR13 nevű primer párt alkalmaztam. Ez utóbbi esetben termékanalízis céljából PCR-RFLP vizsgálat is történt. Különböző búzafajták, száraztészták, főtt tészták, hőkezelt kenyerek, keresztreagáló (rozs, árpa, zab(?), tritikálé) és nem keresztreagáló gabonafélék (kukorica, rizs), pszeudocereáliák (hajdina, amaránt) szolgáltak mintaként. A DNS minták tisztasága és sokszorozhatósága bizonyítást nyert egyrészt az R értékek meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer pár alkalmazásával. Ezen kívül ez az amplifikálási lépés alkalmasnak bizonyult élelmiszerekben megtalálható gabonafélék előszelektálására is. A TR01/TR02 primer pár alapú rendszerrel egy konzervatív búza amplikont detektáltam, majd bizonyítottam, hogy a búzán kívül nem mérhető vele más gabonaféle. A DNS extraktum búza eredetének igazolására azonban megbízható választ adott még erősen hőkezelt minták esetében is a mérések során. A P1/P2 primer párt a glutenint kódoló génrészlet jelenlétének kimutatására használtam. Ezzel a primer párral detektálhatóvá vált a búza és a vele keresztreakciót mutató tritikálé. Az amaránt a búzáéhoz közeli mérettartományban eső jelet adott, ezért nem javasolt a negatív kontrollként való alkalmazása. Végül a búza, a rozs és az árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 nevű primer párról bebizonyosodott, hogy tritikálé kimutatására szintén alkalmas. A szekvencia pontosabb azonosíthatósága érdekében az ezen primerrel kapott DNS szakaszokat Alu1 és BsmA1 restrikciós endonukleázokkal hasítottam, így az eredményeket PCR-RFLP módszer segítségével pontosítottam. Optimálás után további mintákon teszteltem a kifejlesztett módszereket: gluténmentes kenyeret sütő üzemben vett mintákon és gluténmentesnek szánt sárgaborsó tészta mintákon. Egy gluténmentes kenyeret gyártó üzemi technológia esetében vizsgáltam a nyersanyagokat az esetleges tárolási hibák kiszűrése végett, majd mesterséges szennyezést (először búzalisztet, majd rozslisztet) iktattam be a technológiai folyamatok három fontos pontján (a dagasztási eljárás, a sütés és a kenyerek szárítása során). Eredményeim összegzése során arra a következtetésre jutottam, hogy búza specifikus PCR a nyersanyagban is megtalálta a nyomokban jelen lévő kontamináns tiltott gabonaféle, a búza DNS részletét. Ez a szennyezettség a végtermékben is kimutatható volt. Más módszerek esetében, mint a búza, rozs és árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 technikánál megállapítható volt, hogy a két leginkább szennyeződésnek kitett pont a technológia során a dagasztó tisztasága és a nagy nedvességtartalmú kenyerek 24 órás szárítása volt. Tovább teszteltem a módszereket gluténmentes élelmiszernek szánt, sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon. Eredményként azt állapítottam meg, hogy a pozitív jeleket a sárgaborsó lisztben és tésztában, nyomokban jelen lévő búza eredetű szennyeződés okozta. Ezt a kontaminációt a sárgaborsó nem megfelelő őrlési körülményei, vagy a kereskedelemben kapható sárgaborsó liszt nem megfelelő kezelése, tárolása okozhatta.","abstract_has_math":false,"creators":["Némedi, Erzsébet"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-05","date_published":"2009-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Némedi, Erzsébet"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-05-19"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/1/nemedi_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/2/nemedi_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/3/nemedi_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/4/nemedi_erzsebet_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A glutén szenzitív enteropátia lényege, hogy az érintett páciensben egyes gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé, zab(?)) prolaminjai a vékonybél bolyhainak sorvadását, deformálódását idézik elő. Megfelelő haárérték hiányában csakis ezen prolaminok teljes kizárása az étrendből teheti a betegeket tünetmentessé. Habár a zabról manapság úgy tartják, hogy talán nem ártalmas, mégis jelentős probléma a zab búzával való szennyeződése, tehát még szerepel a tiltólistán. Az élelmiszerek keresztszennyeződése és az akaratlan diétahibák sem ritkák, ezért érthető, hogy az allergén-jelenlét címkén történő feltüntetése kötelező. Ilyen megfontolásból a fehérje alapú (ELISA) direkt vizsgálatokon kívül kifejlesztésre kerültek DNS alapú, indirektnek mondható kontamináció szűrésére alkalmas módszerek is. Feldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje olyan konformációt vehet fel, amely megnehezítheti a kioldódását, így módosíthatja a fehérje alapú mérésekkel kapott mennyiségi eredményt. A PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a fehérje módszereket, inkább megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra, hogy az adott élelmiszer valamikor búzával vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött, illetve kiválóan alkalmas az esetleges keresztszennyeződések kiszűrésére. 4 primer pár tesztelésére került sor a kísérletek során: az A49855 és B49317 kloroplasztisz DNS primer párt, a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt és végül egy WBR11/WBR13 nevű primer párt alkalmaztam. Ez utóbbi esetben termékanalízis céljából PCR-RFLP vizsgálat is történt. Különböző búzafajták, száraztészták, főtt tészták, hőkezelt kenyerek, keresztreagáló (rozs, árpa, zab(?), tritikálé) és nem keresztreagáló gabonafélék (kukorica, rizs), pszeudocereáliák (hajdina, amaránt) szolgáltak mintaként. A DNS minták tisztasága és sokszorozhatósága bizonyítást nyert egyrészt az R értékek meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer pár alkalmazásával. Ezen kívül ez az amplifikálási lépés alkalmasnak bizonyult élelmiszerekben megtalálható gabonafélék előszelektálására is. A TR01/TR02 primer pár alapú rendszerrel egy konzervatív búza amplikont detektáltam, majd bizonyítottam, hogy a búzán kívül nem mérhető vele más gabonaféle. A DNS extraktum búza eredetének igazolására azonban megbízható választ adott még erősen hőkezelt minták esetében is a mérések során. A P1/P2 primer párt a glutenint kódoló génrészlet jelenlétének kimutatására használtam. Ezzel a primer párral detektálhatóvá vált a búza és a vele keresztreakciót mutató tritikálé. Az amaránt a búzáéhoz közeli mérettartományban eső jelet adott, ezért nem javasolt a negatív kontrollként való alkalmazása. Végül a búza, a rozs és az árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 nevű primer párról bebizonyosodott, hogy tritikálé kimutatására szintén alkalmas. A szekvencia pontosabb azonosíthatósága érdekében az ezen primerrel kapott DNS szakaszokat Alu1 és BsmA1 restrikciós endonukleázokkal hasítottam, így az eredményeket PCR-RFLP módszer segítségével pontosítottam. Optimálás után további mintákon teszteltem a kifejlesztett módszereket: gluténmentes kenyeret sütő üzemben vett mintákon és gluténmentesnek szánt sárgaborsó tészta mintákon. Egy gluténmentes kenyeret gyártó üzemi technológia esetében vizsgáltam a nyersanyagokat az esetleges tárolási hibák kiszűrése végett, majd mesterséges szennyezést (először búzalisztet, majd rozslisztet) iktattam be a technológiai folyamatok három fontos pontján (a dagasztási eljárás, a sütés és a kenyerek szárítása során). Eredményeim összegzése során arra a következtetésre jutottam, hogy búza specifikus PCR a nyersanyagban is megtalálta a nyomokban jelen lévő kontamináns tiltott gabonaféle, a búza DNS részletét. Ez a szennyezettség a végtermékben is kimutatható volt. Más módszerek esetében, mint a búza, rozs és árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 technikánál megállapítható volt, hogy a két leginkább szennyeződésnek kitett pont a technológia során a dagasztó tisztasága és a nagy nedvességtartalmú kenyerek 24 órás szárítása volt. Tovább teszteltem a módszereket gluténmentes élelmiszernek szánt, sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon. Eredményként azt állapítottam meg, hogy a pozitív jeleket a sárgaborsó lisztben és tésztában, nyomokban jelen lévő búza eredetű szennyeződés okozta. Ezt a kontaminációt a sárgaborsó nem megfelelő őrlési körülményei, vagy a kereskedelemben kapható sárgaborsó liszt nem megfelelő kezelése, tárolása okozhatta."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Molekuláris biológiai módszerek fejlesztése gluténmentesség ellenőrzésére"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Némedi, Erzsébet"],"dc:date":["2009-05-19"],"dc:date.issued":["2009-05"],"dc:description.abstract":["A glutén szenzitív enteropátia lényege, hogy az érintett páciensben egyes gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé, zab(?)) prolaminjai a vékonybél bolyhainak sorvadását, deformálódását idézik elő. Megfelelő haárérték hiányában csakis ezen prolaminok teljes kizárása az étrendből teheti a betegeket tünetmentessé. Habár a zabról manapság úgy tartják, hogy talán nem ártalmas, mégis jelentős probléma a zab búzával való szennyeződése, tehát még szerepel a tiltólistán. Az élelmiszerek keresztszennyeződése és az akaratlan diétahibák sem ritkák, ezért érthető, hogy az allergén-jelenlét címkén történő feltüntetése kötelező. Ilyen megfontolásból a fehérje alapú (ELISA) direkt vizsgálatokon kívül kifejlesztésre kerültek DNS alapú, indirektnek mondható kontamináció szűrésére alkalmas módszerek is. Feldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje olyan konformációt vehet fel, amely megnehezítheti a kioldódását, így módosíthatja a fehérje alapú mérésekkel kapott mennyiségi eredményt. A PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a fehérje módszereket, inkább megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra, hogy az adott élelmiszer valamikor búzával vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött, illetve kiválóan alkalmas az esetleges keresztszennyeződések kiszűrésére. 4 primer pár tesztelésére került sor a kísérletek során: az A49855 és B49317 kloroplasztisz DNS primer párt, a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt és végül egy WBR11/WBR13 nevű primer párt alkalmaztam. Ez utóbbi esetben termékanalízis céljából PCR-RFLP vizsgálat is történt. Különböző búzafajták, száraztészták, főtt tészták, hőkezelt kenyerek, keresztreagáló (rozs, árpa, zab(?), tritikálé) és nem keresztreagáló gabonafélék (kukorica, rizs), pszeudocereáliák (hajdina, amaránt) szolgáltak mintaként. A DNS minták tisztasága és sokszorozhatósága bizonyítást nyert egyrészt az R értékek meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer pár alkalmazásával. Ezen kívül ez az amplifikálási lépés alkalmasnak bizonyult élelmiszerekben megtalálható gabonafélék előszelektálására is. A TR01/TR02 primer pár alapú rendszerrel egy konzervatív búza amplikont detektáltam, majd bizonyítottam, hogy a búzán kívül nem mérhető vele más gabonaféle. A DNS extraktum búza eredetének igazolására azonban megbízható választ adott még erősen hőkezelt minták esetében is a mérések során. A P1/P2 primer párt a glutenint kódoló génrészlet jelenlétének kimutatására használtam. Ezzel a primer párral detektálhatóvá vált a búza és a vele keresztreakciót mutató tritikálé. Az amaránt a búzáéhoz közeli mérettartományban eső jelet adott, ezért nem javasolt a negatív kontrollként való alkalmazása. Végül a búza, a rozs és az árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 nevű primer párról bebizonyosodott, hogy tritikálé kimutatására szintén alkalmas. A szekvencia pontosabb azonosíthatósága érdekében az ezen primerrel kapott DNS szakaszokat Alu1 és BsmA1 restrikciós endonukleázokkal hasítottam, így az eredményeket PCR-RFLP módszer segítségével pontosítottam. Optimálás után további mintákon teszteltem a kifejlesztett módszereket: gluténmentes kenyeret sütő üzemben vett mintákon és gluténmentesnek szánt sárgaborsó tészta mintákon. Egy gluténmentes kenyeret gyártó üzemi technológia esetében vizsgáltam a nyersanyagokat az esetleges tárolási hibák kiszűrése végett, majd mesterséges szennyezést (először búzalisztet, majd rozslisztet) iktattam be a technológiai folyamatok három fontos pontján (a dagasztási eljárás, a sütés és a kenyerek szárítása során). Eredményeim összegzése során arra a következtetésre jutottam, hogy búza specifikus PCR a nyersanyagban is megtalálta a nyomokban jelen lévő kontamináns tiltott gabonaféle, a búza DNS részletét. Ez a szennyezettség a végtermékben is kimutatható volt. Más módszerek esetében, mint a búza, rozs és árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 technikánál megállapítható volt, hogy a két leginkább szennyeződésnek kitett pont a technológia során a dagasztó tisztasága és a nagy nedvességtartalmú kenyerek 24 órás szárítása volt. Tovább teszteltem a módszereket gluténmentes élelmiszernek szánt, sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon. Eredményként azt állapítottam meg, hogy a pozitív jeleket a sárgaborsó lisztben és tésztában, nyomokban jelen lévő búza eredetű szennyeződés okozta. Ezt a kontaminációt a sárgaborsó nem megfelelő őrlési körülményei, vagy a kereskedelemben kapható sárgaborsó liszt nem megfelelő kezelése, tárolása okozhatta."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/1/nemedi_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/2/nemedi_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/3/nemedi_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/4/nemedi_erzsebet_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/354/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"dc:title":["Molekuláris biológiai módszerek fejlesztése gluténmentesség ellenőrzésére"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}