{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:352"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:352","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A nők és férfiak társadalmi kapcsolathálózatának eltérései a munkaszervezetben = Differences in female and male social networks in a work setting","abstract":"Annak ellenére, hogy a nők társadalmi, gazdasági helyzete a fejlett országokban – külö-nösen a II. világháború óta – több tekintetben is jelentősen javult, még mindig igaz, hogy a nagyobb hatalommal járó pozíciókhoz való hozzáférésük korlátozottabb, mint hasonló kvalitásokkal rendelkező férfitársaiké. Manapság már elmondható, hogy a két nem képvi-selőinek szakmai felkészültsége, iskolázottsága, gazdasági aktivitása, azaz munkaerő-piaci jelenléte nem tér el jelentősen egymástól, sőt, a nők és férfiak aránya az alsóbb ve-zetői szinteken is egyre kiegyenlítettebb, mégis a gazdasági, politikai, tudományos vagy éppen kulturális élet felsőbb pozícióiban a férfiak vannak számottevő többségben. A nők és férfiak munkaerő-piaci pozíciójában fellelhető különbségekre – különösen az 1960-as évektől kezdve – egyre több vizsgálat született, és ezzel párhuzamosan el-kezdték kidolgozni a lehetséges elméleti magyarázatokat is. Jóval kevesebb vizsgálatot készítettek azonban arra vonatkozóan, hogy a munkaszervezet – melyről kezdetben azt feltételezték, hogy nem gyakorol hatást a nemi viszonyokra (azaz „gender neutral”) – hogyan, milyen formában, milyen folyamatokon keresztül termeli újra a nemi egyenlőt-lenségeket (Halford et al. 1997). Úgy tűnik, a szervezetben dolgozók „külvilágból” szár-mazó tapasztalatait, viselkedési normáit és elvárásait e struktúrák nemcsak visszatükrö-zik, hanem a nemi viszonyok beágyazódnak a szervezeti gyakorlatokba, így a munka-szervezeten kívüli nemi egyenlőtlenségek belül újratermelődnek. A munkaszervezet nemi szubstruktúrája megnyilvánulhat többek közt a munka megosztásában, a munkafolyamat-ok térbeli és időbeli elrendezésében, a munkahelyi viselkedés írott és íratlan szabályaiban is. A szervezetek azonban – különösen a huszadik század utolsó évtizedeiben – sokat változtak. A posztmodern munkaszervezetek más – karcsúbb és laposabb – felépítéssel, újfajta termelési/szolgáltatási rendszerrel, gazdagított munkakörökkel, és atipikus foglal-koztatási formák alkalmazásával próbálnak megfelelni a gazdasági kihívásoknak. E vál-tozások pedig szükségképpen érintik a szervezetben dolgozó munkavállalókat: nőket és férfiakat egyaránt. Nem világos azonban, hogy e változások befolyásolják-e – és ha igen, akkor erősítik vagy gyengítik – a nemi szubstruktúrát. Véleményem szerint a munkaszer-vezeten belüli kapcsolathálók nemek szerinti vizsgálata új aspektussal gazdagíthatja a férfiak és nők szervezeti pozíciójában tapasztalható különbségeinek magyarázatát. (...)","abstract_html":"Annak ellenére, hogy a nők társadalmi, gazdasági helyzete a fejlett országokban – külö-nösen a II. világháború óta – több tekintetben is jelentősen javult, még mindig igaz, hogy a nagyobb hatalommal járó pozíciókhoz való hozzáférésük korlátozottabb, mint hasonló kvalitásokkal rendelkező férfitársaiké. Manapság már elmondható, hogy a két nem képvi-selőinek szakmai felkészültsége, iskolázottsága, gazdasági aktivitása, azaz munkaerő-piaci jelenléte nem tér el jelentősen egymástól, sőt, a nők és férfiak aránya az alsóbb ve-zetői szinteken is egyre kiegyenlítettebb, mégis a gazdasági, politikai, tudományos vagy éppen kulturális élet felsőbb pozícióiban a férfiak vannak számottevő többségben. A nők és férfiak munkaerő-piaci pozíciójában fellelhető különbségekre – különösen az 1960-as évektől kezdve – egyre több vizsgálat született, és ezzel párhuzamosan el-kezdték kidolgozni a lehetséges elméleti magyarázatokat is. Jóval kevesebb vizsgálatot készítettek azonban arra vonatkozóan, hogy a munkaszervezet – melyről kezdetben azt feltételezték, hogy nem gyakorol hatást a nemi viszonyokra (azaz „gender neutral”) – hogyan, milyen formában, milyen folyamatokon keresztül termeli újra a nemi egyenlőt-lenségeket (Halford et al. 1997). Úgy tűnik, a szervezetben dolgozók „külvilágból” szár-mazó tapasztalatait, viselkedési normáit és elvárásait e struktúrák nemcsak visszatükrö-zik, hanem a nemi viszonyok beágyazódnak a szervezeti gyakorlatokba, így a munka-szervezeten kívüli nemi egyenlőtlenségek belül újratermelődnek. A munkaszervezet nemi szubstruktúrája megnyilvánulhat többek közt a munka megosztásában, a munkafolyamat-ok térbeli és időbeli elrendezésében, a munkahelyi viselkedés írott és íratlan szabályaiban is. A szervezetek azonban – különösen a huszadik század utolsó évtizedeiben – sokat változtak. A posztmodern munkaszervezetek más – karcsúbb és laposabb – felépítéssel, újfajta termelési/szolgáltatási rendszerrel, gazdagított munkakörökkel, és atipikus foglal-koztatási formák alkalmazásával próbálnak megfelelni a gazdasági kihívásoknak. E vál-tozások pedig szükségképpen érintik a szervezetben dolgozó munkavállalókat: nőket és férfiakat egyaránt. Nem világos azonban, hogy e változások befolyásolják-e – és ha igen, akkor erősítik vagy gyengítik – a nemi szubstruktúrát. Véleményem szerint a munkaszer-vezeten belüli kapcsolathálók nemek szerinti vizsgálata új aspektussal gazdagíthatja a férfiak és nők szervezeti pozíciójában tapasztalható különbségeinek magyarázatát. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Kürtösi, Zsófia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-04","date_published":"2009-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kürtösi, Zsófia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-04-27"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/1/kurtosi_zsofia.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/2/kurtosi_zsofia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/3/kurtosi_zsofia_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Annak ellenére, hogy a nők társadalmi, gazdasági helyzete a fejlett országokban – külö-nösen a II. világháború óta – több tekintetben is jelentősen javult, még mindig igaz, hogy a nagyobb hatalommal járó pozíciókhoz való hozzáférésük korlátozottabb, mint hasonló kvalitásokkal rendelkező férfitársaiké. Manapság már elmondható, hogy a két nem képvi-selőinek szakmai felkészültsége, iskolázottsága, gazdasági aktivitása, azaz munkaerő-piaci jelenléte nem tér el jelentősen egymástól, sőt, a nők és férfiak aránya az alsóbb ve-zetői szinteken is egyre kiegyenlítettebb, mégis a gazdasági, politikai, tudományos vagy éppen kulturális élet felsőbb pozícióiban a férfiak vannak számottevő többségben. A nők és férfiak munkaerő-piaci pozíciójában fellelhető különbségekre – különösen az 1960-as évektől kezdve – egyre több vizsgálat született, és ezzel párhuzamosan el-kezdték kidolgozni a lehetséges elméleti magyarázatokat is. Jóval kevesebb vizsgálatot készítettek azonban arra vonatkozóan, hogy a munkaszervezet – melyről kezdetben azt feltételezték, hogy nem gyakorol hatást a nemi viszonyokra (azaz „gender neutral”) – hogyan, milyen formában, milyen folyamatokon keresztül termeli újra a nemi egyenlőt-lenségeket (Halford et al. 1997). Úgy tűnik, a szervezetben dolgozók „külvilágból” szár-mazó tapasztalatait, viselkedési normáit és elvárásait e struktúrák nemcsak visszatükrö-zik, hanem a nemi viszonyok beágyazódnak a szervezeti gyakorlatokba, így a munka-szervezeten kívüli nemi egyenlőtlenségek belül újratermelődnek. A munkaszervezet nemi szubstruktúrája megnyilvánulhat többek közt a munka megosztásában, a munkafolyamat-ok térbeli és időbeli elrendezésében, a munkahelyi viselkedés írott és íratlan szabályaiban is. A szervezetek azonban – különösen a huszadik század utolsó évtizedeiben – sokat változtak. A posztmodern munkaszervezetek más – karcsúbb és laposabb – felépítéssel, újfajta termelési/szolgáltatási rendszerrel, gazdagított munkakörökkel, és atipikus foglal-koztatási formák alkalmazásával próbálnak megfelelni a gazdasági kihívásoknak. E vál-tozások pedig szükségképpen érintik a szervezetben dolgozó munkavállalókat: nőket és férfiakat egyaránt. Nem világos azonban, hogy e változások befolyásolják-e – és ha igen, akkor erősítik vagy gyengítik – a nemi szubstruktúrát. Véleményem szerint a munkaszer-vezeten belüli kapcsolathálók nemek szerinti vizsgálata új aspektussal gazdagíthatja a férfiak és nők szervezeti pozíciójában tapasztalható különbségeinek magyarázatát. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A nők és férfiak társadalmi kapcsolathálózatának eltérései a munkaszervezetben = Differences in female and male social networks in a work setting"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kürtösi, Zsófia"],"dc:date":["2009-04-27"],"dc:date.issued":["2009-04"],"dc:description.abstract":["Annak ellenére, hogy a nők társadalmi, gazdasági helyzete a fejlett országokban – külö-nösen a II. világháború óta – több tekintetben is jelentősen javult, még mindig igaz, hogy a nagyobb hatalommal járó pozíciókhoz való hozzáférésük korlátozottabb, mint hasonló kvalitásokkal rendelkező férfitársaiké. Manapság már elmondható, hogy a két nem képvi-selőinek szakmai felkészültsége, iskolázottsága, gazdasági aktivitása, azaz munkaerő-piaci jelenléte nem tér el jelentősen egymástól, sőt, a nők és férfiak aránya az alsóbb ve-zetői szinteken is egyre kiegyenlítettebb, mégis a gazdasági, politikai, tudományos vagy éppen kulturális élet felsőbb pozícióiban a férfiak vannak számottevő többségben. A nők és férfiak munkaerő-piaci pozíciójában fellelhető különbségekre – különösen az 1960-as évektől kezdve – egyre több vizsgálat született, és ezzel párhuzamosan el-kezdték kidolgozni a lehetséges elméleti magyarázatokat is. Jóval kevesebb vizsgálatot készítettek azonban arra vonatkozóan, hogy a munkaszervezet – melyről kezdetben azt feltételezték, hogy nem gyakorol hatást a nemi viszonyokra (azaz „gender neutral”) – hogyan, milyen formában, milyen folyamatokon keresztül termeli újra a nemi egyenlőt-lenségeket (Halford et al. 1997). Úgy tűnik, a szervezetben dolgozók „külvilágból” szár-mazó tapasztalatait, viselkedési normáit és elvárásait e struktúrák nemcsak visszatükrö-zik, hanem a nemi viszonyok beágyazódnak a szervezeti gyakorlatokba, így a munka-szervezeten kívüli nemi egyenlőtlenségek belül újratermelődnek. A munkaszervezet nemi szubstruktúrája megnyilvánulhat többek közt a munka megosztásában, a munkafolyamat-ok térbeli és időbeli elrendezésében, a munkahelyi viselkedés írott és íratlan szabályaiban is. A szervezetek azonban – különösen a huszadik század utolsó évtizedeiben – sokat változtak. A posztmodern munkaszervezetek más – karcsúbb és laposabb – felépítéssel, újfajta termelési/szolgáltatási rendszerrel, gazdagított munkakörökkel, és atipikus foglal-koztatási formák alkalmazásával próbálnak megfelelni a gazdasági kihívásoknak. E vál-tozások pedig szükségképpen érintik a szervezetben dolgozó munkavállalókat: nőket és férfiakat egyaránt. Nem világos azonban, hogy e változások befolyásolják-e – és ha igen, akkor erősítik vagy gyengítik – a nemi szubstruktúrát. Véleményem szerint a munkaszer-vezeten belüli kapcsolathálók nemek szerinti vizsgálata új aspektussal gazdagíthatja a férfiak és nők szervezeti pozíciójában tapasztalható különbségeinek magyarázatát. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/1/kurtosi_zsofia.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/2/kurtosi_zsofia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/3/kurtosi_zsofia_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/352/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["A nők és férfiak társadalmi kapcsolathálózatának eltérései a munkaszervezetben = Differences in female and male social networks in a work setting"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}