{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:350"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:350","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében.","abstract":"Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettük","abstract_html":"Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettük","abstract_has_math":false,"creators":["Földházi , Erzsébet"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-03","date_published":"2009-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Földházi , Erzsébet"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-03-30"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/1/foldhazi_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/2/foldhazi_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/3/foldhazi_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/4/foldhazi_erzsebet_ism.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettük"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében."]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Földházi , Erzsébet"],"dc:date":["2009-03-30"],"dc:date.issued":["2009-03"],"dc:description.abstract":["Az utóbbi évtizedekben megváltozott a család helye és szerepe az emberek életében, és széles körben elterjedt a házasság nélküli együttélés. Ez megváltoztatta a családokban nevelkedő gyermekek helyzetét is: a gyerekek egyre nagyobb hányada tapasztalja meg a család felbomlását, rövidebb-hosszabb ideig az egyszülős családban nevelkedést, valamint szüleinek újabb párkapcsolatát. Az egyszülős családokban felnövekvő gyermekek ép családbeli társaiknál gyermekként és felnőttként is hátrányosabb helyzetben vannak. Az egyszülős családok leggyakrabban a házasság felbomlásával keletkeznek, és a szülő új párkapcsolatának kialakulásával szűnnek meg - tehát a szülő párkapcsolatainak dinamikája alapvető szerepet játszik ezekben a folyamatokban. A dolgozatban az első házasságot követő párkapcsolati dinamikát vizsgáljuk: a házasság felbomlásában illetve a válást követő új párkapcsolatok kialakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Elsősorban a demográfiai tényezők hatására térünk ki – ez általában mindkét folyamat esetében erős és szignifikáns -, de a társadalmi státusz és a kulturális háttér egy-egy változóját (iskolázottság, vallásosság) is bevonjuk az elemzésbe. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy a szülői háttér, a gyermekkori család összetétele, a szülők válása valóban növeli-e a házasság felbomlásának kockázatát; hogy a gyermekek száma vagy az életkoruk befolyásolja-e inkább ezt az esélyt; hogy valóban különböznek-e a férfiak és a nők párra találásának esélyei a válás után a férfiak javára; hogy a gyermekek csökkentik–e az új párkapcsolat kialakulásának valószínűségét és mennyiben különbözik ez a hatás a férfiaknál és a nőknél, stb. A dolgozat két részből áll: az első részben vázoljuk a kutatás elméleti hátterét és bemutatjuk a vizsgált jelenségek – válás és válás utáni új párkapcsolatok – alapvető tendenciáit; a második rész az alkalmazott módszer leírását, hipotéziseinket és az elemzéseket tartalmazza. A dolgozat végén összegezzük eredményeinket és megfogalmazzuk következtetéseinket. Az első házasság felbomlásának vizsgálata során igazoltuk a szocializációs hatást, vagyis azt, hogy a szülők válása megnöveli gyermekeik későbbi házasságbomlásának esélyét. A házasság kezdetekor ható tényezők közül a házasságkötést megelőző együttélést, a házasságon kívül született gyermekeket és a nagyon fiatal korban kötött házasságokat vettük"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/1/foldhazi_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/2/foldhazi_erzsebet_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/3/foldhazi_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/4/foldhazi_erzsebet_ism.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/350/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében."],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}