{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:344"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:344","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hazai káposztabolha fajok (Phyllotreta Spp., Coleoptera, Chrysomelidae) tápnövénnyel összefüggő és feromonok segítségével történő kémiai kommunikációja","abstract":"A káposztaféléken élő, egy nemzedékes káposztabolha fajok (Phyllotreta spp., Coleoptera, Chrysomelidae) keresztesvirágú növények régóta ismert, jelentős kártevői, mind Európában, mind Amerikában. Jelentőségük a termesztésben lévő, keresztesvirágú tápnövényeik széles skálájával magyarázható. Legjelentősebb kártételüket a kora tavasszal aktívvá váló, áttelelt imágók okozzák. Rágásuk nyomán a levelek szitaszerűvé válnak, vízháztartási zavar alakul ki. Helyrevetés esetén, a növény korai stádiumában nagy mérvű mortalitást, a növekedés súlyos blokkolódását, később egyenlőtlen érést idézhetnek elő. Kártételük jelentőségét súlyosbítja, hogy e nemzetség fajai számos kórokozó vektoraként ismertek. A káposztabolha fajok elleni védelemben nagy segítséget jelentene, ha csapdával történő előrejelzéses módszerrel a tavasszal aktívvá váló, valamint a nyár második felére kifejlődő imágók megjelenésének időpontját nyomon lehetne követni és a populáció méretét fel lehetne mérni. E fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek a keresztesvirágú növényekben található, nem illékony glükozinolátok bomlása során szekunder metabolitként szabadulnak fel. Közülük a legismertebb táplálkozási attraktáns az allil-izotiocianát (ALLYL ITCN), amelynek egyes káposztabolha fajokra gyakorolt csalogató hatását számos kutató igazolta. Az ALLYL ITCN mellett egyéb izotiocianátok és tiocianátok is számottevő csalogató hatást gyakorolhatnak a káposztabolhákra. Ennek mélyrehatóbb vizsgálatát néhány kutató által eddig leírt pozitív eredmény teszi indokolttá. Amerikai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a közönséges káposztabolha (Phyllotreta cruciferae Goeze) hím egyedei aggregációs feromont termelnek. A bogarak által a levegőbe kibocsátott illatanyag visszafogásával és analizálásával több hím-specifikus himahalén és kadinén típusú vegyületet azonosítottak, amelyeknek az A, B, C, D, E jelölést adták. Az azonosított vegyületek keveréke egy amerikában végrehajtott előzetes, szabadföldi csapdázásos tesztelés során aktívnak bizonyult a közönséges káposztabolhára. A keverék szinergizmust mutatott vonzó hatásban az ALLYL ITCN-tal együtt alkalmazva. Feltételezhető, hogy ezek a komponensek hatékonyan felhasználhatóak lesznek nagyobb vonzó képességű és így érzékenyebb előrejelzést biztosító csalogatóanyagként. (...)","abstract_html":"A káposztaféléken élő, egy nemzedékes káposztabolha fajok (Phyllotreta spp., Coleoptera, Chrysomelidae) keresztesvirágú növények régóta ismert, jelentős kártevői, mind Európában, mind Amerikában. Jelentőségük a termesztésben lévő, keresztesvirágú tápnövényeik széles skálájával magyarázható. Legjelentősebb kártételüket a kora tavasszal aktívvá váló, áttelelt imágók okozzák. Rágásuk nyomán a levelek szitaszerűvé válnak, vízháztartási zavar alakul ki. Helyrevetés esetén, a növény korai stádiumában nagy mérvű mortalitást, a növekedés súlyos blokkolódását, később egyenlőtlen érést idézhetnek elő. Kártételük jelentőségét súlyosbítja, hogy e nemzetség fajai számos kórokozó vektoraként ismertek. A káposztabolha fajok elleni védelemben nagy segítséget jelentene, ha csapdával történő előrejelzéses módszerrel a tavasszal aktívvá váló, valamint a nyár második felére kifejlődő imágók megjelenésének időpontját nyomon lehetne követni és a populáció méretét fel lehetne mérni. E fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek a keresztesvirágú növényekben található, nem illékony glükozinolátok bomlása során szekunder metabolitként szabadulnak fel. Közülük a legismertebb táplálkozási attraktáns az allil-izotiocianát (ALLYL ITCN), amelynek egyes káposztabolha fajokra gyakorolt csalogató hatását számos kutató igazolta. Az ALLYL ITCN mellett egyéb izotiocianátok és tiocianátok is számottevő csalogató hatást gyakorolhatnak a káposztabolhákra. Ennek mélyrehatóbb vizsgálatát néhány kutató által eddig leírt pozitív eredmény teszi indokolttá. Amerikai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a közönséges káposztabolha (Phyllotreta cruciferae Goeze) hím egyedei aggregációs feromont termelnek. A bogarak által a levegőbe kibocsátott illatanyag visszafogásával és analizálásával több hím-specifikus himahalén és kadinén típusú vegyületet azonosítottak, amelyeknek az A, B, C, D, E jelölést adták. Az azonosított vegyületek keveréke egy amerikában végrehajtott előzetes, szabadföldi csapdázásos tesztelés során aktívnak bizonyult a közönséges káposztabolhára. A keverék szinergizmust mutatott vonzó hatásban az ALLYL ITCN-tal együtt alkalmazva. Feltételezhető, hogy ezek a komponensek hatékonyan felhasználhatóak lesznek nagyobb vonzó képességű és így érzékenyebb előrejelzést biztosító csalogatóanyagként. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Csonka, Éva"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-04","date_published":"2009-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Csonka, Éva"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-04-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/1/csonka_eva.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/2/csonka_eva_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/3/csonka_eva_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/4/csonka_eva_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A káposztaféléken élő, egy nemzedékes káposztabolha fajok (Phyllotreta spp., Coleoptera, Chrysomelidae) keresztesvirágú növények régóta ismert, jelentős kártevői, mind Európában, mind Amerikában. Jelentőségük a termesztésben lévő, keresztesvirágú tápnövényeik széles skálájával magyarázható. Legjelentősebb kártételüket a kora tavasszal aktívvá váló, áttelelt imágók okozzák. Rágásuk nyomán a levelek szitaszerűvé válnak, vízháztartási zavar alakul ki. Helyrevetés esetén, a növény korai stádiumában nagy mérvű mortalitást, a növekedés súlyos blokkolódását, később egyenlőtlen érést idézhetnek elő. Kártételük jelentőségét súlyosbítja, hogy e nemzetség fajai számos kórokozó vektoraként ismertek. A káposztabolha fajok elleni védelemben nagy segítséget jelentene, ha csapdával történő előrejelzéses módszerrel a tavasszal aktívvá váló, valamint a nyár második felére kifejlődő imágók megjelenésének időpontját nyomon lehetne követni és a populáció méretét fel lehetne mérni. E fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek a keresztesvirágú növényekben található, nem illékony glükozinolátok bomlása során szekunder metabolitként szabadulnak fel. Közülük a legismertebb táplálkozási attraktáns az allil-izotiocianát (ALLYL ITCN), amelynek egyes káposztabolha fajokra gyakorolt csalogató hatását számos kutató igazolta. Az ALLYL ITCN mellett egyéb izotiocianátok és tiocianátok is számottevő csalogató hatást gyakorolhatnak a káposztabolhákra. Ennek mélyrehatóbb vizsgálatát néhány kutató által eddig leírt pozitív eredmény teszi indokolttá. Amerikai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a közönséges káposztabolha (Phyllotreta cruciferae Goeze) hím egyedei aggregációs feromont termelnek. A bogarak által a levegőbe kibocsátott illatanyag visszafogásával és analizálásával több hím-specifikus himahalén és kadinén típusú vegyületet azonosítottak, amelyeknek az A, B, C, D, E jelölést adták. Az azonosított vegyületek keveréke egy amerikában végrehajtott előzetes, szabadföldi csapdázásos tesztelés során aktívnak bizonyult a közönséges káposztabolhára. A keverék szinergizmust mutatott vonzó hatásban az ALLYL ITCN-tal együtt alkalmazva. Feltételezhető, hogy ezek a komponensek hatékonyan felhasználhatóak lesznek nagyobb vonzó képességű és így érzékenyebb előrejelzést biztosító csalogatóanyagként. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hazai káposztabolha fajok (Phyllotreta Spp., Coleoptera, Chrysomelidae) tápnövénnyel összefüggő és feromonok segítségével történő kémiai kommunikációja"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Csonka, Éva"],"dc:date":["2009-04-02"],"dc:date.issued":["2009-04"],"dc:description.abstract":["A káposztaféléken élő, egy nemzedékes káposztabolha fajok (Phyllotreta spp., Coleoptera, Chrysomelidae) keresztesvirágú növények régóta ismert, jelentős kártevői, mind Európában, mind Amerikában. Jelentőségük a termesztésben lévő, keresztesvirágú tápnövényeik széles skálájával magyarázható. Legjelentősebb kártételüket a kora tavasszal aktívvá váló, áttelelt imágók okozzák. Rágásuk nyomán a levelek szitaszerűvé válnak, vízháztartási zavar alakul ki. Helyrevetés esetén, a növény korai stádiumában nagy mérvű mortalitást, a növekedés súlyos blokkolódását, később egyenlőtlen érést idézhetnek elő. Kártételük jelentőségét súlyosbítja, hogy e nemzetség fajai számos kórokozó vektoraként ismertek. A káposztabolha fajok elleni védelemben nagy segítséget jelentene, ha csapdával történő előrejelzéses módszerrel a tavasszal aktívvá váló, valamint a nyár második felére kifejlődő imágók megjelenésének időpontját nyomon lehetne követni és a populáció méretét fel lehetne mérni. E fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek a keresztesvirágú növényekben található, nem illékony glükozinolátok bomlása során szekunder metabolitként szabadulnak fel. Közülük a legismertebb táplálkozási attraktáns az allil-izotiocianát (ALLYL ITCN), amelynek egyes káposztabolha fajokra gyakorolt csalogató hatását számos kutató igazolta. Az ALLYL ITCN mellett egyéb izotiocianátok és tiocianátok is számottevő csalogató hatást gyakorolhatnak a káposztabolhákra. Ennek mélyrehatóbb vizsgálatát néhány kutató által eddig leírt pozitív eredmény teszi indokolttá. Amerikai kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a közönséges káposztabolha (Phyllotreta cruciferae Goeze) hím egyedei aggregációs feromont termelnek. A bogarak által a levegőbe kibocsátott illatanyag visszafogásával és analizálásával több hím-specifikus himahalén és kadinén típusú vegyületet azonosítottak, amelyeknek az A, B, C, D, E jelölést adták. Az azonosított vegyületek keveréke egy amerikában végrehajtott előzetes, szabadföldi csapdázásos tesztelés során aktívnak bizonyult a közönséges káposztabolhára. A keverék szinergizmust mutatott vonzó hatásban az ALLYL ITCN-tal együtt alkalmazva. Feltételezhető, hogy ezek a komponensek hatékonyan felhasználhatóak lesznek nagyobb vonzó képességű és így érzékenyebb előrejelzést biztosító csalogatóanyagként. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/1/csonka_eva.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/2/csonka_eva_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/3/csonka_eva_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/4/csonka_eva_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/344/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet","Kémia"],"dc:title":["Hazai káposztabolha fajok (Phyllotreta Spp., Coleoptera, Chrysomelidae) tápnövénnyel összefüggő és feromonok segítségével történő kémiai kommunikációja"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}