{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:341"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:341","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján","abstract":"A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása.","abstract_html":"A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása.","abstract_has_math":false,"creators":["Lukácsy, György"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-02","date_published":"2007-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Lukácsy, György"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-02-06"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/1/lukacsy_gyorgy.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/2/lukacsy_gyorgy_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/3/lukacsy_gyorgy_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/4/lukacsy_gyorgy_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Lukácsy, György"],"dc:date":["2007-02-06"],"dc:date.issued":["2007-02"],"dc:description.abstract":["A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/1/lukacsy_gyorgy.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/2/lukacsy_gyorgy_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/3/lukacsy_gyorgy_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/4/lukacsy_gyorgy_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/341/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}