{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:339"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:339","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A képviselet megkésett modernizációja. A magyar parlamenti képviselők összetétele és a politikai modernizáció, 1884-2006 = Belated modernisation of representation Composition and modernisation of Members of the Hungarian Parliament, 1884-2006","abstract":"A disszertáció a képviselet modernizációjának magyarországi megkésettségét vizsgálja Nyugat-Európához képest. Az elemzés a magyar parlamenti képviselők összetételét hasonlítja össze a nyugat-európai törvényhozókéval 1884-től napjainkig. Az elemzés empirikus módszerek segítségével, nagyrészt kvantitatív adatok alapján próbálja bizonyítani a hipotéziseket. A mostani fejlett, liberális demokráciák fejlődési útjai igen különbözők a Mediterráneumtól Skandináviáig; Magyarországon ez a fejlődési eltérés a parlamenti elit modernizációjában is tetten érhető. A második jobbágyság, az erős nemesség és a városiasodás megkésettsége egy felülről vezérelt modernizációval kiegészülve féloldalas, szervetlen, nyugatos berendezkedéshez vezetett. Mindez hatással volt a parlamenterizmus kialakulására és fejlődésére, ami modernizációjában tovább hordozta ezen történelmi folyamatok ellentmondásait. A politikai elit – és ennek részeként természetesen a parlamenti elit – modernizációja Magyarországon általában nem a társadalmi folyamatok következménye, hanem az eliten belüli harcok és alkuk eredménye volt. A demokrácia egyes intézményeit és módszereit Magyarország átvette ugyan, azonban az ezek működéséhez szükséges társadalmi mechanizmusok nem alakultak ki. Ennek következtében a parlamenti elit modernizációja sem a társadalmi igények következménye volt, hanem az elit saját döntése, illetve külső hatás okozata. Látszatra tehát sok a hasonlóság a magyar és a nyugat-európai parlamentek között, azonban kialakulásuk hátterében igencsak eltérő fejlődési folyamatok állnak. A kutatás a szakirodalom elemzése után alapvetően szekunder kvantitatív adatok feldolgozásából áll; a rendelkezésre álló adatokból statisztikai módszerekkel igazolom hipotéziseimet. Az adatok forrása két adatbázis: az OTKA kutatási program során kialakított Magyar Képviselői Adatbázis valamint az EURELIT nemzetközi kutatási projektben megszerkesztett Cube adatbázis. Elemzésem alapján az első hipotézis, miszerint a magyar parlamenti elit modernizációja állandó lemaradásban van a nyugat-európaihoz képest részben bizonyítottnak tekinthető. Magyarország modernizációs lemaradása a második világháború végéig egyértelműen kimutatható. Ez a lemaradás szinte minden változó esetében tetten érhető, és évtizedes nagyságrendben mérhető. Az 1940-es évek második fele azonban hirtelen jelentős változást hozott ebben a tekintetben: a nyugati fejlődést meghaladó ütemben indult meg a magyar parlamenti elit modernizációja. A rendszerváltást követő parlamentek pedig lemásolták a kor nyugati demokráciáinak alkotmányos mintáit. Ennek velejárójaként a rekrutációs mechanizmusokat és következésképpen a modern parlamenti elit mintáját is átvették. A második hipotézis szinte minden pontjában igaznak bizonyult: minden történelmi cezúra – ha átmenetileg is – a modernizáció felé hat, a folytonos szakaszok alatt pedig az elit konzerválni próbálja a status quót. A nagy történelmi ciklusokon belül erős volt a kontinuitás mind a személyek, mind a képviselők tulajdonságait tekintve, az ezek közötti töréspontok pedig jelentős változást hoztak mindkét szempontból. A töréspontok után kialakuló parlamenti elit közelebb állt a nyugat-európai modernizációs mintához, mint az azt megelőző. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a töréspontok után az elit demokratikusabbá vált, és befogadta olyan társadalmi csoportok képviselőit is, amelyek korábban ki voltak rekesztve a politikai életből. A két hipotézis szintéziseként megállapítható, hogy a modernizáció folyamata Magyarországon megkésett, szakaszos és féloldalas, nem a szerves fejlődés része.","abstract_html":"A disszertáció a képviselet modernizációjának magyarországi megkésettségét vizsgálja Nyugat-Európához képest. Az elemzés a magyar parlamenti képviselők összetételét hasonlítja össze a nyugat-európai törvényhozókéval 1884-től napjainkig. Az elemzés empirikus módszerek segítségével, nagyrészt kvantitatív adatok alapján próbálja bizonyítani a hipotéziseket. A mostani fejlett, liberális demokráciák fejlődési útjai igen különbözők a Mediterráneumtól Skandináviáig; Magyarországon ez a fejlődési eltérés a parlamenti elit modernizációjában is tetten érhető. A második jobbágyság, az erős nemesség és a városiasodás megkésettsége egy felülről vezérelt modernizációval kiegészülve féloldalas, szervetlen, nyugatos berendezkedéshez vezetett. Mindez hatással volt a parlamenterizmus kialakulására és fejlődésére, ami modernizációjában tovább hordozta ezen történelmi folyamatok ellentmondásait. A politikai elit – és ennek részeként természetesen a parlamenti elit – modernizációja Magyarországon általában nem a társadalmi folyamatok következménye, hanem az eliten belüli harcok és alkuk eredménye volt. A demokrácia egyes intézményeit és módszereit Magyarország átvette ugyan, azonban az ezek működéséhez szükséges társadalmi mechanizmusok nem alakultak ki. Ennek következtében a parlamenti elit modernizációja sem a társadalmi igények következménye volt, hanem az elit saját döntése, illetve külső hatás okozata. Látszatra tehát sok a hasonlóság a magyar és a nyugat-európai parlamentek között, azonban kialakulásuk hátterében igencsak eltérő fejlődési folyamatok állnak. A kutatás a szakirodalom elemzése után alapvetően szekunder kvantitatív adatok feldolgozásából áll; a rendelkezésre álló adatokból statisztikai módszerekkel igazolom hipotéziseimet. Az adatok forrása két adatbázis: az OTKA kutatási program során kialakított Magyar Képviselői Adatbázis valamint az EURELIT nemzetközi kutatási projektben megszerkesztett Cube adatbázis. Elemzésem alapján az első hipotézis, miszerint a magyar parlamenti elit modernizációja állandó lemaradásban van a nyugat-európaihoz képest részben bizonyítottnak tekinthető. Magyarország modernizációs lemaradása a második világháború végéig egyértelműen kimutatható. Ez a lemaradás szinte minden változó esetében tetten érhető, és évtizedes nagyságrendben mérhető. Az 1940-es évek második fele azonban hirtelen jelentős változást hozott ebben a tekintetben: a nyugati fejlődést meghaladó ütemben indult meg a magyar parlamenti elit modernizációja. A rendszerváltást követő parlamentek pedig lemásolták a kor nyugati demokráciáinak alkotmányos mintáit. Ennek velejárójaként a rekrutációs mechanizmusokat és következésképpen a modern parlamenti elit mintáját is átvették. A második hipotézis szinte minden pontjában igaznak bizonyult: minden történelmi cezúra – ha átmenetileg is – a modernizáció felé hat, a folytonos szakaszok alatt pedig az elit konzerválni próbálja a status quót. A nagy történelmi ciklusokon belül erős volt a kontinuitás mind a személyek, mind a képviselők tulajdonságait tekintve, az ezek közötti töréspontok pedig jelentős változást hoztak mindkét szempontból. A töréspontok után kialakuló parlamenti elit közelebb állt a nyugat-európai modernizációs mintához, mint az azt megelőző. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a töréspontok után az elit demokratikusabbá vált, és befogadta olyan társadalmi csoportok képviselőit is, amelyek korábban ki voltak rekesztve a politikai életből. A két hipotézis szintéziseként megállapítható, hogy a modernizáció folyamata Magyarországon megkésett, szakaszos és féloldalas, nem a szerves fejlődés része.","abstract_has_math":false,"creators":["Schwarcz, András"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-02","date_published":"2009-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Politikatudomány","Történelem"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Schwarcz, András"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-02-06"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Történelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/1/schwarcz_andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/2/schwarcz_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/3/schwarcz_andras_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a képviselet modernizációjának magyarországi megkésettségét vizsgálja Nyugat-Európához képest. Az elemzés a magyar parlamenti képviselők összetételét hasonlítja össze a nyugat-európai törvényhozókéval 1884-től napjainkig. Az elemzés empirikus módszerek segítségével, nagyrészt kvantitatív adatok alapján próbálja bizonyítani a hipotéziseket. A mostani fejlett, liberális demokráciák fejlődési útjai igen különbözők a Mediterráneumtól Skandináviáig; Magyarországon ez a fejlődési eltérés a parlamenti elit modernizációjában is tetten érhető. A második jobbágyság, az erős nemesség és a városiasodás megkésettsége egy felülről vezérelt modernizációval kiegészülve féloldalas, szervetlen, nyugatos berendezkedéshez vezetett. Mindez hatással volt a parlamenterizmus kialakulására és fejlődésére, ami modernizációjában tovább hordozta ezen történelmi folyamatok ellentmondásait. A politikai elit – és ennek részeként természetesen a parlamenti elit – modernizációja Magyarországon általában nem a társadalmi folyamatok következménye, hanem az eliten belüli harcok és alkuk eredménye volt. A demokrácia egyes intézményeit és módszereit Magyarország átvette ugyan, azonban az ezek működéséhez szükséges társadalmi mechanizmusok nem alakultak ki. Ennek következtében a parlamenti elit modernizációja sem a társadalmi igények következménye volt, hanem az elit saját döntése, illetve külső hatás okozata. Látszatra tehát sok a hasonlóság a magyar és a nyugat-európai parlamentek között, azonban kialakulásuk hátterében igencsak eltérő fejlődési folyamatok állnak. A kutatás a szakirodalom elemzése után alapvetően szekunder kvantitatív adatok feldolgozásából áll; a rendelkezésre álló adatokból statisztikai módszerekkel igazolom hipotéziseimet. Az adatok forrása két adatbázis: az OTKA kutatási program során kialakított Magyar Képviselői Adatbázis valamint az EURELIT nemzetközi kutatási projektben megszerkesztett Cube adatbázis. Elemzésem alapján az első hipotézis, miszerint a magyar parlamenti elit modernizációja állandó lemaradásban van a nyugat-európaihoz képest részben bizonyítottnak tekinthető. Magyarország modernizációs lemaradása a második világháború végéig egyértelműen kimutatható. Ez a lemaradás szinte minden változó esetében tetten érhető, és évtizedes nagyságrendben mérhető. Az 1940-es évek második fele azonban hirtelen jelentős változást hozott ebben a tekintetben: a nyugati fejlődést meghaladó ütemben indult meg a magyar parlamenti elit modernizációja. A rendszerváltást követő parlamentek pedig lemásolták a kor nyugati demokráciáinak alkotmányos mintáit. Ennek velejárójaként a rekrutációs mechanizmusokat és következésképpen a modern parlamenti elit mintáját is átvették. A második hipotézis szinte minden pontjában igaznak bizonyult: minden történelmi cezúra – ha átmenetileg is – a modernizáció felé hat, a folytonos szakaszok alatt pedig az elit konzerválni próbálja a status quót. A nagy történelmi ciklusokon belül erős volt a kontinuitás mind a személyek, mind a képviselők tulajdonságait tekintve, az ezek közötti töréspontok pedig jelentős változást hoztak mindkét szempontból. A töréspontok után kialakuló parlamenti elit közelebb állt a nyugat-európai modernizációs mintához, mint az azt megelőző. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a töréspontok után az elit demokratikusabbá vált, és befogadta olyan társadalmi csoportok képviselőit is, amelyek korábban ki voltak rekesztve a politikai életből. A két hipotézis szintéziseként megállapítható, hogy a modernizáció folyamata Magyarországon megkésett, szakaszos és féloldalas, nem a szerves fejlődés része."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A képviselet megkésett modernizációja. A magyar parlamenti képviselők összetétele és a politikai modernizáció, 1884-2006 = Belated modernisation of representation Composition and modernisation of Members of the Hungarian Parliament, 1884-2006"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Schwarcz, András"],"dc:date":["2009-02-06"],"dc:date.issued":["2009-02"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a képviselet modernizációjának magyarországi megkésettségét vizsgálja Nyugat-Európához képest. Az elemzés a magyar parlamenti képviselők összetételét hasonlítja össze a nyugat-európai törvényhozókéval 1884-től napjainkig. Az elemzés empirikus módszerek segítségével, nagyrészt kvantitatív adatok alapján próbálja bizonyítani a hipotéziseket. A mostani fejlett, liberális demokráciák fejlődési útjai igen különbözők a Mediterráneumtól Skandináviáig; Magyarországon ez a fejlődési eltérés a parlamenti elit modernizációjában is tetten érhető. A második jobbágyság, az erős nemesség és a városiasodás megkésettsége egy felülről vezérelt modernizációval kiegészülve féloldalas, szervetlen, nyugatos berendezkedéshez vezetett. Mindez hatással volt a parlamenterizmus kialakulására és fejlődésére, ami modernizációjában tovább hordozta ezen történelmi folyamatok ellentmondásait. A politikai elit – és ennek részeként természetesen a parlamenti elit – modernizációja Magyarországon általában nem a társadalmi folyamatok következménye, hanem az eliten belüli harcok és alkuk eredménye volt. A demokrácia egyes intézményeit és módszereit Magyarország átvette ugyan, azonban az ezek működéséhez szükséges társadalmi mechanizmusok nem alakultak ki. Ennek következtében a parlamenti elit modernizációja sem a társadalmi igények következménye volt, hanem az elit saját döntése, illetve külső hatás okozata. Látszatra tehát sok a hasonlóság a magyar és a nyugat-európai parlamentek között, azonban kialakulásuk hátterében igencsak eltérő fejlődési folyamatok állnak. A kutatás a szakirodalom elemzése után alapvetően szekunder kvantitatív adatok feldolgozásából áll; a rendelkezésre álló adatokból statisztikai módszerekkel igazolom hipotéziseimet. Az adatok forrása két adatbázis: az OTKA kutatási program során kialakított Magyar Képviselői Adatbázis valamint az EURELIT nemzetközi kutatási projektben megszerkesztett Cube adatbázis. Elemzésem alapján az első hipotézis, miszerint a magyar parlamenti elit modernizációja állandó lemaradásban van a nyugat-európaihoz képest részben bizonyítottnak tekinthető. Magyarország modernizációs lemaradása a második világháború végéig egyértelműen kimutatható. Ez a lemaradás szinte minden változó esetében tetten érhető, és évtizedes nagyságrendben mérhető. Az 1940-es évek második fele azonban hirtelen jelentős változást hozott ebben a tekintetben: a nyugati fejlődést meghaladó ütemben indult meg a magyar parlamenti elit modernizációja. A rendszerváltást követő parlamentek pedig lemásolták a kor nyugati demokráciáinak alkotmányos mintáit. Ennek velejárójaként a rekrutációs mechanizmusokat és következésképpen a modern parlamenti elit mintáját is átvették. A második hipotézis szinte minden pontjában igaznak bizonyult: minden történelmi cezúra – ha átmenetileg is – a modernizáció felé hat, a folytonos szakaszok alatt pedig az elit konzerválni próbálja a status quót. A nagy történelmi ciklusokon belül erős volt a kontinuitás mind a személyek, mind a képviselők tulajdonságait tekintve, az ezek közötti töréspontok pedig jelentős változást hoztak mindkét szempontból. A töréspontok után kialakuló parlamenti elit közelebb állt a nyugat-európai modernizációs mintához, mint az azt megelőző. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a töréspontok után az elit demokratikusabbá vált, és befogadta olyan társadalmi csoportok képviselőit is, amelyek korábban ki voltak rekesztve a politikai életből. A két hipotézis szintéziseként megállapítható, hogy a modernizáció folyamata Magyarországon megkésett, szakaszos és féloldalas, nem a szerves fejlődés része."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/1/schwarcz_andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/2/schwarcz_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/3/schwarcz_andras_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/339/"],"dc:subject":["Politikatudomány","Történelem"],"dc:title":["A képviselet megkésett modernizációja. A magyar parlamenti képviselők összetétele és a politikai modernizáció, 1884-2006 = Belated modernisation of representation Composition and modernisation of Members of the Hungarian Parliament, 1884-2006"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}