{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:331"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:331","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hártyaképző borélesztők fiziológiai, biokémiai és molekuláris biológiai jellemzése","abstract":"A borászati tudományos szakirodalomban számos tanulmány foglalkozik a spanyol és francia sherry, valamint sherry-típusú boroknál a hártya alatti biológiai érlelésében részt vevő Saccharomyces cerevisiae hártyaképző („flor” vagy „velum”) törzsek fiziológiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságaival. A magyarországi Tokaji Szamorodni érlelése során kialakuló élesztőhártya élesztőgombáit ilyen részletesen azonban eddig még nem vizsgálták. Munkám során célul tűztem ki, hogy a tokaji szamorodni fahordós érlelése során a felszínen jelenlévő hártyából élesztőgombákat izoláljak, az izolált élesztőgombákat azonosítsam és jellemezzem, valamint ezen tulajdonságokat összehasonlítsam a külföldi flor élesztőknél leírt jellemzőkkel. Eredményeim szerint valamennyi hártyaképző élesztőgomba a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik. A ’szamorodni’ törzsek többsége dimorfikus rDNS-sel rendelkezik. A két különböző típusú rDNS mindkét homológ kromoszómán kombinációban fordul elő. Emellett a törzsek nagyfokú genomiális hasonlóságot mutatnak. A szamorodni hártyából izolált S. cerevisiae törzsek fiziológiai szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak a sherry és sherry-típusú borok felületén található hártya élesztőivel a szénhidrát erjesztési képességük alapján. A tokaji izolátumok mindegyike képes spórázásra, habár jelentős az aberráns tetrádok aránya, valamint a spórák életképessége is kicsi. Általánosságban elmondható, hogy a tokaji törzsek a Saccharomyces cerevisiae által termelt K1, K2, K28 és KTA killer toxinra érzéketlenek. Továbbá elmondható, hogy teljes mértékben alkalmazkodtak a szamorodni borban fennálló környezeti tényezőkhöz (pl. glükóz és etanol koncentráció, erősen savas pH). A szamorodni hártyaképző törzsek sejtfelszíne savas pH tartományban erősen hidrofób. A sejtek hidrofób tulajdonsága valószínűleg elsősorban a sejtfal hidrofób fehérjéinek tulajdonítható. A törzsek képesek hidrofób kölcsönhatások kialakítására, amit adhezív növekedési képességük jelez, invazív növekedést azonban nem mutatnak. A hártyaképző élesztőgombák a laboratóriumi élesztőgomba törzseknél kisebb, de egymáshoz képest azonos méretű Ccw7p/Pir2p/Hsp150p sejtfal fehérjét tartalmaznak. Kimutattam, hogy a Ccw7 fehérje kisebb méretét a kódoló gén rövidebb volta okozta és a hártyaképző élesztőgombák ezen génjének ismétlődő régiójából 3 szakasz hiányzik. A hártyaképzőkkel ellentétben a nem-hártyaképző borélesztő törzsek CCW7 génje nagymértékű polimorfizmust mutat. A Ccw7 fehérje ismétlődő aminosav szekvenciájának szerepe van a sejtfal tömörségének kialakításában azáltal, hogy a β 1,3-glükánhoz való kapcsolódásukkal ezeket a molekulákat egymáshoz közelíteni vagy távolítani képesek. További kutatás tárgyát képezheti, hogy a CCW7 gén ismétlődő szekvenciáinak száma hatással van-e a sejtfal szerkezetére illetve erősségére hiperozmótikus, etanol vagy pH stressz esetében.","abstract_html":"A borászati tudományos szakirodalomban számos tanulmány foglalkozik a spanyol és francia sherry, valamint sherry-típusú boroknál a hártya alatti biológiai érlelésében részt vevő Saccharomyces cerevisiae hártyaképző („flor” vagy „velum”) törzsek fiziológiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságaival. A magyarországi Tokaji Szamorodni érlelése során kialakuló élesztőhártya élesztőgombáit ilyen részletesen azonban eddig még nem vizsgálták. Munkám során célul tűztem ki, hogy a tokaji szamorodni fahordós érlelése során a felszínen jelenlévő hártyából élesztőgombákat izoláljak, az izolált élesztőgombákat azonosítsam és jellemezzem, valamint ezen tulajdonságokat összehasonlítsam a külföldi flor élesztőknél leírt jellemzőkkel. Eredményeim szerint valamennyi hártyaképző élesztőgomba a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik. A ’szamorodni’ törzsek többsége dimorfikus rDNS-sel rendelkezik. A két különböző típusú rDNS mindkét homológ kromoszómán kombinációban fordul elő. Emellett a törzsek nagyfokú genomiális hasonlóságot mutatnak. A szamorodni hártyából izolált S. cerevisiae törzsek fiziológiai szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak a sherry és sherry-típusú borok felületén található hártya élesztőivel a szénhidrát erjesztési képességük alapján. A tokaji izolátumok mindegyike képes spórázásra, habár jelentős az aberráns tetrádok aránya, valamint a spórák életképessége is kicsi. Általánosságban elmondható, hogy a tokaji törzsek a Saccharomyces cerevisiae által termelt K1, K2, K28 és KTA killer toxinra érzéketlenek. Továbbá elmondható, hogy teljes mértékben alkalmazkodtak a szamorodni borban fennálló környezeti tényezőkhöz (pl. glükóz és etanol koncentráció, erősen savas pH). A szamorodni hártyaképző törzsek sejtfelszíne savas pH tartományban erősen hidrofób. A sejtek hidrofób tulajdonsága valószínűleg elsősorban a sejtfal hidrofób fehérjéinek tulajdonítható. A törzsek képesek hidrofób kölcsönhatások kialakítására, amit adhezív növekedési képességük jelez, invazív növekedést azonban nem mutatnak. A hártyaképző élesztőgombák a laboratóriumi élesztőgomba törzseknél kisebb, de egymáshoz képest azonos méretű Ccw7p/Pir2p/Hsp150p sejtfal fehérjét tartalmaznak. Kimutattam, hogy a Ccw7 fehérje kisebb méretét a kódoló gén rövidebb volta okozta és a hártyaképző élesztőgombák ezen génjének ismétlődő régiójából 3 szakasz hiányzik. A hártyaképzőkkel ellentétben a nem-hártyaképző borélesztő törzsek CCW7 génje nagymértékű polimorfizmust mutat. A Ccw7 fehérje ismétlődő aminosav szekvenciájának szerepe van a sejtfal tömörségének kialakításában azáltal, hogy a β 1,3-glükánhoz való kapcsolódásukkal ezeket a molekulákat egymáshoz közelíteni vagy távolítani képesek. További kutatás tárgyát képezheti, hogy a CCW7 gén ismétlődő szekvenciáinak száma hatással van-e a sejtfal szerkezetére illetve erősségére hiperozmótikus, etanol vagy pH stressz esetében.","abstract_has_math":false,"creators":["Kovács, Mónika"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-01","date_published":"2009-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kovács, Mónika"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-01-13"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/1/kovacs_monika.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/2/kovacs_monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/3/kovacs_monika_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/4/kovacs_monika_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A borászati tudományos szakirodalomban számos tanulmány foglalkozik a spanyol és francia sherry, valamint sherry-típusú boroknál a hártya alatti biológiai érlelésében részt vevő Saccharomyces cerevisiae hártyaképző („flor” vagy „velum”) törzsek fiziológiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságaival. A magyarországi Tokaji Szamorodni érlelése során kialakuló élesztőhártya élesztőgombáit ilyen részletesen azonban eddig még nem vizsgálták. Munkám során célul tűztem ki, hogy a tokaji szamorodni fahordós érlelése során a felszínen jelenlévő hártyából élesztőgombákat izoláljak, az izolált élesztőgombákat azonosítsam és jellemezzem, valamint ezen tulajdonságokat összehasonlítsam a külföldi flor élesztőknél leírt jellemzőkkel. Eredményeim szerint valamennyi hártyaképző élesztőgomba a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik. A ’szamorodni’ törzsek többsége dimorfikus rDNS-sel rendelkezik. A két különböző típusú rDNS mindkét homológ kromoszómán kombinációban fordul elő. Emellett a törzsek nagyfokú genomiális hasonlóságot mutatnak. A szamorodni hártyából izolált S. cerevisiae törzsek fiziológiai szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak a sherry és sherry-típusú borok felületén található hártya élesztőivel a szénhidrát erjesztési képességük alapján. A tokaji izolátumok mindegyike képes spórázásra, habár jelentős az aberráns tetrádok aránya, valamint a spórák életképessége is kicsi. Általánosságban elmondható, hogy a tokaji törzsek a Saccharomyces cerevisiae által termelt K1, K2, K28 és KTA killer toxinra érzéketlenek. Továbbá elmondható, hogy teljes mértékben alkalmazkodtak a szamorodni borban fennálló környezeti tényezőkhöz (pl. glükóz és etanol koncentráció, erősen savas pH). A szamorodni hártyaképző törzsek sejtfelszíne savas pH tartományban erősen hidrofób. A sejtek hidrofób tulajdonsága valószínűleg elsősorban a sejtfal hidrofób fehérjéinek tulajdonítható. A törzsek képesek hidrofób kölcsönhatások kialakítására, amit adhezív növekedési képességük jelez, invazív növekedést azonban nem mutatnak. A hártyaképző élesztőgombák a laboratóriumi élesztőgomba törzseknél kisebb, de egymáshoz képest azonos méretű Ccw7p/Pir2p/Hsp150p sejtfal fehérjét tartalmaznak. Kimutattam, hogy a Ccw7 fehérje kisebb méretét a kódoló gén rövidebb volta okozta és a hártyaképző élesztőgombák ezen génjének ismétlődő régiójából 3 szakasz hiányzik. A hártyaképzőkkel ellentétben a nem-hártyaképző borélesztő törzsek CCW7 génje nagymértékű polimorfizmust mutat. A Ccw7 fehérje ismétlődő aminosav szekvenciájának szerepe van a sejtfal tömörségének kialakításában azáltal, hogy a β 1,3-glükánhoz való kapcsolódásukkal ezeket a molekulákat egymáshoz közelíteni vagy távolítani képesek. További kutatás tárgyát képezheti, hogy a CCW7 gén ismétlődő szekvenciáinak száma hatással van-e a sejtfal szerkezetére illetve erősségére hiperozmótikus, etanol vagy pH stressz esetében."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hártyaképző borélesztők fiziológiai, biokémiai és molekuláris biológiai jellemzése"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kovács, Mónika"],"dc:date":["2009-01-13"],"dc:date.issued":["2009-01"],"dc:description.abstract":["A borászati tudományos szakirodalomban számos tanulmány foglalkozik a spanyol és francia sherry, valamint sherry-típusú boroknál a hártya alatti biológiai érlelésében részt vevő Saccharomyces cerevisiae hártyaképző („flor” vagy „velum”) törzsek fiziológiai, biokémiai és molekuláris tulajdonságaival. A magyarországi Tokaji Szamorodni érlelése során kialakuló élesztőhártya élesztőgombáit ilyen részletesen azonban eddig még nem vizsgálták. Munkám során célul tűztem ki, hogy a tokaji szamorodni fahordós érlelése során a felszínen jelenlévő hártyából élesztőgombákat izoláljak, az izolált élesztőgombákat azonosítsam és jellemezzem, valamint ezen tulajdonságokat összehasonlítsam a külföldi flor élesztőknél leírt jellemzőkkel. Eredményeim szerint valamennyi hártyaképző élesztőgomba a Saccharomyces cerevisiae fajhoz tartozik. A ’szamorodni’ törzsek többsége dimorfikus rDNS-sel rendelkezik. A két különböző típusú rDNS mindkét homológ kromoszómán kombinációban fordul elő. Emellett a törzsek nagyfokú genomiális hasonlóságot mutatnak. A szamorodni hártyából izolált S. cerevisiae törzsek fiziológiai szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak a sherry és sherry-típusú borok felületén található hártya élesztőivel a szénhidrát erjesztési képességük alapján. A tokaji izolátumok mindegyike képes spórázásra, habár jelentős az aberráns tetrádok aránya, valamint a spórák életképessége is kicsi. Általánosságban elmondható, hogy a tokaji törzsek a Saccharomyces cerevisiae által termelt K1, K2, K28 és KTA killer toxinra érzéketlenek. Továbbá elmondható, hogy teljes mértékben alkalmazkodtak a szamorodni borban fennálló környezeti tényezőkhöz (pl. glükóz és etanol koncentráció, erősen savas pH). A szamorodni hártyaképző törzsek sejtfelszíne savas pH tartományban erősen hidrofób. A sejtek hidrofób tulajdonsága valószínűleg elsősorban a sejtfal hidrofób fehérjéinek tulajdonítható. A törzsek képesek hidrofób kölcsönhatások kialakítására, amit adhezív növekedési képességük jelez, invazív növekedést azonban nem mutatnak. A hártyaképző élesztőgombák a laboratóriumi élesztőgomba törzseknél kisebb, de egymáshoz képest azonos méretű Ccw7p/Pir2p/Hsp150p sejtfal fehérjét tartalmaznak. Kimutattam, hogy a Ccw7 fehérje kisebb méretét a kódoló gén rövidebb volta okozta és a hártyaképző élesztőgombák ezen génjének ismétlődő régiójából 3 szakasz hiányzik. A hártyaképzőkkel ellentétben a nem-hártyaképző borélesztő törzsek CCW7 génje nagymértékű polimorfizmust mutat. A Ccw7 fehérje ismétlődő aminosav szekvenciájának szerepe van a sejtfal tömörségének kialakításában azáltal, hogy a β 1,3-glükánhoz való kapcsolódásukkal ezeket a molekulákat egymáshoz közelíteni vagy távolítani képesek. További kutatás tárgyát képezheti, hogy a CCW7 gén ismétlődő szekvenciáinak száma hatással van-e a sejtfal szerkezetére illetve erősségére hiperozmótikus, etanol vagy pH stressz esetében."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/1/kovacs_monika.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/2/kovacs_monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/3/kovacs_monika_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/4/kovacs_monika_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/331/"],"dc:subject":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"dc:title":["Hártyaképző borélesztők fiziológiai, biokémiai és molekuláris biológiai jellemzése"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}