{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:320"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:320","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Nem tejalapú probiotikus élelmiszerek előállítási lehetőségeinek megalapozása","abstract":"A gazdasági és a társadalmi fejlődés eredményeként megváltozott értelmet nyert a táplálkozás fogalma. Ma már a táplálkozás nem csupán azt jelenti, hogy szervezetünk számára biztosítsuk a létfontosságú tápanyagokat és energiaforrást, hanem a kínálati piacon válogathatunk az élelmiszerek között megjelenésük, élvezeti és tápértékük alapján is. A XX. század végétől a fejlett gazdasággal rendelkező országokban az élelmezés fő célja az, hogy kiegyensúlyozott tápanyag bevitelt szolgáltasson az emberi szervezet anyagcseréjéhez, megakadályozva az egyes komponensekre nézve a hiány, illetve a káros többlet kialakulásának lehetőségét, ezáltal biztosítva a fogyasztók jó közérzetét. Egyes társadalmi rétegek, mint például a fiatalabb nemzedék és az értelmiségiek gondot fordítanak a táplálék beltartalmi értékére, és kialakulóban van az igény egy egészségtudatosabb táplálkozásra. Az analitikai módszerek fejlődése lehetővé teszi az élelmiszerek pontos kémiai összetételének meghatározását és az egyes komponensek fiziológiai hatásainak értékelését. A fenti koncepcióból kiindulva alkották meg a funkcionális élelmiszerek fogalmát. A funkcionális élelmiszerek a tápértéken kívül rendelkeznek olyan tulajdonságokkal is, amelyek bizonyítottan pozitív élettani hatást gyakorolnak a szervezetre. (...)","abstract_html":"A gazdasági és a társadalmi fejlődés eredményeként megváltozott értelmet nyert a táplálkozás fogalma. Ma már a táplálkozás nem csupán azt jelenti, hogy szervezetünk számára biztosítsuk a létfontosságú tápanyagokat és energiaforrást, hanem a kínálati piacon válogathatunk az élelmiszerek között megjelenésük, élvezeti és tápértékük alapján is. A XX. század végétől a fejlett gazdasággal rendelkező országokban az élelmezés fő célja az, hogy kiegyensúlyozott tápanyag bevitelt szolgáltasson az emberi szervezet anyagcseréjéhez, megakadályozva az egyes komponensekre nézve a hiány, illetve a káros többlet kialakulásának lehetőségét, ezáltal biztosítva a fogyasztók jó közérzetét. Egyes társadalmi rétegek, mint például a fiatalabb nemzedék és az értelmiségiek gondot fordítanak a táplálék beltartalmi értékére, és kialakulóban van az igény egy egészségtudatosabb táplálkozásra. Az analitikai módszerek fejlődése lehetővé teszi az élelmiszerek pontos kémiai összetételének meghatározását és az egyes komponensek fiziológiai hatásainak értékelését. A fenti koncepcióból kiindulva alkották meg a funkcionális élelmiszerek fogalmát. A funkcionális élelmiszerek a tápértéken kívül rendelkeznek olyan tulajdonságokkal is, amelyek bizonyítottan pozitív élettani hatást gyakorolnak a szervezetre. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Kun, Szilárd"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2008,"date_issued":"2008-12","date_published":"2008-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kun, Szilárd"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2008-12-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2008-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/1/kun_szilard.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/2/kun_szilard_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/3/kun_szilard_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/4/kun_szilard_meghivo.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A gazdasági és a társadalmi fejlődés eredményeként megváltozott értelmet nyert a táplálkozás fogalma. Ma már a táplálkozás nem csupán azt jelenti, hogy szervezetünk számára biztosítsuk a létfontosságú tápanyagokat és energiaforrást, hanem a kínálati piacon válogathatunk az élelmiszerek között megjelenésük, élvezeti és tápértékük alapján is. A XX. század végétől a fejlett gazdasággal rendelkező országokban az élelmezés fő célja az, hogy kiegyensúlyozott tápanyag bevitelt szolgáltasson az emberi szervezet anyagcseréjéhez, megakadályozva az egyes komponensekre nézve a hiány, illetve a káros többlet kialakulásának lehetőségét, ezáltal biztosítva a fogyasztók jó közérzetét. Egyes társadalmi rétegek, mint például a fiatalabb nemzedék és az értelmiségiek gondot fordítanak a táplálék beltartalmi értékére, és kialakulóban van az igény egy egészségtudatosabb táplálkozásra. Az analitikai módszerek fejlődése lehetővé teszi az élelmiszerek pontos kémiai összetételének meghatározását és az egyes komponensek fiziológiai hatásainak értékelését. A fenti koncepcióból kiindulva alkották meg a funkcionális élelmiszerek fogalmát. A funkcionális élelmiszerek a tápértéken kívül rendelkeznek olyan tulajdonságokkal is, amelyek bizonyítottan pozitív élettani hatást gyakorolnak a szervezetre. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Nem tejalapú probiotikus élelmiszerek előállítási lehetőségeinek megalapozása"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kun, Szilárd"],"dc:date":["2008-12-02"],"dc:date.issued":["2008-12"],"dc:description.abstract":["A gazdasági és a társadalmi fejlődés eredményeként megváltozott értelmet nyert a táplálkozás fogalma. Ma már a táplálkozás nem csupán azt jelenti, hogy szervezetünk számára biztosítsuk a létfontosságú tápanyagokat és energiaforrást, hanem a kínálati piacon válogathatunk az élelmiszerek között megjelenésük, élvezeti és tápértékük alapján is. A XX. század végétől a fejlett gazdasággal rendelkező országokban az élelmezés fő célja az, hogy kiegyensúlyozott tápanyag bevitelt szolgáltasson az emberi szervezet anyagcseréjéhez, megakadályozva az egyes komponensekre nézve a hiány, illetve a káros többlet kialakulásának lehetőségét, ezáltal biztosítva a fogyasztók jó közérzetét. Egyes társadalmi rétegek, mint például a fiatalabb nemzedék és az értelmiségiek gondot fordítanak a táplálék beltartalmi értékére, és kialakulóban van az igény egy egészségtudatosabb táplálkozásra. Az analitikai módszerek fejlődése lehetővé teszi az élelmiszerek pontos kémiai összetételének meghatározását és az egyes komponensek fiziológiai hatásainak értékelését. A fenti koncepcióból kiindulva alkották meg a funkcionális élelmiszerek fogalmát. A funkcionális élelmiszerek a tápértéken kívül rendelkeznek olyan tulajdonságokkal is, amelyek bizonyítottan pozitív élettani hatást gyakorolnak a szervezetre. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/1/kun_szilard.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/2/kun_szilard_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/3/kun_szilard_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/4/kun_szilard_meghivo.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Élelmiszertudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/320/"],"dc:subject":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet"],"dc:title":["Nem tejalapú probiotikus élelmiszerek előállítási lehetőségeinek megalapozása"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}