{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:316"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:316","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Mediatizált öngyilkosságok - a \"Werther effektus\" szociológiai vizsgálata = Mediatized suicides – the sociological study on Werther-effect –","abstract":"A kor követelménye, hogy Magyarországon a szakma és a média befolyásos képviselői leüljenek egy asztalhoz és kidolgozzanak egy olyan sajtóajánlást, amely az öngyilkosságokról szóló híradások imitációs szempontból „ártalmatlan” megfogalmazásához, a bemutatás tartalmi és formai elemeinek betartásához zsinórmértékül szolgálna. Ilyen irányelveket a WHO-n kívül – hogy csak az ismertebbeket említsem – az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, és a tőlünk pár kilométerre lévő Ausztriában már el is fogadtak A hazai sajtóajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának a kérdése hazánkban sem új keletű igény, Fekete Sándor és munkatársai pl. több hazai öngyilkossági járvány (az 1980-as években tapasztalt Baranya-megyei gramoxonos-, valamint az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla mintája nyomán lábra kapó lidokain befecskendezéses öngyilkosságok epidémiája), valamint a hazai sajtó nemzetközi összehasonlító tartalomelemzéses vizsgálata alapján ennek szükségességét már a ’90-es években többször felvetette, de sajnálatos módon a megfogalmazás még várat magára. Dolgozatomban a hazai médiaajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának fontosságát a Werther effektus sokoldalú bemutatásával kívánom aláhúzni. Értekezésemben a Werther effektus kérdésének tudományos-értekező áttekintését az imitációs öngyilkosság egyéni-pszichés magyarázatát adó orvos-pszichiáterek, az öngyilkosságok járványszerű terjedésének társadalmi magyarázatát felvető Émile Durkheim, valamint a méltatlanul elfeledett, ámde utánzási koncepcióját tekintve a Werther effektus vizsgálatokban meghatározónak bizonyuló Gabriel de Tarde márki szellemi hagyatékának bemutatásával adom. Hasonlóképpen történeti-teoretikus értekezés formájában tárgyalom a Werther effektus relevánsnak tekinthető médiaelméleti vonatkozásait: az effekt tradíció történetét, a Werther effektus médiahatás vizsgálatait, valamit a médiahatás vizsgálatok meghaladási lehetőségét teoretikus szinten felkínáló „Társadalmi konstruktivizmus” paradigma alapvetéseit. (...)","abstract_html":"A kor követelménye, hogy Magyarországon a szakma és a média befolyásos képviselői leüljenek egy asztalhoz és kidolgozzanak egy olyan sajtóajánlást, amely az öngyilkosságokról szóló híradások imitációs szempontból „ártalmatlan” megfogalmazásához, a bemutatás tartalmi és formai elemeinek betartásához zsinórmértékül szolgálna. Ilyen irányelveket a WHO-n kívül – hogy csak az ismertebbeket említsem – az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, és a tőlünk pár kilométerre lévő Ausztriában már el is fogadtak A hazai sajtóajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának a kérdése hazánkban sem új keletű igény, Fekete Sándor és munkatársai pl. több hazai öngyilkossági járvány (az 1980-as években tapasztalt Baranya-megyei gramoxonos-, valamint az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla mintája nyomán lábra kapó lidokain befecskendezéses öngyilkosságok epidémiája), valamint a hazai sajtó nemzetközi összehasonlító tartalomelemzéses vizsgálata alapján ennek szükségességét már a ’90-es években többször felvetette, de sajnálatos módon a megfogalmazás még várat magára. Dolgozatomban a hazai médiaajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának fontosságát a Werther effektus sokoldalú bemutatásával kívánom aláhúzni. Értekezésemben a Werther effektus kérdésének tudományos-értekező áttekintését az imitációs öngyilkosság egyéni-pszichés magyarázatát adó orvos-pszichiáterek, az öngyilkosságok járványszerű terjedésének társadalmi magyarázatát felvető Émile Durkheim, valamint a méltatlanul elfeledett, ámde utánzási koncepcióját tekintve a Werther effektus vizsgálatokban meghatározónak bizonyuló Gabriel de Tarde márki szellemi hagyatékának bemutatásával adom. Hasonlóképpen történeti-teoretikus értekezés formájában tárgyalom a Werther effektus relevánsnak tekinthető médiaelméleti vonatkozásait: az effekt tradíció történetét, a Werther effektus médiahatás vizsgálatait, valamit a médiahatás vizsgálatok meghaladási lehetőségét teoretikus szinten felkínáló „Társadalmi konstruktivizmus” paradigma alapvetéseit. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Veres, Előd"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2008,"date_issued":"2008-11","date_published":"2008-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Pszichológia","Szociológia","Média és kommunikáció"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Veres, Előd"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2008-11-04"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2008-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pszichológia","Szociológia","Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/1/veres_elod.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/2/veres_elod_ism.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/3/Veres_Elod_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/4/Veres_Elod_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kor követelménye, hogy Magyarországon a szakma és a média befolyásos képviselői leüljenek egy asztalhoz és kidolgozzanak egy olyan sajtóajánlást, amely az öngyilkosságokról szóló híradások imitációs szempontból „ártalmatlan” megfogalmazásához, a bemutatás tartalmi és formai elemeinek betartásához zsinórmértékül szolgálna. Ilyen irányelveket a WHO-n kívül – hogy csak az ismertebbeket említsem – az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, és a tőlünk pár kilométerre lévő Ausztriában már el is fogadtak A hazai sajtóajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának a kérdése hazánkban sem új keletű igény, Fekete Sándor és munkatársai pl. több hazai öngyilkossági járvány (az 1980-as években tapasztalt Baranya-megyei gramoxonos-, valamint az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla mintája nyomán lábra kapó lidokain befecskendezéses öngyilkosságok epidémiája), valamint a hazai sajtó nemzetközi összehasonlító tartalomelemzéses vizsgálata alapján ennek szükségességét már a ’90-es években többször felvetette, de sajnálatos módon a megfogalmazás még várat magára. Dolgozatomban a hazai médiaajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának fontosságát a Werther effektus sokoldalú bemutatásával kívánom aláhúzni. Értekezésemben a Werther effektus kérdésének tudományos-értekező áttekintését az imitációs öngyilkosság egyéni-pszichés magyarázatát adó orvos-pszichiáterek, az öngyilkosságok járványszerű terjedésének társadalmi magyarázatát felvető Émile Durkheim, valamint a méltatlanul elfeledett, ámde utánzási koncepcióját tekintve a Werther effektus vizsgálatokban meghatározónak bizonyuló Gabriel de Tarde márki szellemi hagyatékának bemutatásával adom. Hasonlóképpen történeti-teoretikus értekezés formájában tárgyalom a Werther effektus relevánsnak tekinthető médiaelméleti vonatkozásait: az effekt tradíció történetét, a Werther effektus médiahatás vizsgálatait, valamit a médiahatás vizsgálatok meghaladási lehetőségét teoretikus szinten felkínáló „Társadalmi konstruktivizmus” paradigma alapvetéseit. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Mediatizált öngyilkosságok - a \"Werther effektus\" szociológiai vizsgálata = Mediatized suicides – the sociological study on Werther-effect –"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Veres, Előd"],"dc:date":["2008-11-04"],"dc:date.issued":["2008-11"],"dc:description.abstract":["A kor követelménye, hogy Magyarországon a szakma és a média befolyásos képviselői leüljenek egy asztalhoz és kidolgozzanak egy olyan sajtóajánlást, amely az öngyilkosságokról szóló híradások imitációs szempontból „ártalmatlan” megfogalmazásához, a bemutatás tartalmi és formai elemeinek betartásához zsinórmértékül szolgálna. Ilyen irányelveket a WHO-n kívül – hogy csak az ismertebbeket említsem – az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, és a tőlünk pár kilométerre lévő Ausztriában már el is fogadtak A hazai sajtóajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának a kérdése hazánkban sem új keletű igény, Fekete Sándor és munkatársai pl. több hazai öngyilkossági járvány (az 1980-as években tapasztalt Baranya-megyei gramoxonos-, valamint az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla mintája nyomán lábra kapó lidokain befecskendezéses öngyilkosságok epidémiája), valamint a hazai sajtó nemzetközi összehasonlító tartalomelemzéses vizsgálata alapján ennek szükségességét már a ’90-es években többször felvetette, de sajnálatos módon a megfogalmazás még várat magára. Dolgozatomban a hazai médiaajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának fontosságát a Werther effektus sokoldalú bemutatásával kívánom aláhúzni. Értekezésemben a Werther effektus kérdésének tudományos-értekező áttekintését az imitációs öngyilkosság egyéni-pszichés magyarázatát adó orvos-pszichiáterek, az öngyilkosságok járványszerű terjedésének társadalmi magyarázatát felvető Émile Durkheim, valamint a méltatlanul elfeledett, ámde utánzási koncepcióját tekintve a Werther effektus vizsgálatokban meghatározónak bizonyuló Gabriel de Tarde márki szellemi hagyatékának bemutatásával adom. Hasonlóképpen történeti-teoretikus értekezés formájában tárgyalom a Werther effektus relevánsnak tekinthető médiaelméleti vonatkozásait: az effekt tradíció történetét, a Werther effektus médiahatás vizsgálatait, valamit a médiahatás vizsgálatok meghaladási lehetőségét teoretikus szinten felkínáló „Társadalmi konstruktivizmus” paradigma alapvetéseit. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/1/veres_elod.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/2/veres_elod_ism.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/3/Veres_Elod_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/4/Veres_Elod_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/316/"],"dc:subject":["Pszichológia","Szociológia","Média és kommunikáció"],"dc:title":["Mediatizált öngyilkosságok - a \"Werther effektus\" szociológiai vizsgálata = Mediatized suicides – the sociological study on Werther-effect –"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}