{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:296"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:296","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A békefolyamat sokkal fontosabb volt. A nemzetközi segélyezés összefüggései az izraeli-palesztin konfliktusban (1993-2000-2005) = The peace process was more important. The context of external assistance in the Israeli-Palestinian conflict, 1993-2000-2005","abstract":"A disszertáció arra keresi a választ, hogy milyen összefüggések határozták meg a donor államok céljait és segélyezési tevékenységét, illetve ezek mennyire voltak összhangban az oslói békefolyamat kereteivel, és a belső palesztin államépítési sajátosságokkal. Nehezen megválaszolható a kérdés, hogy vajon a nemzetközi fejlesztési együttműködés rendszere vagy a palesztin-izraeli kérdés alkot-e bonyolultabb problémakört. Az oslói békefolyamattal (1993) meginduló nemzetközi segélyezés a frissen létrehozott Palesztin Hatóság (1994) gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejleszteni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek – Izrael és a palesztin nép – a sikeresen fejezzék be a békefolyamatot. A békefolyamat kudarcát, valamint azt, hogy a palesztin nép napjainkban rosszabb körülmények között él, mint a békefolyamat kezdetén sokféleképpen magyarázzák. Legelterjedtebb megközelítésben a kudarc fő oka az oslói megállapodások tökéletlen végrehajtása, illetve az izraeli megszállás változatlansága. Közelebbről vizsgálva a kérdést, látható, hogy az izraeli-palesztin kapcsolatok alakulásában – a palesztin autonómia megteremtése mellett – egyetlen olyan változó van, amely, újdonságot jelentett a korábbi időszakhoz képest: a nemzetközi közösség szerepvállalása. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szereplők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamat sikerében, amennyiben a Palesztin Hatóság modern intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai – Európa, Észak-Amerika, illetve Japán – vállalták. A politikai szereplőként is funkcionáló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttműködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesülhettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben komoly problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere – izraeli-palesztin relációban és palesztin oldalon – egy olyan politikai szervezet (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adottságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljai (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtése) érvényesülésének, ahogy maguk az oslói megállapodások, illetve a donorok gyakorlati tevékenysége sem.","abstract_html":"A disszertáció arra keresi a választ, hogy milyen összefüggések határozták meg a donor államok céljait és segélyezési tevékenységét, illetve ezek mennyire voltak összhangban az oslói békefolyamat kereteivel, és a belső palesztin államépítési sajátosságokkal. Nehezen megválaszolható a kérdés, hogy vajon a nemzetközi fejlesztési együttműködés rendszere vagy a palesztin-izraeli kérdés alkot-e bonyolultabb problémakört. Az oslói békefolyamattal (1993) meginduló nemzetközi segélyezés a frissen létrehozott Palesztin Hatóság (1994) gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejleszteni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek – Izrael és a palesztin nép – a sikeresen fejezzék be a békefolyamatot. A békefolyamat kudarcát, valamint azt, hogy a palesztin nép napjainkban rosszabb körülmények között él, mint a békefolyamat kezdetén sokféleképpen magyarázzák. Legelterjedtebb megközelítésben a kudarc fő oka az oslói megállapodások tökéletlen végrehajtása, illetve az izraeli megszállás változatlansága. Közelebbről vizsgálva a kérdést, látható, hogy az izraeli-palesztin kapcsolatok alakulásában – a palesztin autonómia megteremtése mellett – egyetlen olyan változó van, amely, újdonságot jelentett a korábbi időszakhoz képest: a nemzetközi közösség szerepvállalása. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szereplők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamat sikerében, amennyiben a Palesztin Hatóság modern intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai – Európa, Észak-Amerika, illetve Japán – vállalták. A politikai szereplőként is funkcionáló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttműködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesülhettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben komoly problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere – izraeli-palesztin relációban és palesztin oldalon – egy olyan politikai szervezet (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adottságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljai (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtése) érvényesülésének, ahogy maguk az oslói megállapodások, illetve a donorok gyakorlati tevékenysége sem.","abstract_has_math":false,"creators":["Paragi, Beáta"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2008,"date_issued":"2008-05","date_published":"2008-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Paragi, Beáta"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2008-05-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2008-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/1/paragi_beata.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/2/Paragi_Beata_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/3/Paragi_Beata_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció arra keresi a választ, hogy milyen összefüggések határozták meg a donor államok céljait és segélyezési tevékenységét, illetve ezek mennyire voltak összhangban az oslói békefolyamat kereteivel, és a belső palesztin államépítési sajátosságokkal. Nehezen megválaszolható a kérdés, hogy vajon a nemzetközi fejlesztési együttműködés rendszere vagy a palesztin-izraeli kérdés alkot-e bonyolultabb problémakört. Az oslói békefolyamattal (1993) meginduló nemzetközi segélyezés a frissen létrehozott Palesztin Hatóság (1994) gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejleszteni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek – Izrael és a palesztin nép – a sikeresen fejezzék be a békefolyamatot. A békefolyamat kudarcát, valamint azt, hogy a palesztin nép napjainkban rosszabb körülmények között él, mint a békefolyamat kezdetén sokféleképpen magyarázzák. Legelterjedtebb megközelítésben a kudarc fő oka az oslói megállapodások tökéletlen végrehajtása, illetve az izraeli megszállás változatlansága. Közelebbről vizsgálva a kérdést, látható, hogy az izraeli-palesztin kapcsolatok alakulásában – a palesztin autonómia megteremtése mellett – egyetlen olyan változó van, amely, újdonságot jelentett a korábbi időszakhoz képest: a nemzetközi közösség szerepvállalása. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szereplők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamat sikerében, amennyiben a Palesztin Hatóság modern intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai – Európa, Észak-Amerika, illetve Japán – vállalták. A politikai szereplőként is funkcionáló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttműködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesülhettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben komoly problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere – izraeli-palesztin relációban és palesztin oldalon – egy olyan politikai szervezet (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adottságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljai (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtése) érvényesülésének, ahogy maguk az oslói megállapodások, illetve a donorok gyakorlati tevékenysége sem."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A békefolyamat sokkal fontosabb volt. A nemzetközi segélyezés összefüggései az izraeli-palesztin konfliktusban (1993-2000-2005) = The peace process was more important. The context of external assistance in the Israeli-Palestinian conflict, 1993-2000-2005"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Paragi, Beáta"],"dc:date":["2008-05-21"],"dc:date.issued":["2008-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció arra keresi a választ, hogy milyen összefüggések határozták meg a donor államok céljait és segélyezési tevékenységét, illetve ezek mennyire voltak összhangban az oslói békefolyamat kereteivel, és a belső palesztin államépítési sajátosságokkal. Nehezen megválaszolható a kérdés, hogy vajon a nemzetközi fejlesztési együttműködés rendszere vagy a palesztin-izraeli kérdés alkot-e bonyolultabb problémakört. Az oslói békefolyamattal (1993) meginduló nemzetközi segélyezés a frissen létrehozott Palesztin Hatóság (1994) gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejleszteni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek – Izrael és a palesztin nép – a sikeresen fejezzék be a békefolyamatot. A békefolyamat kudarcát, valamint azt, hogy a palesztin nép napjainkban rosszabb körülmények között él, mint a békefolyamat kezdetén sokféleképpen magyarázzák. Legelterjedtebb megközelítésben a kudarc fő oka az oslói megállapodások tökéletlen végrehajtása, illetve az izraeli megszállás változatlansága. Közelebbről vizsgálva a kérdést, látható, hogy az izraeli-palesztin kapcsolatok alakulásában – a palesztin autonómia megteremtése mellett – egyetlen olyan változó van, amely, újdonságot jelentett a korábbi időszakhoz képest: a nemzetközi közösség szerepvállalása. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szereplők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamat sikerében, amennyiben a Palesztin Hatóság modern intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai – Európa, Észak-Amerika, illetve Japán – vállalták. A politikai szereplőként is funkcionáló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttműködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesülhettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben komoly problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere – izraeli-palesztin relációban és palesztin oldalon – egy olyan politikai szervezet (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adottságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljai (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtése) érvényesülésének, ahogy maguk az oslói megállapodások, illetve a donorok gyakorlati tevékenysége sem."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/1/paragi_beata.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/2/Paragi_Beata_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/3/Paragi_Beata_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/296/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A békefolyamat sokkal fontosabb volt. A nemzetközi segélyezés összefüggései az izraeli-palesztin konfliktusban (1993-2000-2005) = The peace process was more important. The context of external assistance in the Israeli-Palestinian conflict, 1993-2000-2005"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}