{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:26"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:26","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztésben","abstract":"A vízkémiai adottságok feltérképezését 323 db dél-alföldi öntözővíz minta elemzése alapozta meg. A nyitott termesztési rendszerek ökológiai értékelése 9 zöldséghajtató üzem tápanyag- és termesztési adatainak felhasználásával történt. A túlfolyó oldatok összetételbeli változásán keresztül a másodlagos felhasználás lehetőségeit kerestük. A dél-alföldi vízforrások vízkultúrás alkalmasságát más-más körülmény határozza meg. Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek. A fő vízkultúrás zöldségnövényekre a dél-alföldi rétegvizekből az eltervezett arányok szerint a tápoldat összeállítható, de a magasabb nátrium- és hidrokarbonát-tartalom következtében a tápoldatok sótartalma megemelkedik. A rétegvizek tápoldatos felhasználásában gondot okoz a mangán- és a vastartalom is. A vizsgált vizek közel ¾ részénél közepes eltömődési kockázattal kell számolni a víz szétosztásánál. Hosszabb távon a rétegvizek korlátozódó felhasználása miatt leginkább a talajvizek jönnek szóba, ezek azonban csak víztisztítással tehetők alkalmassá. Az üzemi kísérletekben a makro- és mezoelemekre az átlagos hasznosulás 30-80 %. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Meghatározásra került egy nyitott rendszerekre ajánlott vízösszetétel, mely még nem korlátozza a jobb hasznosulást. Csak az alföldi beszivárgási területek rétegvizei elégítik ki ezeket a vízkémiai feltételeket. A víztisztító beiktatása nyitott rendszereknél elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, egyúttal megteremti a zárt rendszerű termesztés vízkémiai feltételeit is. A technológiai részfolyamatokat aszerint kell vizsgálni, hogy nyitott vagy zárt rendszerű a termesztés. Ennek figyelembe vételével fogalmaztam meg javaslataimat és a továbblépés lehetőségeit a közeli jövőre.","abstract_html":"A vízkémiai adottságok feltérképezését 323 db dél-alföldi öntözővíz minta elemzése alapozta meg. A nyitott termesztési rendszerek ökológiai értékelése 9 zöldséghajtató üzem tápanyag- és termesztési adatainak felhasználásával történt. A túlfolyó oldatok összetételbeli változásán keresztül a másodlagos felhasználás lehetőségeit kerestük. A dél-alföldi vízforrások vízkultúrás alkalmasságát más-más körülmény határozza meg. Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek. A fő vízkultúrás zöldségnövényekre a dél-alföldi rétegvizekből az eltervezett arányok szerint a tápoldat összeállítható, de a magasabb nátrium- és hidrokarbonát-tartalom következtében a tápoldatok sótartalma megemelkedik. A rétegvizek tápoldatos felhasználásában gondot okoz a mangán- és a vastartalom is. A vizsgált vizek közel ¾ részénél közepes eltömődési kockázattal kell számolni a víz szétosztásánál. Hosszabb távon a rétegvizek korlátozódó felhasználása miatt leginkább a talajvizek jönnek szóba, ezek azonban csak víztisztítással tehetők alkalmassá. Az üzemi kísérletekben a makro- és mezoelemekre az átlagos hasznosulás 30-80 %. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Meghatározásra került egy nyitott rendszerekre ajánlott vízösszetétel, mely még nem korlátozza a jobb hasznosulást. Csak az alföldi beszivárgási területek rétegvizei elégítik ki ezeket a vízkémiai feltételeket. A víztisztító beiktatása nyitott rendszereknél elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, egyúttal megteremti a zárt rendszerű termesztés vízkémiai feltételeit is. A technológiai részfolyamatokat aszerint kell vizsgálni, hogy nyitott vagy zárt rendszerű a termesztés. Ennek figyelembe vételével fogalmaztam meg javaslataimat és a továbblépés lehetőségeit a közeli jövőre.","abstract_has_math":false,"creators":["Nemes, Zsuzsanna Julianna"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-04","date_published":"2007-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nemes, Zsuzsanna Julianna"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-04-13"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/1/nemes_zsuzsanna.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/2/nemes_zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/3/nemes_zsuzsanna_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/4/nemes_zsuzsanna_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A vízkémiai adottságok feltérképezését 323 db dél-alföldi öntözővíz minta elemzése alapozta meg. A nyitott termesztési rendszerek ökológiai értékelése 9 zöldséghajtató üzem tápanyag- és termesztési adatainak felhasználásával történt. A túlfolyó oldatok összetételbeli változásán keresztül a másodlagos felhasználás lehetőségeit kerestük. A dél-alföldi vízforrások vízkultúrás alkalmasságát más-más körülmény határozza meg. Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek. A fő vízkultúrás zöldségnövényekre a dél-alföldi rétegvizekből az eltervezett arányok szerint a tápoldat összeállítható, de a magasabb nátrium- és hidrokarbonát-tartalom következtében a tápoldatok sótartalma megemelkedik. A rétegvizek tápoldatos felhasználásában gondot okoz a mangán- és a vastartalom is. A vizsgált vizek közel ¾ részénél közepes eltömődési kockázattal kell számolni a víz szétosztásánál. Hosszabb távon a rétegvizek korlátozódó felhasználása miatt leginkább a talajvizek jönnek szóba, ezek azonban csak víztisztítással tehetők alkalmassá. Az üzemi kísérletekben a makro- és mezoelemekre az átlagos hasznosulás 30-80 %. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Meghatározásra került egy nyitott rendszerekre ajánlott vízösszetétel, mely még nem korlátozza a jobb hasznosulást. Csak az alföldi beszivárgási területek rétegvizei elégítik ki ezeket a vízkémiai feltételeket. A víztisztító beiktatása nyitott rendszereknél elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, egyúttal megteremti a zárt rendszerű termesztés vízkémiai feltételeit is. A technológiai részfolyamatokat aszerint kell vizsgálni, hogy nyitott vagy zárt rendszerű a termesztés. Ennek figyelembe vételével fogalmaztam meg javaslataimat és a továbblépés lehetőségeit a közeli jövőre."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztésben"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Nemes, Zsuzsanna Julianna"],"dc:date":["2007-04-13"],"dc:date.issued":["2007-04"],"dc:description.abstract":["A vízkémiai adottságok feltérképezését 323 db dél-alföldi öntözővíz minta elemzése alapozta meg. A nyitott termesztési rendszerek ökológiai értékelése 9 zöldséghajtató üzem tápanyag- és termesztési adatainak felhasználásával történt. A túlfolyó oldatok összetételbeli változásán keresztül a másodlagos felhasználás lehetőségeit kerestük. A dél-alföldi vízforrások vízkultúrás alkalmasságát más-más körülmény határozza meg. Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek. A fő vízkultúrás zöldségnövényekre a dél-alföldi rétegvizekből az eltervezett arányok szerint a tápoldat összeállítható, de a magasabb nátrium- és hidrokarbonát-tartalom következtében a tápoldatok sótartalma megemelkedik. A rétegvizek tápoldatos felhasználásában gondot okoz a mangán- és a vastartalom is. A vizsgált vizek közel ¾ részénél közepes eltömődési kockázattal kell számolni a víz szétosztásánál. Hosszabb távon a rétegvizek korlátozódó felhasználása miatt leginkább a talajvizek jönnek szóba, ezek azonban csak víztisztítással tehetők alkalmassá. Az üzemi kísérletekben a makro- és mezoelemekre az átlagos hasznosulás 30-80 %. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Meghatározásra került egy nyitott rendszerekre ajánlott vízösszetétel, mely még nem korlátozza a jobb hasznosulást. Csak az alföldi beszivárgási területek rétegvizei elégítik ki ezeket a vízkémiai feltételeket. A víztisztító beiktatása nyitott rendszereknél elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, egyúttal megteremti a zárt rendszerű termesztés vízkémiai feltételeit is. A technológiai részfolyamatokat aszerint kell vizsgálni, hogy nyitott vagy zárt rendszerű a termesztés. Ennek figyelembe vételével fogalmaztam meg javaslataimat és a továbblépés lehetőségeit a közeli jövőre."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/1/nemes_zsuzsanna.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/2/nemes_zsuzsanna_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/3/nemes_zsuzsanna_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/4/nemes_zsuzsanna_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/26/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Az öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztésben"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z"}