{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:261"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:261","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A jódellátottság növelésének lehetőségei Magyarországon","abstract":"Munkám témaválasztását egy rendkívül aktuális és sürgős megoldást igénylő népegészségügyi helyzet indokolta. Több hazai és nemzetközi szervezet felmérései és vizsgálatsorozatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország 80%-án az ivóvizek jódtartalma igen alacsony – hozzávetőleg 30-50 µg/liter – és az ország ezen területén élő lakosok szervezetébe a normál táplálkozással nem jut megfelelő mennyiségű jód! A jódhiány igazoltan súlyos egészség-károsodások forrása lehet. Miután Magyarországon a teljes táplálékláncból hiányzik ez az elem, így jódhiányról csak a növény-állat-ember vonatkozások együttes említésével van értelme beszélni! A jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim arra irányultak, hogy a hazai jódellátottság társadalmi és gazdasági feltételeinek komplex analízise révén megoldási javaslatokat dolgozzak ki a magyar lakosság élelmiszerekkel történő jódellátottságának és életminőségének javítása, valamint az egészséges táplálkozás lakosság felé történő hatékony kommunikációjának kialakítása céljából. Munkámban komplexen elemeztem a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai jód-ellátottsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutattam, hogy a jódhiány megelőzésére számos lehetőség kínálkozik, de ezek közül leghatékonyabbnak a természetes úton megvalósuló jód-profilaxis tekinthető. Kísérletet tettem a jód – mint esszenciális, életfontosságú nyomelem – humán, valamint veteriner biológiai jelentőségének bemutatására is. Kutatásom során - összesen 38 ezer pulyka, 71 tejelő szarvasmarha és 48 tejelő kecske bevonásával - jódos takarmányozási vizsgálatsorozattal igazoltam a jód takarmányozásban betöltött kiemelt fontosságát, illetve az állati szervezetekre gyakorolt pozitív élettani hatását. Közvetlen kérdőíves megkérdezéses vizsgálatokat végezve képet kaptam a magyar fogyasztók vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel (ezen belül jóddal) kapcsolatos tudásszintjéről. Ennek eredményeit felhasználva a gyakorlati marketing szempontjából számos érdekes és értékes stratégiát fektettem le azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a magyarországi jód-profilaxist optimális módon megvalósítani. Jódprevencióval kapcsolatos kutatásaim további módszere a conjoint analízis volt, melynek segítségével a magyar fogyasztók számára optimális jód-pótlást szolgáló készítmény megtervezése, illetve országos szintű jódprevenciót szolgáló, hatékony marketing stratégia kidolgozása volt célom. Fentiek alapján a jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim eredményeinek összefoglalásaként egyértelműen megállapítható, hogy a jód-profilaxis hatékony megvalósítása és széleskörű tudatosításának biztosítása sürgős és elodázhatatlan népegészségügyi feladat.","abstract_html":"Munkám témaválasztását egy rendkívül aktuális és sürgős megoldást igénylő népegészségügyi helyzet indokolta. Több hazai és nemzetközi szervezet felmérései és vizsgálatsorozatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország 80%-án az ivóvizek jódtartalma igen alacsony – hozzávetőleg 30-50 µg/liter – és az ország ezen területén élő lakosok szervezetébe a normál táplálkozással nem jut megfelelő mennyiségű jód! A jódhiány igazoltan súlyos egészség-károsodások forrása lehet. Miután Magyarországon a teljes táplálékláncból hiányzik ez az elem, így jódhiányról csak a növény-állat-ember vonatkozások együttes említésével van értelme beszélni! A jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim arra irányultak, hogy a hazai jódellátottság társadalmi és gazdasági feltételeinek komplex analízise révén megoldási javaslatokat dolgozzak ki a magyar lakosság élelmiszerekkel történő jódellátottságának és életminőségének javítása, valamint az egészséges táplálkozás lakosság felé történő hatékony kommunikációjának kialakítása céljából. Munkámban komplexen elemeztem a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai jód-ellátottsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutattam, hogy a jódhiány megelőzésére számos lehetőség kínálkozik, de ezek közül leghatékonyabbnak a természetes úton megvalósuló jód-profilaxis tekinthető. Kísérletet tettem a jód – mint esszenciális, életfontosságú nyomelem – humán, valamint veteriner biológiai jelentőségének bemutatására is. Kutatásom során - összesen 38 ezer pulyka, 71 tejelő szarvasmarha és 48 tejelő kecske bevonásával - jódos takarmányozási vizsgálatsorozattal igazoltam a jód takarmányozásban betöltött kiemelt fontosságát, illetve az állati szervezetekre gyakorolt pozitív élettani hatását. Közvetlen kérdőíves megkérdezéses vizsgálatokat végezve képet kaptam a magyar fogyasztók vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel (ezen belül jóddal) kapcsolatos tudásszintjéről. Ennek eredményeit felhasználva a gyakorlati marketing szempontjából számos érdekes és értékes stratégiát fektettem le azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a magyarországi jód-profilaxist optimális módon megvalósítani. Jódprevencióval kapcsolatos kutatásaim további módszere a conjoint analízis volt, melynek segítségével a magyar fogyasztók számára optimális jód-pótlást szolgáló készítmény megtervezése, illetve országos szintű jódprevenciót szolgáló, hatékony marketing stratégia kidolgozása volt célom. Fentiek alapján a jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim eredményeinek összefoglalásaként egyértelműen megállapítható, hogy a jód-profilaxis hatékony megvalósítása és széleskörű tudatosításának biztosítása sürgős és elodázhatatlan népegészségügyi feladat.","abstract_has_math":false,"creators":["Puskás, Áron"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007","date_published":"2007","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet","Kémia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Puskás, Áron"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet","Kémia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/1/puskas_aron.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/2/puskas_aron_tezishu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/3/puskas_aron_tezisen.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Munkám témaválasztását egy rendkívül aktuális és sürgős megoldást igénylő népegészségügyi helyzet indokolta. Több hazai és nemzetközi szervezet felmérései és vizsgálatsorozatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország 80%-án az ivóvizek jódtartalma igen alacsony – hozzávetőleg 30-50 µg/liter – és az ország ezen területén élő lakosok szervezetébe a normál táplálkozással nem jut megfelelő mennyiségű jód! A jódhiány igazoltan súlyos egészség-károsodások forrása lehet. Miután Magyarországon a teljes táplálékláncból hiányzik ez az elem, így jódhiányról csak a növény-állat-ember vonatkozások együttes említésével van értelme beszélni! A jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim arra irányultak, hogy a hazai jódellátottság társadalmi és gazdasági feltételeinek komplex analízise révén megoldási javaslatokat dolgozzak ki a magyar lakosság élelmiszerekkel történő jódellátottságának és életminőségének javítása, valamint az egészséges táplálkozás lakosság felé történő hatékony kommunikációjának kialakítása céljából. Munkámban komplexen elemeztem a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai jód-ellátottsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutattam, hogy a jódhiány megelőzésére számos lehetőség kínálkozik, de ezek közül leghatékonyabbnak a természetes úton megvalósuló jód-profilaxis tekinthető. Kísérletet tettem a jód – mint esszenciális, életfontosságú nyomelem – humán, valamint veteriner biológiai jelentőségének bemutatására is. Kutatásom során - összesen 38 ezer pulyka, 71 tejelő szarvasmarha és 48 tejelő kecske bevonásával - jódos takarmányozási vizsgálatsorozattal igazoltam a jód takarmányozásban betöltött kiemelt fontosságát, illetve az állati szervezetekre gyakorolt pozitív élettani hatását. Közvetlen kérdőíves megkérdezéses vizsgálatokat végezve képet kaptam a magyar fogyasztók vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel (ezen belül jóddal) kapcsolatos tudásszintjéről. Ennek eredményeit felhasználva a gyakorlati marketing szempontjából számos érdekes és értékes stratégiát fektettem le azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a magyarországi jód-profilaxist optimális módon megvalósítani. Jódprevencióval kapcsolatos kutatásaim további módszere a conjoint analízis volt, melynek segítségével a magyar fogyasztók számára optimális jód-pótlást szolgáló készítmény megtervezése, illetve országos szintű jódprevenciót szolgáló, hatékony marketing stratégia kidolgozása volt célom. Fentiek alapján a jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim eredményeinek összefoglalásaként egyértelműen megállapítható, hogy a jód-profilaxis hatékony megvalósítása és széleskörű tudatosításának biztosítása sürgős és elodázhatatlan népegészségügyi feladat."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A jódellátottság növelésének lehetőségei Magyarországon"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Puskás, Áron"],"dc:date":["2007"],"dc:date.issued":["2007"],"dc:description.abstract":["Munkám témaválasztását egy rendkívül aktuális és sürgős megoldást igénylő népegészségügyi helyzet indokolta. Több hazai és nemzetközi szervezet felmérései és vizsgálatsorozatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország 80%-án az ivóvizek jódtartalma igen alacsony – hozzávetőleg 30-50 µg/liter – és az ország ezen területén élő lakosok szervezetébe a normál táplálkozással nem jut megfelelő mennyiségű jód! A jódhiány igazoltan súlyos egészség-károsodások forrása lehet. Miután Magyarországon a teljes táplálékláncból hiányzik ez az elem, így jódhiányról csak a növény-állat-ember vonatkozások együttes említésével van értelme beszélni! A jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim arra irányultak, hogy a hazai jódellátottság társadalmi és gazdasági feltételeinek komplex analízise révén megoldási javaslatokat dolgozzak ki a magyar lakosság élelmiszerekkel történő jódellátottságának és életminőségének javítása, valamint az egészséges táplálkozás lakosság felé történő hatékony kommunikációjának kialakítása céljából. Munkámban komplexen elemeztem a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai jód-ellátottsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bemutattam, hogy a jódhiány megelőzésére számos lehetőség kínálkozik, de ezek közül leghatékonyabbnak a természetes úton megvalósuló jód-profilaxis tekinthető. Kísérletet tettem a jód – mint esszenciális, életfontosságú nyomelem – humán, valamint veteriner biológiai jelentőségének bemutatására is. Kutatásom során - összesen 38 ezer pulyka, 71 tejelő szarvasmarha és 48 tejelő kecske bevonásával - jódos takarmányozási vizsgálatsorozattal igazoltam a jód takarmányozásban betöltött kiemelt fontosságát, illetve az állati szervezetekre gyakorolt pozitív élettani hatását. Közvetlen kérdőíves megkérdezéses vizsgálatokat végezve képet kaptam a magyar fogyasztók vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel (ezen belül jóddal) kapcsolatos tudásszintjéről. Ennek eredményeit felhasználva a gyakorlati marketing szempontjából számos érdekes és értékes stratégiát fektettem le azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a magyarországi jód-profilaxist optimális módon megvalósítani. Jódprevencióval kapcsolatos kutatásaim további módszere a conjoint analízis volt, melynek segítségével a magyar fogyasztók számára optimális jód-pótlást szolgáló készítmény megtervezése, illetve országos szintű jódprevenciót szolgáló, hatékony marketing stratégia kidolgozása volt célom. Fentiek alapján a jódprevenció tárgykörében végzett kutatásaim és elemzéseim eredményeinek összefoglalásaként egyértelműen megállapítható, hogy a jód-profilaxis hatékony megvalósítása és széleskörű tudatosításának biztosítása sürgős és elodázhatatlan népegészségügyi feladat."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/1/puskas_aron.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/2/puskas_aron_tezishu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/3/puskas_aron_tezisen.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/261/"],"dc:subject":["Élelmiszertudomány, élelmiszervegyészet","Kémia"],"dc:title":["A jódellátottság növelésének lehetőségei Magyarországon"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}