{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:260"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:260","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Kooperáció és oppurtunizmus: a vállalatközi kapcsolatok megromlása és helyreállításának lehetőségei a hazai gazdaságban.","abstract":"A dolgozat egy feltáró, interjús kutatás segítségével kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a hazai kis-és középvállalatok kapcsolataiban előforduló konfliktusok kialakulásának és kezelésük stratégiáinak a feltételeit, ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatok stabilizálódjanak, mely esetekben várható, hogy megtörjenek vagy megromoljanak. A lehetséges kimeneteket befolyásolja a vállalkozások piaci pozíciója, a tranzakciós termék típusa, a piacméret és a vállalkozások jogrendszerről szerzett tapasztalatai. A kutatás egy elméleti koncepcióval élt, mely szerint a konfliktusok csakúgy, mint a kapcsolatok a gazdasági- társadalmi tényezőkbe beágyazottak, azok lefolyása és kimenetele jórészt megmagyarázható a cégek közötti eredeti viszony (függőségük mértéke, iránya, oka) jellemzőivel, és a bizalom kapcsolatban betöltött szerepével. A kutatási eredmények igazolták a konfliktusok és a kezelési stratégiák beágyazottságát és valószínűsítették, hogy a probléma megértésére a vizsgált magyarázó változók alkalmasak, ugyanakkor azokat még specifikálni szükséges. A változók kombinált alkalmazása lehetőséget biztosíthat arra, hogy egy következő kutatásban jobban megértsük a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti különbségeket, hogy egyesek miért tudnak hatékonyabban működni az adott gazdasági- társadalmi-, jogi keretek között, mint mások. Másrészt a kutatás rávilágított arra is, hogy Magyarországon a konfliktusok kezelése korántsem elég hatékony. Ennek legfontosabb oka, a jogintézmények működésének a korlátai, mely a gazdaságban – és különösen az összetettebb, áttekinthetetlenebb piacokon, vagy a kevésbé domináns piaci pozícióval rendelkező vállalkozások között- kevésbé formális, szerződéses, inkább személyes viszonyokra, jogon kívüli \"fenyegetésre\" épülő kapcsolatok kialakulásához vezetett, s így a konfliktuskezelésben erőteljesen mutatkozik meg a normaszegésből eredő nyereségszerzés és a pillanatnyi erőviszonyoktól függő konfliktuskezelési stratégiák.","abstract_html":"A dolgozat egy feltáró, interjús kutatás segítségével kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a hazai kis-és középvállalatok kapcsolataiban előforduló konfliktusok kialakulásának és kezelésük stratégiáinak a feltételeit, ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatok stabilizálódjanak, mely esetekben várható, hogy megtörjenek vagy megromoljanak. A lehetséges kimeneteket befolyásolja a vállalkozások piaci pozíciója, a tranzakciós termék típusa, a piacméret és a vállalkozások jogrendszerről szerzett tapasztalatai. A kutatás egy elméleti koncepcióval élt, mely szerint a konfliktusok csakúgy, mint a kapcsolatok a gazdasági- társadalmi tényezőkbe beágyazottak, azok lefolyása és kimenetele jórészt megmagyarázható a cégek közötti eredeti viszony (függőségük mértéke, iránya, oka) jellemzőivel, és a bizalom kapcsolatban betöltött szerepével. A kutatási eredmények igazolták a konfliktusok és a kezelési stratégiák beágyazottságát és valószínűsítették, hogy a probléma megértésére a vizsgált magyarázó változók alkalmasak, ugyanakkor azokat még specifikálni szükséges. A változók kombinált alkalmazása lehetőséget biztosíthat arra, hogy egy következő kutatásban jobban megértsük a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti különbségeket, hogy egyesek miért tudnak hatékonyabban működni az adott gazdasági- társadalmi-, jogi keretek között, mint mások. Másrészt a kutatás rávilágított arra is, hogy Magyarországon a konfliktusok kezelése korántsem elég hatékony. Ennek legfontosabb oka, a jogintézmények működésének a korlátai, mely a gazdaságban – és különösen az összetettebb, áttekinthetetlenebb piacokon, vagy a kevésbé domináns piaci pozícióval rendelkező vállalkozások között- kevésbé formális, szerződéses, inkább személyes viszonyokra, jogon kívüli "fenyegetésre" épülő kapcsolatok kialakulásához vezetett, s így a konfliktuskezelésben erőteljesen mutatkozik meg a normaszegésből eredő nyereségszerzés és a pillanatnyi erőviszonyoktól függő konfliktuskezelési stratégiák.","abstract_has_math":false,"creators":["Balogh, Eszter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007","date_published":"2007","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Szociológia","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Balogh, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/260/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/260/1/balogh_eszter.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A dolgozat egy feltáró, interjús kutatás segítségével kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a hazai kis-és középvállalatok kapcsolataiban előforduló konfliktusok kialakulásának és kezelésük stratégiáinak a feltételeit, ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatok stabilizálódjanak, mely esetekben várható, hogy megtörjenek vagy megromoljanak. A lehetséges kimeneteket befolyásolja a vállalkozások piaci pozíciója, a tranzakciós termék típusa, a piacméret és a vállalkozások jogrendszerről szerzett tapasztalatai. A kutatás egy elméleti koncepcióval élt, mely szerint a konfliktusok csakúgy, mint a kapcsolatok a gazdasági- társadalmi tényezőkbe beágyazottak, azok lefolyása és kimenetele jórészt megmagyarázható a cégek közötti eredeti viszony (függőségük mértéke, iránya, oka) jellemzőivel, és a bizalom kapcsolatban betöltött szerepével. A kutatási eredmények igazolták a konfliktusok és a kezelési stratégiák beágyazottságát és valószínűsítették, hogy a probléma megértésére a vizsgált magyarázó változók alkalmasak, ugyanakkor azokat még specifikálni szükséges. A változók kombinált alkalmazása lehetőséget biztosíthat arra, hogy egy következő kutatásban jobban megértsük a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti különbségeket, hogy egyesek miért tudnak hatékonyabban működni az adott gazdasági- társadalmi-, jogi keretek között, mint mások. Másrészt a kutatás rávilágított arra is, hogy Magyarországon a konfliktusok kezelése korántsem elég hatékony. Ennek legfontosabb oka, a jogintézmények működésének a korlátai, mely a gazdaságban – és különösen az összetettebb, áttekinthetetlenebb piacokon, vagy a kevésbé domináns piaci pozícióval rendelkező vállalkozások között- kevésbé formális, szerződéses, inkább személyes viszonyokra, jogon kívüli \"fenyegetésre\" épülő kapcsolatok kialakulásához vezetett, s így a konfliktuskezelésben erőteljesen mutatkozik meg a normaszegésből eredő nyereségszerzés és a pillanatnyi erőviszonyoktól függő konfliktuskezelési stratégiák."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Kooperáció és oppurtunizmus: a vállalatközi kapcsolatok megromlása és helyreállításának lehetőségei a hazai gazdaságban."]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Balogh, Eszter"],"dc:date":["2007"],"dc:date.issued":["2007"],"dc:description.abstract":["A dolgozat egy feltáró, interjús kutatás segítségével kísérletet tett arra, hogy feltérképezze a hazai kis-és középvállalatok kapcsolataiban előforduló konfliktusok kialakulásának és kezelésük stratégiáinak a feltételeit, ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy milyen feltételek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatok stabilizálódjanak, mely esetekben várható, hogy megtörjenek vagy megromoljanak. A lehetséges kimeneteket befolyásolja a vállalkozások piaci pozíciója, a tranzakciós termék típusa, a piacméret és a vállalkozások jogrendszerről szerzett tapasztalatai. A kutatás egy elméleti koncepcióval élt, mely szerint a konfliktusok csakúgy, mint a kapcsolatok a gazdasági- társadalmi tényezőkbe beágyazottak, azok lefolyása és kimenetele jórészt megmagyarázható a cégek közötti eredeti viszony (függőségük mértéke, iránya, oka) jellemzőivel, és a bizalom kapcsolatban betöltött szerepével. A kutatási eredmények igazolták a konfliktusok és a kezelési stratégiák beágyazottságát és valószínűsítették, hogy a probléma megértésére a vizsgált magyarázó változók alkalmasak, ugyanakkor azokat még specifikálni szükséges. A változók kombinált alkalmazása lehetőséget biztosíthat arra, hogy egy következő kutatásban jobban megértsük a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti különbségeket, hogy egyesek miért tudnak hatékonyabban működni az adott gazdasági- társadalmi-, jogi keretek között, mint mások. Másrészt a kutatás rávilágított arra is, hogy Magyarországon a konfliktusok kezelése korántsem elég hatékony. Ennek legfontosabb oka, a jogintézmények működésének a korlátai, mely a gazdaságban – és különösen az összetettebb, áttekinthetetlenebb piacokon, vagy a kevésbé domináns piaci pozícióval rendelkező vállalkozások között- kevésbé formális, szerződéses, inkább személyes viszonyokra, jogon kívüli \"fenyegetésre\" épülő kapcsolatok kialakulásához vezetett, s így a konfliktuskezelésben erőteljesen mutatkozik meg a normaszegésből eredő nyereségszerzés és a pillanatnyi erőviszonyoktól függő konfliktuskezelési stratégiák."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/260/1/balogh_eszter.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/260/"],"dc:subject":["Szociológia","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Kooperáció és oppurtunizmus: a vállalatközi kapcsolatok megromlása és helyreállításának lehetőségei a hazai gazdaságban."],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}