{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:253"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:253","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A hazai borágazat versenyképessége a nemzetközi piacokon, különös tekintettel az Európai Unióra","abstract":"A magyar bor helyzete az elmúlt évek sokat vitatott kérdése lett, aminek számos oka közül a legfontosabbakat érdemes megemlíteni. A rendszerváltás során a bor termelése és értékesítése mind hazánkban, mind a nemzetközi piacokon válsághelyzetbe került. Magyarországi viszonylatban ez a gazdasági-társadalmi változásokban gyökerezik, nemzetközi kitekintésben pedig a folyamatosan változó piacok keresletének ingadozásában rejlik. Magyarországon a mezőgazdasági termelés és az agrárágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar tulajdonosi struktúrájának átrendeződése, valamint a fogyasztói szokások – gyakran gazdasági eredetű – változása kritikus helyzetbe sorolta azt az agrárágazatot, amely több évszázados hagyományokon alapulva a különböző piacokon piacvezető szerepet játszott. A külföldi értékesítéseink visszaestek egyrészt a keleti piacok beszűkülése, másrészt a nyugati piacok átrendeződése, harmadrészt pedig új versenytársak megjelenése miatt. Természetesen a nemzetközi fogyasztási tendenciák is változtak, aminek eredete részben a fogyasztói magatartás formálódásában érzékelhető. Kutatásom célja többsíkú. Elsődlegesen feltárni azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat, amelyek a bortermelés, -kereskedelem és -fogyasztás jelenlegi állapotának kialakulásához vezettek. Ide tartozik a borpiacok általános leírása, illetve a múltbeli változások nyomon követése. Másodsorban bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a borászat versenyképességét, illetve a lehetséges versenystratégiai lépéseit határozzák meg. Ebben a szakaszban olvashatóak a versenyképességet leíró általános és bor-specifikus meghatározások, valamint a klasszikus versenystratégiai modellek irányadó alapelvei. A harmadik és egyben legfontosabb egység az empirikus értékelemzést adja. Ez a szakasz két további részre bontható. Az első, kvantitatív kutatás gondolatkísérlete a versenyképesség elemzésére törekszik, azon belül is a komparatív előnyök mutatóit alkalmazva veti össze a hazai borászatot a külpiacokkal, különös tekintettel az Európai Unióra. E kutatási fázis célja a komparatív versenyképesség elemzésén túl a piaci koncentráció fogalmának mint a versenyképesség lehetséges mérőszámának megítélése is analízis alá esik. A piaci koncentráció indikátoraként bevezetésre kerül egy új mutatószám, amely a jelenlegi koncentrációs indexek mellett egy lehetséges mértéke lehet a piacok telítettségének. A második empirikus kutatási egység egy – a hazai bortermelő gazdasági társaságok körében végzett – elemzés, melynek során kísérletet teszek arra, hogy különböző, homogén csoportokba soroljam a magyarországi bortermelőket. A homogén csoportok képzése, más néven a szegmentáció egy statisztikai adatelemzés, a klaszteranalízis módszerét használja fel, eredményeképpen pedig meghatározhatók azok a bortermelő cégek, amelyek győztesei vagy éppen vesztesei lehetnek az átalakulásnak, illetve az EU-csatlakozásnak, és ennek megfelelően kalkulálhatóak azok az agrártámogatások, amelyek életben tartják az egyes termelőegységeket, valamint tovább javítanak azok piaci lehetőségein. A dolgozat zárásaként bemutatásra kerülnek a nemzeti borstratégia megalkotásakor megfogalmazott tézisek, párhuzamba állítva azokat az uniós borreform javaslataival. Ezek szintéziseként olvasható egy, a borpiaci jövőképről, a lehetőségekről és a fenyegetettségekről kifejezett jövőkép, mintegy keretet adva a disszertáció főbb gondolatmenetének.","abstract_html":"A magyar bor helyzete az elmúlt évek sokat vitatott kérdése lett, aminek számos oka közül a legfontosabbakat érdemes megemlíteni. A rendszerváltás során a bor termelése és értékesítése mind hazánkban, mind a nemzetközi piacokon válsághelyzetbe került. Magyarországi viszonylatban ez a gazdasági-társadalmi változásokban gyökerezik, nemzetközi kitekintésben pedig a folyamatosan változó piacok keresletének ingadozásában rejlik. Magyarországon a mezőgazdasági termelés és az agrárágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar tulajdonosi struktúrájának átrendeződése, valamint a fogyasztói szokások – gyakran gazdasági eredetű – változása kritikus helyzetbe sorolta azt az agrárágazatot, amely több évszázados hagyományokon alapulva a különböző piacokon piacvezető szerepet játszott. A külföldi értékesítéseink visszaestek egyrészt a keleti piacok beszűkülése, másrészt a nyugati piacok átrendeződése, harmadrészt pedig új versenytársak megjelenése miatt. Természetesen a nemzetközi fogyasztási tendenciák is változtak, aminek eredete részben a fogyasztói magatartás formálódásában érzékelhető. Kutatásom célja többsíkú. Elsődlegesen feltárni azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat, amelyek a bortermelés, -kereskedelem és -fogyasztás jelenlegi állapotának kialakulásához vezettek. Ide tartozik a borpiacok általános leírása, illetve a múltbeli változások nyomon követése. Másodsorban bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a borászat versenyképességét, illetve a lehetséges versenystratégiai lépéseit határozzák meg. Ebben a szakaszban olvashatóak a versenyképességet leíró általános és bor-specifikus meghatározások, valamint a klasszikus versenystratégiai modellek irányadó alapelvei. A harmadik és egyben legfontosabb egység az empirikus értékelemzést adja. Ez a szakasz két további részre bontható. Az első, kvantitatív kutatás gondolatkísérlete a versenyképesség elemzésére törekszik, azon belül is a komparatív előnyök mutatóit alkalmazva veti össze a hazai borászatot a külpiacokkal, különös tekintettel az Európai Unióra. E kutatási fázis célja a komparatív versenyképesség elemzésén túl a piaci koncentráció fogalmának mint a versenyképesség lehetséges mérőszámának megítélése is analízis alá esik. A piaci koncentráció indikátoraként bevezetésre kerül egy új mutatószám, amely a jelenlegi koncentrációs indexek mellett egy lehetséges mértéke lehet a piacok telítettségének. A második empirikus kutatási egység egy – a hazai bortermelő gazdasági társaságok körében végzett – elemzés, melynek során kísérletet teszek arra, hogy különböző, homogén csoportokba soroljam a magyarországi bortermelőket. A homogén csoportok képzése, más néven a szegmentáció egy statisztikai adatelemzés, a klaszteranalízis módszerét használja fel, eredményeképpen pedig meghatározhatók azok a bortermelő cégek, amelyek győztesei vagy éppen vesztesei lehetnek az átalakulásnak, illetve az EU-csatlakozásnak, és ennek megfelelően kalkulálhatóak azok az agrártámogatások, amelyek életben tartják az egyes termelőegységeket, valamint tovább javítanak azok piaci lehetőségein. A dolgozat zárásaként bemutatásra kerülnek a nemzeti borstratégia megalkotásakor megfogalmazott tézisek, párhuzamba állítva azokat az uniós borreform javaslataival. Ezek szintéziseként olvasható egy, a borpiaci jövőképről, a lehetőségekről és a fenyegetettségekről kifejezett jövőkép, mintegy keretet adva a disszertáció főbb gondolatmenetének.","abstract_has_math":false,"creators":["Harsányi, Gábor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007","date_published":"2007","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Harsányi, Gábor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola - Agrár specializáció"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/253/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/253/1/harsanyi_gabor.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A magyar bor helyzete az elmúlt évek sokat vitatott kérdése lett, aminek számos oka közül a legfontosabbakat érdemes megemlíteni. A rendszerváltás során a bor termelése és értékesítése mind hazánkban, mind a nemzetközi piacokon válsághelyzetbe került. Magyarországi viszonylatban ez a gazdasági-társadalmi változásokban gyökerezik, nemzetközi kitekintésben pedig a folyamatosan változó piacok keresletének ingadozásában rejlik. Magyarországon a mezőgazdasági termelés és az agrárágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar tulajdonosi struktúrájának átrendeződése, valamint a fogyasztói szokások – gyakran gazdasági eredetű – változása kritikus helyzetbe sorolta azt az agrárágazatot, amely több évszázados hagyományokon alapulva a különböző piacokon piacvezető szerepet játszott. A külföldi értékesítéseink visszaestek egyrészt a keleti piacok beszűkülése, másrészt a nyugati piacok átrendeződése, harmadrészt pedig új versenytársak megjelenése miatt. Természetesen a nemzetközi fogyasztási tendenciák is változtak, aminek eredete részben a fogyasztói magatartás formálódásában érzékelhető. Kutatásom célja többsíkú. Elsődlegesen feltárni azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat, amelyek a bortermelés, -kereskedelem és -fogyasztás jelenlegi állapotának kialakulásához vezettek. Ide tartozik a borpiacok általános leírása, illetve a múltbeli változások nyomon követése. Másodsorban bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a borászat versenyképességét, illetve a lehetséges versenystratégiai lépéseit határozzák meg. Ebben a szakaszban olvashatóak a versenyképességet leíró általános és bor-specifikus meghatározások, valamint a klasszikus versenystratégiai modellek irányadó alapelvei. A harmadik és egyben legfontosabb egység az empirikus értékelemzést adja. Ez a szakasz két további részre bontható. Az első, kvantitatív kutatás gondolatkísérlete a versenyképesség elemzésére törekszik, azon belül is a komparatív előnyök mutatóit alkalmazva veti össze a hazai borászatot a külpiacokkal, különös tekintettel az Európai Unióra. E kutatási fázis célja a komparatív versenyképesség elemzésén túl a piaci koncentráció fogalmának mint a versenyképesség lehetséges mérőszámának megítélése is analízis alá esik. A piaci koncentráció indikátoraként bevezetésre kerül egy új mutatószám, amely a jelenlegi koncentrációs indexek mellett egy lehetséges mértéke lehet a piacok telítettségének. A második empirikus kutatási egység egy – a hazai bortermelő gazdasági társaságok körében végzett – elemzés, melynek során kísérletet teszek arra, hogy különböző, homogén csoportokba soroljam a magyarországi bortermelőket. A homogén csoportok képzése, más néven a szegmentáció egy statisztikai adatelemzés, a klaszteranalízis módszerét használja fel, eredményeképpen pedig meghatározhatók azok a bortermelő cégek, amelyek győztesei vagy éppen vesztesei lehetnek az átalakulásnak, illetve az EU-csatlakozásnak, és ennek megfelelően kalkulálhatóak azok az agrártámogatások, amelyek életben tartják az egyes termelőegységeket, valamint tovább javítanak azok piaci lehetőségein. A dolgozat zárásaként bemutatásra kerülnek a nemzeti borstratégia megalkotásakor megfogalmazott tézisek, párhuzamba állítva azokat az uniós borreform javaslataival. Ezek szintéziseként olvasható egy, a borpiaci jövőképről, a lehetőségekről és a fenyegetettségekről kifejezett jövőkép, mintegy keretet adva a disszertáció főbb gondolatmenetének."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A hazai borágazat versenyképessége a nemzetközi piacokon, különös tekintettel az Európai Unióra"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Harsányi, Gábor"],"dc:date":["2007"],"dc:date.issued":["2007"],"dc:description.abstract":["A magyar bor helyzete az elmúlt évek sokat vitatott kérdése lett, aminek számos oka közül a legfontosabbakat érdemes megemlíteni. A rendszerváltás során a bor termelése és értékesítése mind hazánkban, mind a nemzetközi piacokon válsághelyzetbe került. Magyarországi viszonylatban ez a gazdasági-társadalmi változásokban gyökerezik, nemzetközi kitekintésben pedig a folyamatosan változó piacok keresletének ingadozásában rejlik. Magyarországon a mezőgazdasági termelés és az agrárágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar tulajdonosi struktúrájának átrendeződése, valamint a fogyasztói szokások – gyakran gazdasági eredetű – változása kritikus helyzetbe sorolta azt az agrárágazatot, amely több évszázados hagyományokon alapulva a különböző piacokon piacvezető szerepet játszott. A külföldi értékesítéseink visszaestek egyrészt a keleti piacok beszűkülése, másrészt a nyugati piacok átrendeződése, harmadrészt pedig új versenytársak megjelenése miatt. Természetesen a nemzetközi fogyasztási tendenciák is változtak, aminek eredete részben a fogyasztói magatartás formálódásában érzékelhető. Kutatásom célja többsíkú. Elsődlegesen feltárni azokat a hazai és nemzetközi tendenciákat, amelyek a bortermelés, -kereskedelem és -fogyasztás jelenlegi állapotának kialakulásához vezettek. Ide tartozik a borpiacok általános leírása, illetve a múltbeli változások nyomon követése. Másodsorban bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek a borászat versenyképességét, illetve a lehetséges versenystratégiai lépéseit határozzák meg. Ebben a szakaszban olvashatóak a versenyképességet leíró általános és bor-specifikus meghatározások, valamint a klasszikus versenystratégiai modellek irányadó alapelvei. A harmadik és egyben legfontosabb egység az empirikus értékelemzést adja. Ez a szakasz két további részre bontható. Az első, kvantitatív kutatás gondolatkísérlete a versenyképesség elemzésére törekszik, azon belül is a komparatív előnyök mutatóit alkalmazva veti össze a hazai borászatot a külpiacokkal, különös tekintettel az Európai Unióra. E kutatási fázis célja a komparatív versenyképesség elemzésén túl a piaci koncentráció fogalmának mint a versenyképesség lehetséges mérőszámának megítélése is analízis alá esik. A piaci koncentráció indikátoraként bevezetésre kerül egy új mutatószám, amely a jelenlegi koncentrációs indexek mellett egy lehetséges mértéke lehet a piacok telítettségének. A második empirikus kutatási egység egy – a hazai bortermelő gazdasági társaságok körében végzett – elemzés, melynek során kísérletet teszek arra, hogy különböző, homogén csoportokba soroljam a magyarországi bortermelőket. A homogén csoportok képzése, más néven a szegmentáció egy statisztikai adatelemzés, a klaszteranalízis módszerét használja fel, eredményeképpen pedig meghatározhatók azok a bortermelő cégek, amelyek győztesei vagy éppen vesztesei lehetnek az átalakulásnak, illetve az EU-csatlakozásnak, és ennek megfelelően kalkulálhatóak azok az agrártámogatások, amelyek életben tartják az egyes termelőegységeket, valamint tovább javítanak azok piaci lehetőségein. A dolgozat zárásaként bemutatásra kerülnek a nemzeti borstratégia megalkotásakor megfogalmazott tézisek, párhuzamba állítva azokat az uniós borreform javaslataival. Ezek szintéziseként olvasható egy, a borpiaci jövőképről, a lehetőségekről és a fenyegetettségekről kifejezett jövőkép, mintegy keretet adva a disszertáció főbb gondolatmenetének."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/253/1/harsanyi_gabor.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola - Agrár specializáció"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/253/"],"dc:subject":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"dc:title":["A hazai borágazat versenyképessége a nemzetközi piacokon, különös tekintettel az Európai Unióra"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}