Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere

A patakrendezés tájrehabilitációs szempontjaira irányuló kutatásom során tájépítészként elsősorban a tájhasználatok, a tájökológia és a tájkép vonatkozásában közelítettem a témakört. A kutatás alapja a vonatkozó irodalom kritikai elemzése, amelyet saját terepi kutatási eredményekkel, tervezési tapasztalataimmal, valamint kérdőíves felméréssel egészítettem ki. Definiáltam a patak, meghatároztam a patakmenti táj tájépítészeti szempontú jellemzőit és a hazai tájállapot néhány jellegzetességét. A patakmenti tájat a tájrehabilitációs feladatok területspecifikus és differenciált meghatározását segítendő tovább tagoltam: a hidrológiai adottságok alapján tájrendezési zónákat, a tájhasználatok alapján pedig hosszirányú tájrészlettípusokat és ahhoz tartozó patakszakasztípusokat különítettem el és jellemeztem. Az ökológiai helyreállításnak alapjaként meghatároztam és jellemeztem a patakmenti táj vízi és vizes élőhelytípusait és altípusait. A nemzetközi és hazai patakrendezési esettanulmányokra támaszkodva a gyakorlati megvalósulását tártam fel. 1998 óta végzett terepi megfigyeléseim, valamint kutatási és tervezési munkáim során különféle helyszíneken és változatos tervezési feladatokon keresztül volt alkalmam megismerni a hegyés dombvidéki patakmenti tájak jellegzetességeit és a helyreállítását meghatározó tényezőket. A hazai gyakorlat jellegzetességeit az érintett hatóságokhoz címzett kérdőíves felméréssel és személyes interjúkkal tártam fel. A patakhelyreállítás tájépítészeti szempontú leírását és a tájrehabilitációs elvek meghatározását saját, a patakmenti tájra vonatkozó tervezési tapasztalataimra alapozva dolgoztam ki. Mindezek alapján meghatároztam a patakhelyreállítás 11 helyreállítástípusát és az élőhelyhelyreállítás 5 típusát. Legfőbb, a tervezési gyakorlatban is hasznosítható eredményként kidolgoztam azt az alapelveket integráló tájrehabilitációs tervezési módszert, amellyel a patak helyreállítási feladatai meghatározhatók. A módszer alkalmazhatóságát a Hosszúrétipatak menti táj példáján bizonyítottam. Kutatásom során a tájépítészeti elvekhez mérten a legnagyobb arányban figyelembe vettem a felszíni vizek helyreállításával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi direktíva, az Európai Unió Víz Keret Irányelv vonatkozó előírásait és a gyakorlati alkalmazhatóságra irányuló hazai kutatások eredményeit. A többi kutatástól eltérően azonban más területi egységben, az általam meghatározott és jellemzett patakmenti tájban látom az általános tájépítészeti elvek érvényesülésének, a Táj – Patak – Ember viszony helyreállításának "táji keretét". Patakmenti táj definícióm, és annak jellemzését szolgáló statikus és dinamikus jellemzők új megközelítést adhatnak az ökológiai folyosóval foglalkozó tájökológiai kutatásoknak. A patakmenti táj rendezésének általános és tájrendezési részfeladatonként meghatározott tájrehabilitációs elvei, valamint az általam kidolgozott tervezési módszer egy tájrehabilitációs tervezési segédlet alapjául szolgálhat.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2007

Author dc:creator

• Báthoryné Nagy, Ildikó Réka

• Tájépítészet

Language dc:language

hu