{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:23"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:23","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései","abstract":"Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik.","abstract_html":"Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik.","abstract_has_math":false,"creators":["Hamar, Balázs"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-04","date_published":"2007-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hamar, Balázs"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-04-19"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/1/hamar_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/2/hamar_balazs_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/3/hamar_balazs_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Hamar, Balázs"],"dc:date":["2007-04-19"],"dc:date.issued":["2007-04"],"dc:description.abstract":["Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/1/hamar_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/2/hamar_balazs_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/3/hamar_balazs_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/23/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z"}