{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:234"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:234","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A vállalati tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek új modellje és annak vizsgálata Magyarország példáján","abstract":"A nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási politikai döntések meghozatalát. Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani-Miller tételekig vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A valós világban azonban a tőkeszerkezeti döntés közvetlenül és közvetve is befolyásolja a vállalat értékét. A tőkeszerkezeti politikai választások modellezésére meglehetősen sok kutatás indult, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati politikával szemben (például stratégia) a tőkeszerkezeti döntés csak másodlagos, nem önmagáért való. Mindig valamely más politikának van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni. A nemzetközi szakirodalomban az ezekre a meghatározó tényezőkre vonatkozó kutatások szétszórtan, nem egy egységes modell keretében jelentek meg. Dolgozatomban egy olyan, a tőkeszerkezet összes meghatározó tényezőjét magába foglaló általános modellt állítok fel, amely összefogja ezeket a faktorokat, ezáltal egy keretet adva a meghatározó tényezők átfogó elemzésének.A modell alapján minden vállalat tőkeszerkezete felírható három egyszerű tag segítségével. Ezek a külső (exogén), makro szinten érvényesülő befolyásoló tényezők, a belső (endogén) vagy mikro szinten ható determinánsok, és végül a nem modellezhető és mérhető egyedi hatások képviseletére egy maradványtag is bekerült a modellbe. A makro vagy exogén tényezők a vállalati környezetet jellemző olyan tulajdonságok, amelyek a vállalat működési kereteit adják, és emiatt a tőkeszerkezeti döntések meghozatalakor figyelembe vételük elkerülhetetlen. A makrogazdasági feltételek, a jogrendszer és a pénzügyi piacok milyensége, az adórendszer sajátosságai és a vállalati működés törvényi keretei is ide tartoznak. A mikro vagy endogén tényezők a vállalat belső adottságaiból adódó meghatározó tényezők. Ilyen például a nyereségesség vagy a vállalat kockázatossága, melyek feltétlenül befolyásolják a vállalati finanszírozási döntést. Az egyedi tényezők a modell olyan elemei, amelyek a vállalat finanszírozási politikájának speciális, egyedi vonásait foglalják magukba. Ezek nem számszerűsíthető tulajdonságok. A modell egyik korlátja, hogy teljes tesztelése érdekében egy olyan nagy, egységes módszertannal összeállított nemzetközi adatbázisra lenne szükség, amely a vállalati adatok mellett a makrotényezők országok szerinti jellemzőit is tartalmazná. Mivel ilyen adatbázis nem állt rendelkezésre, a szerző a modell részleges tesztelését kívánta elvégezni Magyarország példáján. Igy a dolgozat célja az átfogó modell bemutatása mellett a makro (exogén) faktorok leíró jellegű és a mikro (endogén) faktorok magyar adatokon való kvantitatív tesztelése. A makro (exogén) tényezők összefoglalásából kiderül, hogy a fejlett nyugati gazdaságokra épített nemzetközi szakirodalom csak részlegesen állja meg a helyét Magyarországon. Ennek az az oka, hogy hazánk nem egy gazdasági fejlettségi szinten áll a nyugati országokkal. E átmeneti helyzetből következően némely tényezők sokkal jobban éreztetik hatásukat hazánkban, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. A mikro (endogén) tényezőkre vonatkozó nemzetközi kutatások alapján felállított kapcsolatok értékelésékor az derült ki, hogy a kapcsolatok nagy része igazolható a magyar vállalatok hosszú lejáratú tőkeáttételére is. Ugyanezen tényezők összes idegen forrás arányon alapuló vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a rövid lejáratú források magas aránya miatt ezek a kapcsolatok nem igazolhatóak. A magyar sajátosságok tesztelésére felállított két hipotézis – a rövid lejáratú kötelezettségek szignifikánsságára illetve a külföldi és az állami tulajdon befolyásolására vonatkozóan – igazolást nyertek.","abstract_html":"A nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási politikai döntések meghozatalát. Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani-Miller tételekig vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A valós világban azonban a tőkeszerkezeti döntés közvetlenül és közvetve is befolyásolja a vállalat értékét. A tőkeszerkezeti politikai választások modellezésére meglehetősen sok kutatás indult, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati politikával szemben (például stratégia) a tőkeszerkezeti döntés csak másodlagos, nem önmagáért való. Mindig valamely más politikának van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni. A nemzetközi szakirodalomban az ezekre a meghatározó tényezőkre vonatkozó kutatások szétszórtan, nem egy egységes modell keretében jelentek meg. Dolgozatomban egy olyan, a tőkeszerkezet összes meghatározó tényezőjét magába foglaló általános modellt állítok fel, amely összefogja ezeket a faktorokat, ezáltal egy keretet adva a meghatározó tényezők átfogó elemzésének.A modell alapján minden vállalat tőkeszerkezete felírható három egyszerű tag segítségével. Ezek a külső (exogén), makro szinten érvényesülő befolyásoló tényezők, a belső (endogén) vagy mikro szinten ható determinánsok, és végül a nem modellezhető és mérhető egyedi hatások képviseletére egy maradványtag is bekerült a modellbe. A makro vagy exogén tényezők a vállalati környezetet jellemző olyan tulajdonságok, amelyek a vállalat működési kereteit adják, és emiatt a tőkeszerkezeti döntések meghozatalakor figyelembe vételük elkerülhetetlen. A makrogazdasági feltételek, a jogrendszer és a pénzügyi piacok milyensége, az adórendszer sajátosságai és a vállalati működés törvényi keretei is ide tartoznak. A mikro vagy endogén tényezők a vállalat belső adottságaiból adódó meghatározó tényezők. Ilyen például a nyereségesség vagy a vállalat kockázatossága, melyek feltétlenül befolyásolják a vállalati finanszírozási döntést. Az egyedi tényezők a modell olyan elemei, amelyek a vállalat finanszírozási politikájának speciális, egyedi vonásait foglalják magukba. Ezek nem számszerűsíthető tulajdonságok. A modell egyik korlátja, hogy teljes tesztelése érdekében egy olyan nagy, egységes módszertannal összeállított nemzetközi adatbázisra lenne szükség, amely a vállalati adatok mellett a makrotényezők országok szerinti jellemzőit is tartalmazná. Mivel ilyen adatbázis nem állt rendelkezésre, a szerző a modell részleges tesztelését kívánta elvégezni Magyarország példáján. Igy a dolgozat célja az átfogó modell bemutatása mellett a makro (exogén) faktorok leíró jellegű és a mikro (endogén) faktorok magyar adatokon való kvantitatív tesztelése. A makro (exogén) tényezők összefoglalásából kiderül, hogy a fejlett nyugati gazdaságokra épített nemzetközi szakirodalom csak részlegesen állja meg a helyét Magyarországon. Ennek az az oka, hogy hazánk nem egy gazdasági fejlettségi szinten áll a nyugati országokkal. E átmeneti helyzetből következően némely tényezők sokkal jobban éreztetik hatásukat hazánkban, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. A mikro (endogén) tényezőkre vonatkozó nemzetközi kutatások alapján felállított kapcsolatok értékelésékor az derült ki, hogy a kapcsolatok nagy része igazolható a magyar vállalatok hosszú lejáratú tőkeáttételére is. Ugyanezen tényezők összes idegen forrás arányon alapuló vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a rövid lejáratú források magas aránya miatt ezek a kapcsolatok nem igazolhatóak. A magyar sajátosságok tesztelésére felállított két hipotézis – a rövid lejáratú kötelezettségek szignifikánsságára illetve a külföldi és az állami tulajdon befolyásolására vonatkozóan – igazolást nyertek.","abstract_has_math":false,"creators":["Krénusz, Ágota"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-11","date_published":"2007-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Krénusz, Ágota"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-11-05"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/234/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/234/1/krenusz_agota.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási politikai döntések meghozatalát. Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani-Miller tételekig vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A valós világban azonban a tőkeszerkezeti döntés közvetlenül és közvetve is befolyásolja a vállalat értékét. A tőkeszerkezeti politikai választások modellezésére meglehetősen sok kutatás indult, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati politikával szemben (például stratégia) a tőkeszerkezeti döntés csak másodlagos, nem önmagáért való. Mindig valamely más politikának van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni. A nemzetközi szakirodalomban az ezekre a meghatározó tényezőkre vonatkozó kutatások szétszórtan, nem egy egységes modell keretében jelentek meg. Dolgozatomban egy olyan, a tőkeszerkezet összes meghatározó tényezőjét magába foglaló általános modellt állítok fel, amely összefogja ezeket a faktorokat, ezáltal egy keretet adva a meghatározó tényezők átfogó elemzésének.A modell alapján minden vállalat tőkeszerkezete felírható három egyszerű tag segítségével. Ezek a külső (exogén), makro szinten érvényesülő befolyásoló tényezők, a belső (endogén) vagy mikro szinten ható determinánsok, és végül a nem modellezhető és mérhető egyedi hatások képviseletére egy maradványtag is bekerült a modellbe. A makro vagy exogén tényezők a vállalati környezetet jellemző olyan tulajdonságok, amelyek a vállalat működési kereteit adják, és emiatt a tőkeszerkezeti döntések meghozatalakor figyelembe vételük elkerülhetetlen. A makrogazdasági feltételek, a jogrendszer és a pénzügyi piacok milyensége, az adórendszer sajátosságai és a vállalati működés törvényi keretei is ide tartoznak. A mikro vagy endogén tényezők a vállalat belső adottságaiból adódó meghatározó tényezők. Ilyen például a nyereségesség vagy a vállalat kockázatossága, melyek feltétlenül befolyásolják a vállalati finanszírozási döntést. Az egyedi tényezők a modell olyan elemei, amelyek a vállalat finanszírozási politikájának speciális, egyedi vonásait foglalják magukba. Ezek nem számszerűsíthető tulajdonságok. A modell egyik korlátja, hogy teljes tesztelése érdekében egy olyan nagy, egységes módszertannal összeállított nemzetközi adatbázisra lenne szükség, amely a vállalati adatok mellett a makrotényezők országok szerinti jellemzőit is tartalmazná. Mivel ilyen adatbázis nem állt rendelkezésre, a szerző a modell részleges tesztelését kívánta elvégezni Magyarország példáján. Igy a dolgozat célja az átfogó modell bemutatása mellett a makro (exogén) faktorok leíró jellegű és a mikro (endogén) faktorok magyar adatokon való kvantitatív tesztelése. A makro (exogén) tényezők összefoglalásából kiderül, hogy a fejlett nyugati gazdaságokra épített nemzetközi szakirodalom csak részlegesen állja meg a helyét Magyarországon. Ennek az az oka, hogy hazánk nem egy gazdasági fejlettségi szinten áll a nyugati országokkal. E átmeneti helyzetből következően némely tényezők sokkal jobban éreztetik hatásukat hazánkban, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. A mikro (endogén) tényezőkre vonatkozó nemzetközi kutatások alapján felállított kapcsolatok értékelésékor az derült ki, hogy a kapcsolatok nagy része igazolható a magyar vállalatok hosszú lejáratú tőkeáttételére is. Ugyanezen tényezők összes idegen forrás arányon alapuló vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a rövid lejáratú források magas aránya miatt ezek a kapcsolatok nem igazolhatóak. A magyar sajátosságok tesztelésére felállított két hipotézis – a rövid lejáratú kötelezettségek szignifikánsságára illetve a külföldi és az állami tulajdon befolyásolására vonatkozóan – igazolást nyertek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A vállalati tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek új modellje és annak vizsgálata Magyarország példáján"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Krénusz, Ágota"],"dc:date":["2007-11-05"],"dc:date.issued":["2007-11"],"dc:description.abstract":["A nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási politikai döntések meghozatalát. Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani-Miller tételekig vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A valós világban azonban a tőkeszerkezeti döntés közvetlenül és közvetve is befolyásolja a vállalat értékét. A tőkeszerkezeti politikai választások modellezésére meglehetősen sok kutatás indult, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati politikával szemben (például stratégia) a tőkeszerkezeti döntés csak másodlagos, nem önmagáért való. Mindig valamely más politikának van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni. A nemzetközi szakirodalomban az ezekre a meghatározó tényezőkre vonatkozó kutatások szétszórtan, nem egy egységes modell keretében jelentek meg. Dolgozatomban egy olyan, a tőkeszerkezet összes meghatározó tényezőjét magába foglaló általános modellt állítok fel, amely összefogja ezeket a faktorokat, ezáltal egy keretet adva a meghatározó tényezők átfogó elemzésének.A modell alapján minden vállalat tőkeszerkezete felírható három egyszerű tag segítségével. Ezek a külső (exogén), makro szinten érvényesülő befolyásoló tényezők, a belső (endogén) vagy mikro szinten ható determinánsok, és végül a nem modellezhető és mérhető egyedi hatások képviseletére egy maradványtag is bekerült a modellbe. A makro vagy exogén tényezők a vállalati környezetet jellemző olyan tulajdonságok, amelyek a vállalat működési kereteit adják, és emiatt a tőkeszerkezeti döntések meghozatalakor figyelembe vételük elkerülhetetlen. A makrogazdasági feltételek, a jogrendszer és a pénzügyi piacok milyensége, az adórendszer sajátosságai és a vállalati működés törvényi keretei is ide tartoznak. A mikro vagy endogén tényezők a vállalat belső adottságaiból adódó meghatározó tényezők. Ilyen például a nyereségesség vagy a vállalat kockázatossága, melyek feltétlenül befolyásolják a vállalati finanszírozási döntést. Az egyedi tényezők a modell olyan elemei, amelyek a vállalat finanszírozási politikájának speciális, egyedi vonásait foglalják magukba. Ezek nem számszerűsíthető tulajdonságok. A modell egyik korlátja, hogy teljes tesztelése érdekében egy olyan nagy, egységes módszertannal összeállított nemzetközi adatbázisra lenne szükség, amely a vállalati adatok mellett a makrotényezők országok szerinti jellemzőit is tartalmazná. Mivel ilyen adatbázis nem állt rendelkezésre, a szerző a modell részleges tesztelését kívánta elvégezni Magyarország példáján. Igy a dolgozat célja az átfogó modell bemutatása mellett a makro (exogén) faktorok leíró jellegű és a mikro (endogén) faktorok magyar adatokon való kvantitatív tesztelése. A makro (exogén) tényezők összefoglalásából kiderül, hogy a fejlett nyugati gazdaságokra épített nemzetközi szakirodalom csak részlegesen állja meg a helyét Magyarországon. Ennek az az oka, hogy hazánk nem egy gazdasági fejlettségi szinten áll a nyugati országokkal. E átmeneti helyzetből következően némely tényezők sokkal jobban éreztetik hatásukat hazánkban, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. A mikro (endogén) tényezőkre vonatkozó nemzetközi kutatások alapján felállított kapcsolatok értékelésékor az derült ki, hogy a kapcsolatok nagy része igazolható a magyar vállalatok hosszú lejáratú tőkeáttételére is. Ugyanezen tényezők összes idegen forrás arányon alapuló vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a rövid lejáratú források magas aránya miatt ezek a kapcsolatok nem igazolhatóak. A magyar sajátosságok tesztelésére felállított két hipotézis – a rövid lejáratú kötelezettségek szignifikánsságára illetve a külföldi és az állami tulajdon befolyásolására vonatkozóan – igazolást nyertek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/234/1/krenusz_agota.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/234/"],"dc:subject":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["A vállalati tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek új modellje és annak vizsgálata Magyarország példáján"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}