{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:200"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:200","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra","abstract":"A Soproni borvidéken a környezetkímélő szőlőtermesztés 1998-ban, a keszthelyi „Zöld Mezőgazdaság Alapítvány” által elnyert KTM-KKA pályázat támogatásával kezdődött a borvidék szőlőtermő területének egy harmadán, közel 350 ha-on. A program célja a Fertő-Hansági Nemzeti park területén levő szőlőültetvényekben az integrált termesztés technológia megvalósítása volt, fokozottan szem előtt tartva a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat. A vizsgált 8 területből 6 az integrált termesztéstechnológia irányelvei szerint gazdálkodott, egy területen hagyományos növényvédelmi technológiát alkalmaztak, egy pedig művelés alatt nem álló elhagyott terület, mely összehasonlításul szolgált. C/1., F/36., Scs. táblákat a program indításakor T. pyri „Mikulov”, a Sm. táblát Badacsonyból származó törzsével telepítették be. A C/6. és F/34. táblákban T. pyri betelepítés nem volt. A nyugalmi időszakban fás részek futtatásos, majd futtatás utáni mikroszkópos átvizsgálással gyűjtöttem le a kéreg alatt betelelt atkaállományt. A vegetációs fázisban májustól szeptemberig havonta minden területről véletlenszerűen a hajtások alsó, középső és felső harmadából 50-50 db levelet szedtem, melyről az állatokat mikroszkóp segítségével gyűjtöttem le. A legyűjtést tárgylemezre való preparálás követett, fajmeghatározás Karg határozókulcsa alapján történt. A havonkénti mintavétel lehetővé tette a populációdinamikai változások követését, a levélemeletek elkülönítése pedig az atkafajok vertikális elhelyezkedéséről adott tájékoztatást. Választ kerestem a növényvédelmi kezelések és az atkafajok előfordulása közötti összefüggésekre is. A nyugalmi időszakban betelelt atkaállomány összetétele és mennyisége nem mutatott összefüggést a vegetációban megfigyelt atkafajokkal. Mindkét időszakban nagy mennyiségben fordult elő területenként változó arányban a T. pyri és a Tydeidae sp. Az összes begyűjtött és azonosított atkafajból és családból leggyakoribb ill. legnagyobb egyedszámban előforduló faj a T. pyri az E. vitis, a C. vitis, a P. ulmi, és a Tydeidae család. A T. pyri egyedszáma évről évre kiegyenlített, a Tydeidae 4 év alatt 4,5-szeresére, az E.vitis pedig 14-szeresére szaporodott el. Az atkafajokban legszegényebb a „Hagyományos” és a F/34. integrált, de nem betelepített tábla volt. Az integrált technológiát alkalmazó ültetvényekben függetlenül a betelepítéstől a T. pyri volt domináns. A Gyakorlat számára hasznosítható új eredményeim: - Ismertté vált a Soproni borvidék atkafaunája, a T. pyri és az E. vitis szignifikáns dominanciája az ültetvényekben. - Magyarországon szőlőültetvényeiben eddig még nem talált és le nem írt Amblyseius neobernhardi (ATHIOS-HENRIOT), Amblyseius wainsteini (GOMELAURI), Anthoseius richteri (KARG), Anthoseius rivulus (KARG) atkafajok azonosítása megtörtént. - A ragadozó atkák a szőlő hajtásainak alsó és középső harmadában helyezkednek el, így a csonkázás -mint kötelezően elvégzendő technológia elem-, nem érinti hátrányosan az egyedszámukat a vegetáció folyamán. - Igazolódott a kén hatóanyag negatív hatása a ragadozó atkákra. - Az integrált technológia irányelveinek betartása esetén megvan a lehetősége annak, hogy a honos ragadozó atkafajok elszaporodjanak. Betelepítés előtt az ültetvények atkaállományának felmérése indokolt. - A Tydeidae sp. mennyisége integrált termesztés során évről évre nő, növényvédelemben betöltött szerepük fokozódik. Az integrált (környezetkímélő) termesztéstechnológia agro- és fitotechnikai elemeinek céltudatos összehangolása, az előrejelzés alkalmazása, a füvesítés bevezetése nem csak a hasznos élő szervezetek elszaporodását teszi lehetővé, hanem jelentős termelési költségcsökkenést is eredményez.","abstract_html":"A Soproni borvidéken a környezetkímélő szőlőtermesztés 1998-ban, a keszthelyi „Zöld Mezőgazdaság Alapítvány” által elnyert KTM-KKA pályázat támogatásával kezdődött a borvidék szőlőtermő területének egy harmadán, közel 350 ha-on. A program célja a Fertő-Hansági Nemzeti park területén levő szőlőültetvényekben az integrált termesztés technológia megvalósítása volt, fokozottan szem előtt tartva a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat. A vizsgált 8 területből 6 az integrált termesztéstechnológia irányelvei szerint gazdálkodott, egy területen hagyományos növényvédelmi technológiát alkalmaztak, egy pedig művelés alatt nem álló elhagyott terület, mely összehasonlításul szolgált. C/1., F/36., Scs. táblákat a program indításakor T. pyri „Mikulov”, a Sm. táblát Badacsonyból származó törzsével telepítették be. A C/6. és F/34. táblákban T. pyri betelepítés nem volt. A nyugalmi időszakban fás részek futtatásos, majd futtatás utáni mikroszkópos átvizsgálással gyűjtöttem le a kéreg alatt betelelt atkaállományt. A vegetációs fázisban májustól szeptemberig havonta minden területről véletlenszerűen a hajtások alsó, középső és felső harmadából 50-50 db levelet szedtem, melyről az állatokat mikroszkóp segítségével gyűjtöttem le. A legyűjtést tárgylemezre való preparálás követett, fajmeghatározás Karg határozókulcsa alapján történt. A havonkénti mintavétel lehetővé tette a populációdinamikai változások követését, a levélemeletek elkülönítése pedig az atkafajok vertikális elhelyezkedéséről adott tájékoztatást. Választ kerestem a növényvédelmi kezelések és az atkafajok előfordulása közötti összefüggésekre is. A nyugalmi időszakban betelelt atkaállomány összetétele és mennyisége nem mutatott összefüggést a vegetációban megfigyelt atkafajokkal. Mindkét időszakban nagy mennyiségben fordult elő területenként változó arányban a T. pyri és a Tydeidae sp. Az összes begyűjtött és azonosított atkafajból és családból leggyakoribb ill. legnagyobb egyedszámban előforduló faj a T. pyri az E. vitis, a C. vitis, a P. ulmi, és a Tydeidae család. A T. pyri egyedszáma évről évre kiegyenlített, a Tydeidae 4 év alatt 4,5-szeresére, az E.vitis pedig 14-szeresére szaporodott el. Az atkafajokban legszegényebb a „Hagyományos” és a F/34. integrált, de nem betelepített tábla volt. Az integrált technológiát alkalmazó ültetvényekben függetlenül a betelepítéstől a T. pyri volt domináns. A Gyakorlat számára hasznosítható új eredményeim: - Ismertté vált a Soproni borvidék atkafaunája, a T. pyri és az E. vitis szignifikáns dominanciája az ültetvényekben. - Magyarországon szőlőültetvényeiben eddig még nem talált és le nem írt Amblyseius neobernhardi (ATHIOS-HENRIOT), Amblyseius wainsteini (GOMELAURI), Anthoseius richteri (KARG), Anthoseius rivulus (KARG) atkafajok azonosítása megtörtént. - A ragadozó atkák a szőlő hajtásainak alsó és középső harmadában helyezkednek el, így a csonkázás -mint kötelezően elvégzendő technológia elem-, nem érinti hátrányosan az egyedszámukat a vegetáció folyamán. - Igazolódott a kén hatóanyag negatív hatása a ragadozó atkákra. - Az integrált technológia irányelveinek betartása esetén megvan a lehetősége annak, hogy a honos ragadozó atkafajok elszaporodjanak. Betelepítés előtt az ültetvények atkaállományának felmérése indokolt. - A Tydeidae sp. mennyisége integrált termesztés során évről évre nő, növényvédelemben betöltött szerepük fokozódik. Az integrált (környezetkímélő) termesztéstechnológia agro- és fitotechnikai elemeinek céltudatos összehangolása, az előrejelzés alkalmazása, a füvesítés bevezetése nem csak a hasznos élő szervezetek elszaporodását teszi lehetővé, hanem jelentős termelési költségcsökkenést is eredményez.","abstract_has_math":false,"creators":["Németh, Krisztina"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-10","date_published":"2007-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:16Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Németh, Krisztina"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-10-11"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/1/nemeth_krisztina.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/2/nemeth_krisztina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/3/nemeth_krisztina_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/4/nemeth_krisztina_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Soproni borvidéken a környezetkímélő szőlőtermesztés 1998-ban, a keszthelyi „Zöld Mezőgazdaság Alapítvány” által elnyert KTM-KKA pályázat támogatásával kezdődött a borvidék szőlőtermő területének egy harmadán, közel 350 ha-on. A program célja a Fertő-Hansági Nemzeti park területén levő szőlőültetvényekben az integrált termesztés technológia megvalósítása volt, fokozottan szem előtt tartva a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat. A vizsgált 8 területből 6 az integrált termesztéstechnológia irányelvei szerint gazdálkodott, egy területen hagyományos növényvédelmi technológiát alkalmaztak, egy pedig művelés alatt nem álló elhagyott terület, mely összehasonlításul szolgált. C/1., F/36., Scs. táblákat a program indításakor T. pyri „Mikulov”, a Sm. táblát Badacsonyból származó törzsével telepítették be. A C/6. és F/34. táblákban T. pyri betelepítés nem volt. A nyugalmi időszakban fás részek futtatásos, majd futtatás utáni mikroszkópos átvizsgálással gyűjtöttem le a kéreg alatt betelelt atkaállományt. A vegetációs fázisban májustól szeptemberig havonta minden területről véletlenszerűen a hajtások alsó, középső és felső harmadából 50-50 db levelet szedtem, melyről az állatokat mikroszkóp segítségével gyűjtöttem le. A legyűjtést tárgylemezre való preparálás követett, fajmeghatározás Karg határozókulcsa alapján történt. A havonkénti mintavétel lehetővé tette a populációdinamikai változások követését, a levélemeletek elkülönítése pedig az atkafajok vertikális elhelyezkedéséről adott tájékoztatást. Választ kerestem a növényvédelmi kezelések és az atkafajok előfordulása közötti összefüggésekre is. A nyugalmi időszakban betelelt atkaállomány összetétele és mennyisége nem mutatott összefüggést a vegetációban megfigyelt atkafajokkal. Mindkét időszakban nagy mennyiségben fordult elő területenként változó arányban a T. pyri és a Tydeidae sp. Az összes begyűjtött és azonosított atkafajból és családból leggyakoribb ill. legnagyobb egyedszámban előforduló faj a T. pyri az E. vitis, a C. vitis, a P. ulmi, és a Tydeidae család. A T. pyri egyedszáma évről évre kiegyenlített, a Tydeidae 4 év alatt 4,5-szeresére, az E.vitis pedig 14-szeresére szaporodott el. Az atkafajokban legszegényebb a „Hagyományos” és a F/34. integrált, de nem betelepített tábla volt. Az integrált technológiát alkalmazó ültetvényekben függetlenül a betelepítéstől a T. pyri volt domináns. A Gyakorlat számára hasznosítható új eredményeim: - Ismertté vált a Soproni borvidék atkafaunája, a T. pyri és az E. vitis szignifikáns dominanciája az ültetvényekben. - Magyarországon szőlőültetvényeiben eddig még nem talált és le nem írt Amblyseius neobernhardi (ATHIOS-HENRIOT), Amblyseius wainsteini (GOMELAURI), Anthoseius richteri (KARG), Anthoseius rivulus (KARG) atkafajok azonosítása megtörtént. - A ragadozó atkák a szőlő hajtásainak alsó és középső harmadában helyezkednek el, így a csonkázás -mint kötelezően elvégzendő technológia elem-, nem érinti hátrányosan az egyedszámukat a vegetáció folyamán. - Igazolódott a kén hatóanyag negatív hatása a ragadozó atkákra. - Az integrált technológia irányelveinek betartása esetén megvan a lehetősége annak, hogy a honos ragadozó atkafajok elszaporodjanak. Betelepítés előtt az ültetvények atkaállományának felmérése indokolt. - A Tydeidae sp. mennyisége integrált termesztés során évről évre nő, növényvédelemben betöltött szerepük fokozódik. Az integrált (környezetkímélő) termesztéstechnológia agro- és fitotechnikai elemeinek céltudatos összehangolása, az előrejelzés alkalmazása, a füvesítés bevezetése nem csak a hasznos élő szervezetek elszaporodását teszi lehetővé, hanem jelentős termelési költségcsökkenést is eredményez."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Németh, Krisztina"],"dc:date":["2007-10-11"],"dc:date.issued":["2007-10"],"dc:description.abstract":["A Soproni borvidéken a környezetkímélő szőlőtermesztés 1998-ban, a keszthelyi „Zöld Mezőgazdaság Alapítvány” által elnyert KTM-KKA pályázat támogatásával kezdődött a borvidék szőlőtermő területének egy harmadán, közel 350 ha-on. A program célja a Fertő-Hansági Nemzeti park területén levő szőlőültetvényekben az integrált termesztés technológia megvalósítása volt, fokozottan szem előtt tartva a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat. A vizsgált 8 területből 6 az integrált termesztéstechnológia irányelvei szerint gazdálkodott, egy területen hagyományos növényvédelmi technológiát alkalmaztak, egy pedig művelés alatt nem álló elhagyott terület, mely összehasonlításul szolgált. C/1., F/36., Scs. táblákat a program indításakor T. pyri „Mikulov”, a Sm. táblát Badacsonyból származó törzsével telepítették be. A C/6. és F/34. táblákban T. pyri betelepítés nem volt. A nyugalmi időszakban fás részek futtatásos, majd futtatás utáni mikroszkópos átvizsgálással gyűjtöttem le a kéreg alatt betelelt atkaállományt. A vegetációs fázisban májustól szeptemberig havonta minden területről véletlenszerűen a hajtások alsó, középső és felső harmadából 50-50 db levelet szedtem, melyről az állatokat mikroszkóp segítségével gyűjtöttem le. A legyűjtést tárgylemezre való preparálás követett, fajmeghatározás Karg határozókulcsa alapján történt. A havonkénti mintavétel lehetővé tette a populációdinamikai változások követését, a levélemeletek elkülönítése pedig az atkafajok vertikális elhelyezkedéséről adott tájékoztatást. Választ kerestem a növényvédelmi kezelések és az atkafajok előfordulása közötti összefüggésekre is. A nyugalmi időszakban betelelt atkaállomány összetétele és mennyisége nem mutatott összefüggést a vegetációban megfigyelt atkafajokkal. Mindkét időszakban nagy mennyiségben fordult elő területenként változó arányban a T. pyri és a Tydeidae sp. Az összes begyűjtött és azonosított atkafajból és családból leggyakoribb ill. legnagyobb egyedszámban előforduló faj a T. pyri az E. vitis, a C. vitis, a P. ulmi, és a Tydeidae család. A T. pyri egyedszáma évről évre kiegyenlített, a Tydeidae 4 év alatt 4,5-szeresére, az E.vitis pedig 14-szeresére szaporodott el. Az atkafajokban legszegényebb a „Hagyományos” és a F/34. integrált, de nem betelepített tábla volt. Az integrált technológiát alkalmazó ültetvényekben függetlenül a betelepítéstől a T. pyri volt domináns. A Gyakorlat számára hasznosítható új eredményeim: - Ismertté vált a Soproni borvidék atkafaunája, a T. pyri és az E. vitis szignifikáns dominanciája az ültetvényekben. - Magyarországon szőlőültetvényeiben eddig még nem talált és le nem írt Amblyseius neobernhardi (ATHIOS-HENRIOT), Amblyseius wainsteini (GOMELAURI), Anthoseius richteri (KARG), Anthoseius rivulus (KARG) atkafajok azonosítása megtörtént. - A ragadozó atkák a szőlő hajtásainak alsó és középső harmadában helyezkednek el, így a csonkázás -mint kötelezően elvégzendő technológia elem-, nem érinti hátrányosan az egyedszámukat a vegetáció folyamán. - Igazolódott a kén hatóanyag negatív hatása a ragadozó atkákra. - Az integrált technológia irányelveinek betartása esetén megvan a lehetősége annak, hogy a honos ragadozó atkafajok elszaporodjanak. Betelepítés előtt az ültetvények atkaállományának felmérése indokolt. - A Tydeidae sp. mennyisége integrált termesztés során évről évre nő, növényvédelemben betöltött szerepük fokozódik. Az integrált (környezetkímélő) termesztéstechnológia agro- és fitotechnikai elemeinek céltudatos összehangolása, az előrejelzés alkalmazása, a füvesítés bevezetése nem csak a hasznos élő szervezetek elszaporodását teszi lehetővé, hanem jelentős termelési költségcsökkenést is eredményez."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/1/nemeth_krisztina.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/2/nemeth_krisztina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/3/nemeth_krisztina_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/4/nemeth_krisztina_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:16Z"}