{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hagymaféléken károsító tripszpopulációk környezetkímélő szabályozása","abstract":"Hazánkban, az elmúlt években, nagy arányban csökkent a hagymatermesztő felület, köszönhetően egyrészt annak, hogy nincsen jól kidolgozott védekezési módszer a hagymafélék károsítói, köztük főként a dohánytripsz ellen. A sorozatos és sikertelen inszekticides kezelések megemelik a termelési költséget és a növényben értékesítéskor mérhető szermaradékot. Így a termelés egyre gazdaságtalanabbá válik és veszélyessé mind a környezetre, mind pedig a fogyasztókra nézve. A munkám során célul tűztem ki egy lehetséges környezetkímélő védekezési módszer biológiai alapjának kutatását a dohánytripsz, mint jelentős hagymakártevő vonatkozásában. A vizsgálatok során megállapítottam összesen 63 vöröshagyma-fajta, 9 póréhagyma-fajta és 3 téli sarjadékhagyma-fajta dohánytripsszel szembeni ellenállóságát. A vöröshagyma-fajták közül legellenállóbb a Castillo fajta volt, a póréhagyma-fajták közül a Lincoln és a Sheriff, míg a téli sarjadékhagyma-fajták mind egyformán ellenállóak voltak. Megfigyeltem az időzítés jelentőségét a vöröshagyma-fajták termesztésében. A vizsgálatok során kiderült, hogy önmagában az ültetés vagy vetés időzítése nem jelent biztos védelmet a dohánytripszekkel szemben, mert az ellenállóságot több tényező befolyásolja. Megfigyeltem azt is, hogy másként kell a magról és a dughagymáról szaporított vöröshagyma-fajták védelmét kidolgozni. Megfigyeltem a természetes ellenségek lehetséges szerepét a dohánytripszekkel szembeni védelemben. Magyarországon elsőként megtaláltam és meghatároztam egy entomopatogén gomba kitartóspóráit néhány dohánytripsz egyedben. Felmértem a ragadozó tripszek egyedszámát és populációdinamikáját egy növényvédőszer-mentes állományban. Megfigyeltem a dohánytripszek populációdinamikáját és a hím-nőstény arányt különböző hagymaféléken. Megállapítottam, hogy a hagymaállományokban jelen lévő dohánytripsz populációk arrhenotókiával is szaporodhatnak. Megállapítottam a tápnövény több olyan morfológiai tulajdonságát is, melynek szerepe lehet a dohánytripsszel szembeni ellenállóság kialakulásában. A későbbiekben egy nagyon összetett kísérlet sorozatra lenne szükség, hogy ezeket a kérdéseket, egyértelműen tisztázni lehessen.","abstract_html":"Hazánkban, az elmúlt években, nagy arányban csökkent a hagymatermesztő felület, köszönhetően egyrészt annak, hogy nincsen jól kidolgozott védekezési módszer a hagymafélék károsítói, köztük főként a dohánytripsz ellen. A sorozatos és sikertelen inszekticides kezelések megemelik a termelési költséget és a növényben értékesítéskor mérhető szermaradékot. Így a termelés egyre gazdaságtalanabbá válik és veszélyessé mind a környezetre, mind pedig a fogyasztókra nézve. A munkám során célul tűztem ki egy lehetséges környezetkímélő védekezési módszer biológiai alapjának kutatását a dohánytripsz, mint jelentős hagymakártevő vonatkozásában. A vizsgálatok során megállapítottam összesen 63 vöröshagyma-fajta, 9 póréhagyma-fajta és 3 téli sarjadékhagyma-fajta dohánytripsszel szembeni ellenállóságát. A vöröshagyma-fajták közül legellenállóbb a Castillo fajta volt, a póréhagyma-fajták közül a Lincoln és a Sheriff, míg a téli sarjadékhagyma-fajták mind egyformán ellenállóak voltak. Megfigyeltem az időzítés jelentőségét a vöröshagyma-fajták termesztésében. A vizsgálatok során kiderült, hogy önmagában az ültetés vagy vetés időzítése nem jelent biztos védelmet a dohánytripszekkel szemben, mert az ellenállóságot több tényező befolyásolja. Megfigyeltem azt is, hogy másként kell a magról és a dughagymáról szaporított vöröshagyma-fajták védelmét kidolgozni. Megfigyeltem a természetes ellenségek lehetséges szerepét a dohánytripszekkel szembeni védelemben. Magyarországon elsőként megtaláltam és meghatároztam egy entomopatogén gomba kitartóspóráit néhány dohánytripsz egyedben. Felmértem a ragadozó tripszek egyedszámát és populációdinamikáját egy növényvédőszer-mentes állományban. Megfigyeltem a dohánytripszek populációdinamikáját és a hím-nőstény arányt különböző hagymaféléken. Megállapítottam, hogy a hagymaállományokban jelen lévő dohánytripsz populációk arrhenotókiával is szaporodhatnak. Megállapítottam a tápnövény több olyan morfológiai tulajdonságát is, melynek szerepe lehet a dohánytripsszel szembeni ellenállóság kialakulásában. A későbbiekben egy nagyon összetett kísérlet sorozatra lenne szükség, hogy ezeket a kérdéseket, egyértelműen tisztázni lehessen.","abstract_has_math":false,"creators":["Hudák, Krisztina"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2006,"date_issued":"2006-05","date_published":"2006-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hudák, Krisztina"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2006-05-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2006-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/1/hudak_krisztina.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/2/hudak_krisztina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/3/hudak_krisztina_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/4/hudak_krisztina_megh.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Hazánkban, az elmúlt években, nagy arányban csökkent a hagymatermesztő felület, köszönhetően egyrészt annak, hogy nincsen jól kidolgozott védekezési módszer a hagymafélék károsítói, köztük főként a dohánytripsz ellen. A sorozatos és sikertelen inszekticides kezelések megemelik a termelési költséget és a növényben értékesítéskor mérhető szermaradékot. Így a termelés egyre gazdaságtalanabbá válik és veszélyessé mind a környezetre, mind pedig a fogyasztókra nézve. A munkám során célul tűztem ki egy lehetséges környezetkímélő védekezési módszer biológiai alapjának kutatását a dohánytripsz, mint jelentős hagymakártevő vonatkozásában. A vizsgálatok során megállapítottam összesen 63 vöröshagyma-fajta, 9 póréhagyma-fajta és 3 téli sarjadékhagyma-fajta dohánytripsszel szembeni ellenállóságát. A vöröshagyma-fajták közül legellenállóbb a Castillo fajta volt, a póréhagyma-fajták közül a Lincoln és a Sheriff, míg a téli sarjadékhagyma-fajták mind egyformán ellenállóak voltak. Megfigyeltem az időzítés jelentőségét a vöröshagyma-fajták termesztésében. A vizsgálatok során kiderült, hogy önmagában az ültetés vagy vetés időzítése nem jelent biztos védelmet a dohánytripszekkel szemben, mert az ellenállóságot több tényező befolyásolja. Megfigyeltem azt is, hogy másként kell a magról és a dughagymáról szaporított vöröshagyma-fajták védelmét kidolgozni. Megfigyeltem a természetes ellenségek lehetséges szerepét a dohánytripszekkel szembeni védelemben. Magyarországon elsőként megtaláltam és meghatároztam egy entomopatogén gomba kitartóspóráit néhány dohánytripsz egyedben. Felmértem a ragadozó tripszek egyedszámát és populációdinamikáját egy növényvédőszer-mentes állományban. Megfigyeltem a dohánytripszek populációdinamikáját és a hím-nőstény arányt különböző hagymaféléken. Megállapítottam, hogy a hagymaállományokban jelen lévő dohánytripsz populációk arrhenotókiával is szaporodhatnak. Megállapítottam a tápnövény több olyan morfológiai tulajdonságát is, melynek szerepe lehet a dohánytripsszel szembeni ellenállóság kialakulásában. A későbbiekben egy nagyon összetett kísérlet sorozatra lenne szükség, hogy ezeket a kérdéseket, egyértelműen tisztázni lehessen."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hagymaféléken károsító tripszpopulációk környezetkímélő szabályozása"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Hudák, Krisztina"],"dc:date":["2006-05-22"],"dc:date.issued":["2006-05"],"dc:description.abstract":["Hazánkban, az elmúlt években, nagy arányban csökkent a hagymatermesztő felület, köszönhetően egyrészt annak, hogy nincsen jól kidolgozott védekezési módszer a hagymafélék károsítói, köztük főként a dohánytripsz ellen. A sorozatos és sikertelen inszekticides kezelések megemelik a termelési költséget és a növényben értékesítéskor mérhető szermaradékot. Így a termelés egyre gazdaságtalanabbá válik és veszélyessé mind a környezetre, mind pedig a fogyasztókra nézve. A munkám során célul tűztem ki egy lehetséges környezetkímélő védekezési módszer biológiai alapjának kutatását a dohánytripsz, mint jelentős hagymakártevő vonatkozásában. A vizsgálatok során megállapítottam összesen 63 vöröshagyma-fajta, 9 póréhagyma-fajta és 3 téli sarjadékhagyma-fajta dohánytripsszel szembeni ellenállóságát. A vöröshagyma-fajták közül legellenállóbb a Castillo fajta volt, a póréhagyma-fajták közül a Lincoln és a Sheriff, míg a téli sarjadékhagyma-fajták mind egyformán ellenállóak voltak. Megfigyeltem az időzítés jelentőségét a vöröshagyma-fajták termesztésében. A vizsgálatok során kiderült, hogy önmagában az ültetés vagy vetés időzítése nem jelent biztos védelmet a dohánytripszekkel szemben, mert az ellenállóságot több tényező befolyásolja. Megfigyeltem azt is, hogy másként kell a magról és a dughagymáról szaporított vöröshagyma-fajták védelmét kidolgozni. Megfigyeltem a természetes ellenségek lehetséges szerepét a dohánytripszekkel szembeni védelemben. Magyarországon elsőként megtaláltam és meghatároztam egy entomopatogén gomba kitartóspóráit néhány dohánytripsz egyedben. Felmértem a ragadozó tripszek egyedszámát és populációdinamikáját egy növényvédőszer-mentes állományban. Megfigyeltem a dohánytripszek populációdinamikáját és a hím-nőstény arányt különböző hagymaféléken. Megállapítottam, hogy a hagymaállományokban jelen lévő dohánytripsz populációk arrhenotókiával is szaporodhatnak. Megállapítottam a tápnövény több olyan morfológiai tulajdonságát is, melynek szerepe lehet a dohánytripsszel szembeni ellenállóság kialakulásában. A későbbiekben egy nagyon összetett kísérlet sorozatra lenne szükség, hogy ezeket a kérdéseket, egyértelműen tisztázni lehessen."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/1/hudak_krisztina.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/2/hudak_krisztina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/3/hudak_krisztina_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/4/hudak_krisztina_megh.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Hagymaféléken károsító tripszpopulációk környezetkímélő szabályozása"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z"}