{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1471"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1471","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Zöld címke – A környezetbarát viselkedés pszichológiai hátterének és ösztönzésének vizsgálata magyar mintán","abstract":"Jelen kutatás három szempontból is újszerű a témában végzett korábbi vizsgálatokhoz képest. Egyrészt, a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatos felmérések kivétel nélkül Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában készültek (Cornelissen et al., 2007; Cornelissen et al., 2008; Eby et al., 2019; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016; Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021), míg Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon sem végeztek kutatásokat a témában. Mivel a régió teljesen eltérő történelmi, gazdasági és politikai háttérrel rendelkezik, ezért korántsem triviális, hogy a más országokban kapott eredmények itt is megállják a helyüket. Másrészt, a módszerrel kapcsolatos korábbi vizsgálatok során jellemzően kísérleti manipulációval érték el, hogy a vizsgálati személyek a környezetbarát megoldást válasszák vagy környezettudatosnak érezzék magukat, majd ezután alkalmazták a környezetvédelmi címkézést (pl.: Cornelissen et al., 2007; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016, Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021). Én ezzel szemben konkrét, specifikus, az egyének által a múltban valóban gyakorolt környezetbarát cselekedetekkel kapcsolatban alkalmaztam az eszközt (hazai termék fogyasztás és energiatakarékosság) annak érdekében, hogy a kutatás során levont tanulságok minél inkább alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban is. Harmadrészt, a környezetvédelmi címkézés hatékonyságának tesztelése mellett a kommunikációs eszköz potenciális célcsoportját is azonosítani kívántam, szintén a kutatás gyakorlat-orientáltságát szem előtt tartva. Mivel empirikus kutatások alapján a címkézés a mérsékelt erősségű értékek és attitűdök esetében tud különösen hatékony lenni (Carrico et al., 2015; Eby et al., 2019; Van Vugt, 2001), ezért a társadalom olyan szegmenseit kívántam azonosítani demográfiai és politikai dimenziók mentén, amelyek nem utasítják el a klímaváltozással kapcsolatos törekvéseket, de az átlagosnál alacsonyabb környezetvédelmi elkötelezettséggel bírnak, illetve közel áll hozzájuk címkézés tárgyaként szolgáló környezetbarát cselekedet.","abstract_html":"Jelen kutatás három szempontból is újszerű a témában végzett korábbi vizsgálatokhoz képest. Egyrészt, a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatos felmérések kivétel nélkül Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában készültek (Cornelissen et al., 2007; Cornelissen et al., 2008; Eby et al., 2019; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016; Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021), míg Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon sem végeztek kutatásokat a témában. Mivel a régió teljesen eltérő történelmi, gazdasági és politikai háttérrel rendelkezik, ezért korántsem triviális, hogy a más országokban kapott eredmények itt is megállják a helyüket. Másrészt, a módszerrel kapcsolatos korábbi vizsgálatok során jellemzően kísérleti manipulációval érték el, hogy a vizsgálati személyek a környezetbarát megoldást válasszák vagy környezettudatosnak érezzék magukat, majd ezután alkalmazták a környezetvédelmi címkézést (pl.: Cornelissen et al., 2007; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016, Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021). Én ezzel szemben konkrét, specifikus, az egyének által a múltban valóban gyakorolt környezetbarát cselekedetekkel kapcsolatban alkalmaztam az eszközt (hazai termék fogyasztás és energiatakarékosság) annak érdekében, hogy a kutatás során levont tanulságok minél inkább alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban is. Harmadrészt, a környezetvédelmi címkézés hatékonyságának tesztelése mellett a kommunikációs eszköz potenciális célcsoportját is azonosítani kívántam, szintén a kutatás gyakorlat-orientáltságát szem előtt tartva. Mivel empirikus kutatások alapján a címkézés a mérsékelt erősségű értékek és attitűdök esetében tud különösen hatékony lenni (Carrico et al., 2015; Eby et al., 2019; Van Vugt, 2001), ezért a társadalom olyan szegmenseit kívántam azonosítani demográfiai és politikai dimenziók mentén, amelyek nem utasítják el a klímaváltozással kapcsolatos törekvéseket, de az átlagosnál alacsonyabb környezetvédelmi elkötelezettséggel bírnak, illetve közel áll hozzájuk címkézés tárgyaként szolgáló környezetbarát cselekedet.","abstract_has_math":false,"creators":["Fekete, Balázs Tamás"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2026,"date_issued":"2026-02","date_published":"2026-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:49Z","subjects":["Média és kommunikáció","Pszichológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Fekete, Balázs Tamás"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2026-02-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2026-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció","Pszichológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/1/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/2/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/5/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Jelen kutatás három szempontból is újszerű a témában végzett korábbi vizsgálatokhoz képest. Egyrészt, a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatos felmérések kivétel nélkül Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában készültek (Cornelissen et al., 2007; Cornelissen et al., 2008; Eby et al., 2019; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016; Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021), míg Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon sem végeztek kutatásokat a témában. Mivel a régió teljesen eltérő történelmi, gazdasági és politikai háttérrel rendelkezik, ezért korántsem triviális, hogy a más országokban kapott eredmények itt is megállják a helyüket. Másrészt, a módszerrel kapcsolatos korábbi vizsgálatok során jellemzően kísérleti manipulációval érték el, hogy a vizsgálati személyek a környezetbarát megoldást válasszák vagy környezettudatosnak érezzék magukat, majd ezután alkalmazták a környezetvédelmi címkézést (pl.: Cornelissen et al., 2007; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016, Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021). Én ezzel szemben konkrét, specifikus, az egyének által a múltban valóban gyakorolt környezetbarát cselekedetekkel kapcsolatban alkalmaztam az eszközt (hazai termék fogyasztás és energiatakarékosság) annak érdekében, hogy a kutatás során levont tanulságok minél inkább alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban is. Harmadrészt, a környezetvédelmi címkézés hatékonyságának tesztelése mellett a kommunikációs eszköz potenciális célcsoportját is azonosítani kívántam, szintén a kutatás gyakorlat-orientáltságát szem előtt tartva. Mivel empirikus kutatások alapján a címkézés a mérsékelt erősségű értékek és attitűdök esetében tud különösen hatékony lenni (Carrico et al., 2015; Eby et al., 2019; Van Vugt, 2001), ezért a társadalom olyan szegmenseit kívántam azonosítani demográfiai és politikai dimenziók mentén, amelyek nem utasítják el a klímaváltozással kapcsolatos törekvéseket, de az átlagosnál alacsonyabb környezetvédelmi elkötelezettséggel bírnak, illetve közel áll hozzájuk címkézés tárgyaként szolgáló környezetbarát cselekedet."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Zöld címke – A környezetbarát viselkedés pszichológiai hátterének és ösztönzésének vizsgálata magyar mintán"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Fekete, Balázs Tamás"],"dc:date":["2026-02-25"],"dc:date.issued":["2026-02"],"dc:description.abstract":["Jelen kutatás három szempontból is újszerű a témában végzett korábbi vizsgálatokhoz képest. Egyrészt, a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatos felmérések kivétel nélkül Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában készültek (Cornelissen et al., 2007; Cornelissen et al., 2008; Eby et al., 2019; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016; Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021), míg Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon sem végeztek kutatásokat a témában. Mivel a régió teljesen eltérő történelmi, gazdasági és politikai háttérrel rendelkezik, ezért korántsem triviális, hogy a más országokban kapott eredmények itt is megállják a helyüket. Másrészt, a módszerrel kapcsolatos korábbi vizsgálatok során jellemzően kísérleti manipulációval érték el, hogy a vizsgálati személyek a környezetbarát megoldást válasszák vagy környezettudatosnak érezzék magukat, majd ezután alkalmazták a környezetvédelmi címkézést (pl.: Cornelissen et al., 2007; Jin & Oh, 2025; Lacasse, 2016, Van der Werff et al., 2014; Zheng et al., 2021). Én ezzel szemben konkrét, specifikus, az egyének által a múltban valóban gyakorolt környezetbarát cselekedetekkel kapcsolatban alkalmaztam az eszközt (hazai termék fogyasztás és energiatakarékosság) annak érdekében, hogy a kutatás során levont tanulságok minél inkább alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban is. Harmadrészt, a környezetvédelmi címkézés hatékonyságának tesztelése mellett a kommunikációs eszköz potenciális célcsoportját is azonosítani kívántam, szintén a kutatás gyakorlat-orientáltságát szem előtt tartva. Mivel empirikus kutatások alapján a címkézés a mérsékelt erősségű értékek és attitűdök esetében tud különösen hatékony lenni (Carrico et al., 2015; Eby et al., 2019; Van Vugt, 2001), ezért a társadalom olyan szegmenseit kívántam azonosítani demográfiai és politikai dimenziók mentén, amelyek nem utasítják el a klímaváltozással kapcsolatos törekvéseket, de az átlagosnál alacsonyabb környezetvédelmi elkötelezettséggel bírnak, illetve közel áll hozzájuk címkézés tárgyaként szolgáló környezetbarát cselekedet."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/1/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/2/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/5/Fekete_Bal%C3%A1zs_Tam%C3%A1s_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1471/"],"dc:subject":["Média és kommunikáció","Pszichológia"],"dc:title":["Zöld címke – A környezetbarát viselkedés pszichológiai hátterének és ösztönzésének vizsgálata magyar mintán"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:49Z"}