{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1403"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1403","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"\"The Optimistic Blindspot: Hungarian AI Developers and the Future of Work\"","abstract":"Kutatásomban az MI és a kapcsolódó technológiák, valamint a munka jövőjéről folytatott vita kapcsolatát egyedülálló szemszögből vizsgálom, a legújabb MI-fejlesztésekben jártas magyar IT-szakemberek szemén keresztül. Ennek több oka is van. A munka jövőjéről szóló irodalmat széles körű szakértők írták, akik mind saját szakterületük különböző nézőpontjait hozzák be. A központi kérdés a legtöbb esetben az, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat. Az általuk képviselt állásponttól függően a szerzők vagy azt állítják, hogy egy átalakító és radikális változás küszöbén állunk, amely drasztikusan csökkenti az emberek arányát a munkaerőpiacon, előre nem látható következményekkel járva (Frey & Osborne, 2013; Ford, 2017; Brynjolfsson & McAfee, 2016; Huws, 2014), vagy ellenkezőleg, az ilyen állításokkal szemben érvelnek, és egy lassú, kezelhető átmenet mellett szólnak (OECD, 2016; Kelly, 2023). Ritkán választják a harmadik utat, és sürgetik egy teljesen gépi alapú gazdaság eljövetelét, amely megszabadítaná az emberiséget a gazdaságilag kényszerített munka terhétől (Bastani, 2019). Az irodalom nagy része általános kijelentésekre összpontosít, amelyeket a globális észak akadémikusai írnak, korlátozott példákkal Afrikából (Chigbu & Nekhweva, 2021), Mexikóból (Lovett et al., 2004) vagy Indiából (Bisht et al., 2023; Lingmont & Alexiou, 2020). Az Európai Bizottság adatai széles témákkal foglalkoznak, és olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek Magyarországot Európában elhelyezni. Az adatok makroszintű jellege azonban nem teszi lehetővé, hogy részletes állításokat tegyünk a részt vevő országokról (European Commission, 2020, 2021). A magyar kutatók alapvető munkái (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020; Makó & Illéssy, 2020; Illéssy et al., 2021; Fehér & Veres, 2022) ezért nagy segítséget jelentettek a magyar kontextus többrétegű képének felvázolásában az MI és az automatizálás jövőbeli hatásai kapcsán. A magyarországi kutatások révén megismerhetjük a szakemberek széles körének véleményét és elvárásait, a kék galléros gyári munkásoktól a mérnökökön és vezetőkön át a szakszervezeti képviselőkig (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020) és a Magyar MI Koalíció tagjaiig (Fehér & Veres, 2022), míg a magyar kormány MI stratégiájáról szóló hivatalos jelentés a politikai szféra elvárásait tükrözi (Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030, 2020). Ez a PhD disszertáció az OTKA K131733 számú, \"A mesterséges intelligencia és a társadalom víziói\" című kutatás része, és így része egy sor tudományos vizsgálatnak, amelyek különböző módszertanokat alkalmaznak és különböző társadalmi csoportokat céloznak meg. A kutatások során a fiatal magyar felnőttek elvárásait vizsgálták (Vicsek et al., 2022). Az MI szakértők részt vettek egy backcasting workshopon, amely az optimális jövővel kapcsolatos elvárásaikat hasznosította (Pintér, 2023), míg ez a kutatás scenario-building módszert alkalmazott. A csapattagok segítettek a disszertációban alkalmazott módszertan kidolgozásában.","abstract_html":"Kutatásomban az MI és a kapcsolódó technológiák, valamint a munka jövőjéről folytatott vita kapcsolatát egyedülálló szemszögből vizsgálom, a legújabb MI-fejlesztésekben jártas magyar IT-szakemberek szemén keresztül. Ennek több oka is van. A munka jövőjéről szóló irodalmat széles körű szakértők írták, akik mind saját szakterületük különböző nézőpontjait hozzák be. A központi kérdés a legtöbb esetben az, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat. Az általuk képviselt állásponttól függően a szerzők vagy azt állítják, hogy egy átalakító és radikális változás küszöbén állunk, amely drasztikusan csökkenti az emberek arányát a munkaerőpiacon, előre nem látható következményekkel járva (Frey & Osborne, 2013; Ford, 2017; Brynjolfsson & McAfee, 2016; Huws, 2014), vagy ellenkezőleg, az ilyen állításokkal szemben érvelnek, és egy lassú, kezelhető átmenet mellett szólnak (OECD, 2016; Kelly, 2023). Ritkán választják a harmadik utat, és sürgetik egy teljesen gépi alapú gazdaság eljövetelét, amely megszabadítaná az emberiséget a gazdaságilag kényszerített munka terhétől (Bastani, 2019). Az irodalom nagy része általános kijelentésekre összpontosít, amelyeket a globális észak akadémikusai írnak, korlátozott példákkal Afrikából (Chigbu & Nekhweva, 2021), Mexikóból (Lovett et al., 2004) vagy Indiából (Bisht et al., 2023; Lingmont & Alexiou, 2020). Az Európai Bizottság adatai széles témákkal foglalkoznak, és olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek Magyarországot Európában elhelyezni. Az adatok makroszintű jellege azonban nem teszi lehetővé, hogy részletes állításokat tegyünk a részt vevő országokról (European Commission, 2020, 2021). A magyar kutatók alapvető munkái (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020; Makó & Illéssy, 2020; Illéssy et al., 2021; Fehér & Veres, 2022) ezért nagy segítséget jelentettek a magyar kontextus többrétegű képének felvázolásában az MI és az automatizálás jövőbeli hatásai kapcsán. A magyarországi kutatások révén megismerhetjük a szakemberek széles körének véleményét és elvárásait, a kék galléros gyári munkásoktól a mérnökökön és vezetőkön át a szakszervezeti képviselőkig (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020) és a Magyar MI Koalíció tagjaiig (Fehér & Veres, 2022), míg a magyar kormány MI stratégiájáról szóló hivatalos jelentés a politikai szféra elvárásait tükrözi (Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030, 2020). Ez a PhD disszertáció az OTKA K131733 számú, "A mesterséges intelligencia és a társadalom víziói" című kutatás része, és így része egy sor tudományos vizsgálatnak, amelyek különböző módszertanokat alkalmaznak és különböző társadalmi csoportokat céloznak meg. A kutatások során a fiatal magyar felnőttek elvárásait vizsgálták (Vicsek et al., 2022). Az MI szakértők részt vettek egy backcasting workshopon, amely az optimális jövővel kapcsolatos elvárásaikat hasznosította (Pintér, 2023), míg ez a kutatás scenario-building módszert alkalmazott. A csapattagok segítettek a disszertációban alkalmazott módszertan kidolgozásában.","abstract_has_math":false,"creators":["Horváth, Ágnes"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2025,"date_issued":"2025-01","date_published":"2025-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Innováció, tudásgazdaság"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Horváth, Ágnes"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2025-01-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2025-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2025003"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Innováció, tudásgazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/1/Horvath_Agnes_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/2/Horvath_Agnes_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/3/Horvath_Agnes_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Kutatásomban az MI és a kapcsolódó technológiák, valamint a munka jövőjéről folytatott vita kapcsolatát egyedülálló szemszögből vizsgálom, a legújabb MI-fejlesztésekben jártas magyar IT-szakemberek szemén keresztül. Ennek több oka is van. A munka jövőjéről szóló irodalmat széles körű szakértők írták, akik mind saját szakterületük különböző nézőpontjait hozzák be. A központi kérdés a legtöbb esetben az, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat. Az általuk képviselt állásponttól függően a szerzők vagy azt állítják, hogy egy átalakító és radikális változás küszöbén állunk, amely drasztikusan csökkenti az emberek arányát a munkaerőpiacon, előre nem látható következményekkel járva (Frey & Osborne, 2013; Ford, 2017; Brynjolfsson & McAfee, 2016; Huws, 2014), vagy ellenkezőleg, az ilyen állításokkal szemben érvelnek, és egy lassú, kezelhető átmenet mellett szólnak (OECD, 2016; Kelly, 2023). Ritkán választják a harmadik utat, és sürgetik egy teljesen gépi alapú gazdaság eljövetelét, amely megszabadítaná az emberiséget a gazdaságilag kényszerített munka terhétől (Bastani, 2019). Az irodalom nagy része általános kijelentésekre összpontosít, amelyeket a globális észak akadémikusai írnak, korlátozott példákkal Afrikából (Chigbu & Nekhweva, 2021), Mexikóból (Lovett et al., 2004) vagy Indiából (Bisht et al., 2023; Lingmont & Alexiou, 2020). Az Európai Bizottság adatai széles témákkal foglalkoznak, és olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek Magyarországot Európában elhelyezni. Az adatok makroszintű jellege azonban nem teszi lehetővé, hogy részletes állításokat tegyünk a részt vevő országokról (European Commission, 2020, 2021). A magyar kutatók alapvető munkái (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020; Makó & Illéssy, 2020; Illéssy et al., 2021; Fehér & Veres, 2022) ezért nagy segítséget jelentettek a magyar kontextus többrétegű képének felvázolásában az MI és az automatizálás jövőbeli hatásai kapcsán. A magyarországi kutatások révén megismerhetjük a szakemberek széles körének véleményét és elvárásait, a kék galléros gyári munkásoktól a mérnökökön és vezetőkön át a szakszervezeti képviselőkig (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020) és a Magyar MI Koalíció tagjaiig (Fehér & Veres, 2022), míg a magyar kormány MI stratégiájáról szóló hivatalos jelentés a politikai szféra elvárásait tükrözi (Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030, 2020). Ez a PhD disszertáció az OTKA K131733 számú, \"A mesterséges intelligencia és a társadalom víziói\" című kutatás része, és így része egy sor tudományos vizsgálatnak, amelyek különböző módszertanokat alkalmaznak és különböző társadalmi csoportokat céloznak meg. A kutatások során a fiatal magyar felnőttek elvárásait vizsgálták (Vicsek et al., 2022). Az MI szakértők részt vettek egy backcasting workshopon, amely az optimális jövővel kapcsolatos elvárásaikat hasznosította (Pintér, 2023), míg ez a kutatás scenario-building módszert alkalmazott. A csapattagok segítettek a disszertációban alkalmazott módszertan kidolgozásában."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["\"The Optimistic Blindspot: Hungarian AI Developers and the Future of Work\""]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Horváth, Ágnes"],"dc:date":["2025-01-21"],"dc:date.issued":["2025-01"],"dc:description.abstract":["Kutatásomban az MI és a kapcsolódó technológiák, valamint a munka jövőjéről folytatott vita kapcsolatát egyedülálló szemszögből vizsgálom, a legújabb MI-fejlesztésekben jártas magyar IT-szakemberek szemén keresztül. Ennek több oka is van. A munka jövőjéről szóló irodalmat széles körű szakértők írták, akik mind saját szakterületük különböző nézőpontjait hozzák be. A központi kérdés a legtöbb esetben az, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat. Az általuk képviselt állásponttól függően a szerzők vagy azt állítják, hogy egy átalakító és radikális változás küszöbén állunk, amely drasztikusan csökkenti az emberek arányát a munkaerőpiacon, előre nem látható következményekkel járva (Frey & Osborne, 2013; Ford, 2017; Brynjolfsson & McAfee, 2016; Huws, 2014), vagy ellenkezőleg, az ilyen állításokkal szemben érvelnek, és egy lassú, kezelhető átmenet mellett szólnak (OECD, 2016; Kelly, 2023). Ritkán választják a harmadik utat, és sürgetik egy teljesen gépi alapú gazdaság eljövetelét, amely megszabadítaná az emberiséget a gazdaságilag kényszerített munka terhétől (Bastani, 2019). Az irodalom nagy része általános kijelentésekre összpontosít, amelyeket a globális észak akadémikusai írnak, korlátozott példákkal Afrikából (Chigbu & Nekhweva, 2021), Mexikóból (Lovett et al., 2004) vagy Indiából (Bisht et al., 2023; Lingmont & Alexiou, 2020). Az Európai Bizottság adatai széles témákkal foglalkoznak, és olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek Magyarországot Európában elhelyezni. Az adatok makroszintű jellege azonban nem teszi lehetővé, hogy részletes állításokat tegyünk a részt vevő országokról (European Commission, 2020, 2021). A magyar kutatók alapvető munkái (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020; Makó & Illéssy, 2020; Illéssy et al., 2021; Fehér & Veres, 2022) ezért nagy segítséget jelentettek a magyar kontextus többrétegű képének felvázolásában az MI és az automatizálás jövőbeli hatásai kapcsán. A magyarországi kutatások révén megismerhetjük a szakemberek széles körének véleményét és elvárásait, a kék galléros gyári munkásoktól a mérnökökön és vezetőkön át a szakszervezeti képviselőkig (Tardos & Ságávri, 2021; Keszey & Tóth, 2020) és a Magyar MI Koalíció tagjaiig (Fehér & Veres, 2022), míg a magyar kormány MI stratégiájáról szóló hivatalos jelentés a politikai szféra elvárásait tükrözi (Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030, 2020). Ez a PhD disszertáció az OTKA K131733 számú, \"A mesterséges intelligencia és a társadalom víziói\" című kutatás része, és így része egy sor tudományos vizsgálatnak, amelyek különböző módszertanokat alkalmaznak és különböző társadalmi csoportokat céloznak meg. A kutatások során a fiatal magyar felnőttek elvárásait vizsgálták (Vicsek et al., 2022). Az MI szakértők részt vettek egy backcasting workshopon, amely az optimális jövővel kapcsolatos elvárásaikat hasznosította (Pintér, 2023), míg ez a kutatás scenario-building módszert alkalmazott. A csapattagok segítettek a disszertációban alkalmazott módszertan kidolgozásában."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/1/Horvath_Agnes_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/2/Horvath_Agnes_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/3/Horvath_Agnes_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1403/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2025003"],"dc:subject":["Innováció, tudásgazdaság"],"dc:title":["\"The Optimistic Blindspot: Hungarian AI Developers and the Future of Work\""],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}