{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1399"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1399","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A külhoni magyarság társadalmi pozíciógyengülésének területi sajátosságai a diplomások aránya alapján [védés előtt]","abstract":"A külhoni magyarság társadalmi pozícióiban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról alapvetően kevés átfogó információnk van, annak ellenére, hogy e kutatások igencsak fontos információkkal szolgálhatnak mind a tudományos élet, mind pedig az érintett (magyarországi és szomszédos országokbeli) szakpolitikák számára. Különösen így van ez a folyamat térbeli jellemzői kapcsán, holott a szakirodalmi előzmények rámutatnak: mind a külhoni magyarság társadalmi pozícióinak megismerésében, mind pedig az utóbbi évtizedekben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatainak megértésében kiemelt szerepe van a térségi szemléletnek. Mindezek miatt a doktori értekezés elsődleges és hiánypótló új tudományos eredménye, hogy átfogóan, összehasonlító jelleggel és nagy térségi részletességgel elemzi a külhoni magyarság felsőoktatásbeli pozícióiban az 1990 és 2020 közötti időszakában bekövetkezett változásokat. Szintén hiánypótlónak számít, hogy az értekezés az érintett országok legújabb népszámlálásainak a témában eddig javarészt feldolgozatlan adatait elsőként elemzi nagy részletességgel, számos új tudományos eredményre jutva a közelmúlt folyamatai kapcsán. Az értekezés főbb eredményei: 1. Megállapítást nyert, hogy a felsőoktatási expanzió kitüntetett terei a Kárpát-medencében a nagyvárosi térségek voltak, melyek kiugró értékei az eltelt idő folyamán egyre nagyobb mértékben haladták meg a makrorégió többi térségének átlagos és átlag alatti értékeit. 2. Igazolódott, hogy a megyei szintű felzárkózási folyamatok jelentős helyhatósági szintű egyenlőtlenségeket fednek el: az évtizedek folyamán egyre karakteresebben rajzolódtak ki a Kárpát-medence leszakadó, a felsőoktatási expanzióból nem vagy csak minimális mértékben profitáló térségei. 3. Megállapítást nyert, hogy e leszakadó térségek jelentős mértékben átfednek a Kárpát-medence etnikai kisebbségek által nagyobb arányban lakott térségeivel, így a kisebbségi lakosság jelenléte és a diplomások aránya között egyértelmű térbeli összefüggések figyelhetők meg. 4. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi évtizedekben összességében mindhárom vizsgált külhoni magyar közösség jelentős felsőfokú végzettségbeli pozícióromlást szenvedett el. Bár a diplomások aránya alapvetően e közösségekben is jelentősen növekedett, a felsőoktatási expanzió dinamizáló hatásait a külhoni magyarság jóval kisebb mértékben tudta kihasználni, mint az államalkotó nemzetiségek. 5. Mindezek alapján összességében igazolódni látszik a feltételezés, mely szerint a három vizsgált külhoni nagytérségben az etnikai tényezők mentén is hatalmi különbségek figyelhetők meg a magyarok rovására. 6. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióiban jelentős területi különbségek mutatkoznak: a vizsgált külhoni megyék kétharmadában végig rosszabb pozícióban volt a magyarság, és jelentős részük esetében a vizsgált időszakban folyamatosan gyengült is ez a pozíció. 7. A térbeli mintázatok alapján beigazolódott, hogy a képzettségi szempontból leszakadó külhoni térségek jelentős mértékben átfednek a külhoni magyarok által nagy arányban lakott térségekkel is. 8. Világossá vált ugyanakkor, hogy a diplomások arányára gyakorolt hatások közül a magyarságarány hatásának a szerepe csak néhány megyében meghatározó, a megyék többségében inkább a lokális hatások dominálnak. 9. A részletes térségi elemzések során igazolást nyert, hogy a külhoni magyar közösségek pozícióhátránya túlnyomó részben a magyarság vidékies településszerkezeti jellemzőiből ered. 10. Az értekezés fontos új eredménye ugyanakkor, hogy a külhoni magyarság gyengébb pozíciója a legtöbb térségben a településszerkezeti hatások részleges kiszűrése után, az egyes településeken belül is megfigyelhető. 11. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság urbanizációs lemaradása leginkább pont a felsőfokú végzettség szempontjából kitüntetett nagyvárosi térségekben figyelhető meg. A településszerkezeti változásokban ráadásul a magyarság pozíciógyengülése is tetten érhető. A külhoni magyar közösségek elsősorban tehát azért tekinthetők a felsőoktatási expanzió veszteseinek, mert annak Kárpát-medencei kitüntetett tereiben gyenge és egyre inkább romló (demográfiai és iskolázottsági) pozíciókkal rendelkeznek.","abstract_html":"A külhoni magyarság társadalmi pozícióiban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról alapvetően kevés átfogó információnk van, annak ellenére, hogy e kutatások igencsak fontos információkkal szolgálhatnak mind a tudományos élet, mind pedig az érintett (magyarországi és szomszédos országokbeli) szakpolitikák számára. Különösen így van ez a folyamat térbeli jellemzői kapcsán, holott a szakirodalmi előzmények rámutatnak: mind a külhoni magyarság társadalmi pozícióinak megismerésében, mind pedig az utóbbi évtizedekben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatainak megértésében kiemelt szerepe van a térségi szemléletnek. Mindezek miatt a doktori értekezés elsődleges és hiánypótló új tudományos eredménye, hogy átfogóan, összehasonlító jelleggel és nagy térségi részletességgel elemzi a külhoni magyarság felsőoktatásbeli pozícióiban az 1990 és 2020 közötti időszakában bekövetkezett változásokat. Szintén hiánypótlónak számít, hogy az értekezés az érintett országok legújabb népszámlálásainak a témában eddig javarészt feldolgozatlan adatait elsőként elemzi nagy részletességgel, számos új tudományos eredményre jutva a közelmúlt folyamatai kapcsán. Az értekezés főbb eredményei: 1. Megállapítást nyert, hogy a felsőoktatási expanzió kitüntetett terei a Kárpát-medencében a nagyvárosi térségek voltak, melyek kiugró értékei az eltelt idő folyamán egyre nagyobb mértékben haladták meg a makrorégió többi térségének átlagos és átlag alatti értékeit. 2. Igazolódott, hogy a megyei szintű felzárkózási folyamatok jelentős helyhatósági szintű egyenlőtlenségeket fednek el: az évtizedek folyamán egyre karakteresebben rajzolódtak ki a Kárpát-medence leszakadó, a felsőoktatási expanzióból nem vagy csak minimális mértékben profitáló térségei. 3. Megállapítást nyert, hogy e leszakadó térségek jelentős mértékben átfednek a Kárpát-medence etnikai kisebbségek által nagyobb arányban lakott térségeivel, így a kisebbségi lakosság jelenléte és a diplomások aránya között egyértelmű térbeli összefüggések figyelhetők meg. 4. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi évtizedekben összességében mindhárom vizsgált külhoni magyar közösség jelentős felsőfokú végzettségbeli pozícióromlást szenvedett el. Bár a diplomások aránya alapvetően e közösségekben is jelentősen növekedett, a felsőoktatási expanzió dinamizáló hatásait a külhoni magyarság jóval kisebb mértékben tudta kihasználni, mint az államalkotó nemzetiségek. 5. Mindezek alapján összességében igazolódni látszik a feltételezés, mely szerint a három vizsgált külhoni nagytérségben az etnikai tényezők mentén is hatalmi különbségek figyelhetők meg a magyarok rovására. 6. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióiban jelentős területi különbségek mutatkoznak: a vizsgált külhoni megyék kétharmadában végig rosszabb pozícióban volt a magyarság, és jelentős részük esetében a vizsgált időszakban folyamatosan gyengült is ez a pozíció. 7. A térbeli mintázatok alapján beigazolódott, hogy a képzettségi szempontból leszakadó külhoni térségek jelentős mértékben átfednek a külhoni magyarok által nagy arányban lakott térségekkel is. 8. Világossá vált ugyanakkor, hogy a diplomások arányára gyakorolt hatások közül a magyarságarány hatásának a szerepe csak néhány megyében meghatározó, a megyék többségében inkább a lokális hatások dominálnak. 9. A részletes térségi elemzések során igazolást nyert, hogy a külhoni magyar közösségek pozícióhátránya túlnyomó részben a magyarság vidékies településszerkezeti jellemzőiből ered. 10. Az értekezés fontos új eredménye ugyanakkor, hogy a külhoni magyarság gyengébb pozíciója a legtöbb térségben a településszerkezeti hatások részleges kiszűrése után, az egyes településeken belül is megfigyelhető. 11. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság urbanizációs lemaradása leginkább pont a felsőfokú végzettség szempontjából kitüntetett nagyvárosi térségekben figyelhető meg. A településszerkezeti változásokban ráadásul a magyarság pozíciógyengülése is tetten érhető. A külhoni magyar közösségek elsősorban tehát azért tekinthetők a felsőoktatási expanzió veszteseinek, mert annak Kárpát-medencei kitüntetett tereiben gyenge és egyre inkább romló (demográfiai és iskolázottsági) pozíciókkal rendelkeznek.","abstract_has_math":false,"creators":["Borbély, Mátyás"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Borbély, Mátyás"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/1/Borbely_Matyas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/2/Borbely_Matyas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/3/Borbely_Matyas_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A külhoni magyarság társadalmi pozícióiban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról alapvetően kevés átfogó információnk van, annak ellenére, hogy e kutatások igencsak fontos információkkal szolgálhatnak mind a tudományos élet, mind pedig az érintett (magyarországi és szomszédos országokbeli) szakpolitikák számára. Különösen így van ez a folyamat térbeli jellemzői kapcsán, holott a szakirodalmi előzmények rámutatnak: mind a külhoni magyarság társadalmi pozícióinak megismerésében, mind pedig az utóbbi évtizedekben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatainak megértésében kiemelt szerepe van a térségi szemléletnek. Mindezek miatt a doktori értekezés elsődleges és hiánypótló új tudományos eredménye, hogy átfogóan, összehasonlító jelleggel és nagy térségi részletességgel elemzi a külhoni magyarság felsőoktatásbeli pozícióiban az 1990 és 2020 közötti időszakában bekövetkezett változásokat. Szintén hiánypótlónak számít, hogy az értekezés az érintett országok legújabb népszámlálásainak a témában eddig javarészt feldolgozatlan adatait elsőként elemzi nagy részletességgel, számos új tudományos eredményre jutva a közelmúlt folyamatai kapcsán. Az értekezés főbb eredményei: 1. Megállapítást nyert, hogy a felsőoktatási expanzió kitüntetett terei a Kárpát-medencében a nagyvárosi térségek voltak, melyek kiugró értékei az eltelt idő folyamán egyre nagyobb mértékben haladták meg a makrorégió többi térségének átlagos és átlag alatti értékeit. 2. Igazolódott, hogy a megyei szintű felzárkózási folyamatok jelentős helyhatósági szintű egyenlőtlenségeket fednek el: az évtizedek folyamán egyre karakteresebben rajzolódtak ki a Kárpát-medence leszakadó, a felsőoktatási expanzióból nem vagy csak minimális mértékben profitáló térségei. 3. Megállapítást nyert, hogy e leszakadó térségek jelentős mértékben átfednek a Kárpát-medence etnikai kisebbségek által nagyobb arányban lakott térségeivel, így a kisebbségi lakosság jelenléte és a diplomások aránya között egyértelmű térbeli összefüggések figyelhetők meg. 4. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi évtizedekben összességében mindhárom vizsgált külhoni magyar közösség jelentős felsőfokú végzettségbeli pozícióromlást szenvedett el. Bár a diplomások aránya alapvetően e közösségekben is jelentősen növekedett, a felsőoktatási expanzió dinamizáló hatásait a külhoni magyarság jóval kisebb mértékben tudta kihasználni, mint az államalkotó nemzetiségek. 5. Mindezek alapján összességében igazolódni látszik a feltételezés, mely szerint a három vizsgált külhoni nagytérségben az etnikai tényezők mentén is hatalmi különbségek figyelhetők meg a magyarok rovására. 6. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióiban jelentős területi különbségek mutatkoznak: a vizsgált külhoni megyék kétharmadában végig rosszabb pozícióban volt a magyarság, és jelentős részük esetében a vizsgált időszakban folyamatosan gyengült is ez a pozíció. 7. A térbeli mintázatok alapján beigazolódott, hogy a képzettségi szempontból leszakadó külhoni térségek jelentős mértékben átfednek a külhoni magyarok által nagy arányban lakott térségekkel is. 8. Világossá vált ugyanakkor, hogy a diplomások arányára gyakorolt hatások közül a magyarságarány hatásának a szerepe csak néhány megyében meghatározó, a megyék többségében inkább a lokális hatások dominálnak. 9. A részletes térségi elemzések során igazolást nyert, hogy a külhoni magyar közösségek pozícióhátránya túlnyomó részben a magyarság vidékies településszerkezeti jellemzőiből ered. 10. Az értekezés fontos új eredménye ugyanakkor, hogy a külhoni magyarság gyengébb pozíciója a legtöbb térségben a településszerkezeti hatások részleges kiszűrése után, az egyes településeken belül is megfigyelhető. 11. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság urbanizációs lemaradása leginkább pont a felsőfokú végzettség szempontjából kitüntetett nagyvárosi térségekben figyelhető meg. A településszerkezeti változásokban ráadásul a magyarság pozíciógyengülése is tetten érhető. A külhoni magyar közösségek elsősorban tehát azért tekinthetők a felsőoktatási expanzió veszteseinek, mert annak Kárpát-medencei kitüntetett tereiben gyenge és egyre inkább romló (demográfiai és iskolázottsági) pozíciókkal rendelkeznek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A külhoni magyarság társadalmi pozíciógyengülésének területi sajátosságai a diplomások aránya alapján [védés előtt]"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Borbély, Mátyás"],"dc:description.abstract":["A külhoni magyarság társadalmi pozícióiban az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokról alapvetően kevés átfogó információnk van, annak ellenére, hogy e kutatások igencsak fontos információkkal szolgálhatnak mind a tudományos élet, mind pedig az érintett (magyarországi és szomszédos országokbeli) szakpolitikák számára. Különösen így van ez a folyamat térbeli jellemzői kapcsán, holott a szakirodalmi előzmények rámutatnak: mind a külhoni magyarság társadalmi pozícióinak megismerésében, mind pedig az utóbbi évtizedekben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatainak megértésében kiemelt szerepe van a térségi szemléletnek. Mindezek miatt a doktori értekezés elsődleges és hiánypótló új tudományos eredménye, hogy átfogóan, összehasonlító jelleggel és nagy térségi részletességgel elemzi a külhoni magyarság felsőoktatásbeli pozícióiban az 1990 és 2020 közötti időszakában bekövetkezett változásokat. Szintén hiánypótlónak számít, hogy az értekezés az érintett országok legújabb népszámlálásainak a témában eddig javarészt feldolgozatlan adatait elsőként elemzi nagy részletességgel, számos új tudományos eredményre jutva a közelmúlt folyamatai kapcsán. Az értekezés főbb eredményei: 1. Megállapítást nyert, hogy a felsőoktatási expanzió kitüntetett terei a Kárpát-medencében a nagyvárosi térségek voltak, melyek kiugró értékei az eltelt idő folyamán egyre nagyobb mértékben haladták meg a makrorégió többi térségének átlagos és átlag alatti értékeit. 2. Igazolódott, hogy a megyei szintű felzárkózási folyamatok jelentős helyhatósági szintű egyenlőtlenségeket fednek el: az évtizedek folyamán egyre karakteresebben rajzolódtak ki a Kárpát-medence leszakadó, a felsőoktatási expanzióból nem vagy csak minimális mértékben profitáló térségei. 3. Megállapítást nyert, hogy e leszakadó térségek jelentős mértékben átfednek a Kárpát-medence etnikai kisebbségek által nagyobb arányban lakott térségeivel, így a kisebbségi lakosság jelenléte és a diplomások aránya között egyértelmű térbeli összefüggések figyelhetők meg. 4. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi évtizedekben összességében mindhárom vizsgált külhoni magyar közösség jelentős felsőfokú végzettségbeli pozícióromlást szenvedett el. Bár a diplomások aránya alapvetően e közösségekben is jelentősen növekedett, a felsőoktatási expanzió dinamizáló hatásait a külhoni magyarság jóval kisebb mértékben tudta kihasználni, mint az államalkotó nemzetiségek. 5. Mindezek alapján összességében igazolódni látszik a feltételezés, mely szerint a három vizsgált külhoni nagytérségben az etnikai tényezők mentén is hatalmi különbségek figyelhetők meg a magyarok rovására. 6. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság iskolázottsági pozícióiban jelentős területi különbségek mutatkoznak: a vizsgált külhoni megyék kétharmadában végig rosszabb pozícióban volt a magyarság, és jelentős részük esetében a vizsgált időszakban folyamatosan gyengült is ez a pozíció. 7. A térbeli mintázatok alapján beigazolódott, hogy a képzettségi szempontból leszakadó külhoni térségek jelentős mértékben átfednek a külhoni magyarok által nagy arányban lakott térségekkel is. 8. Világossá vált ugyanakkor, hogy a diplomások arányára gyakorolt hatások közül a magyarságarány hatásának a szerepe csak néhány megyében meghatározó, a megyék többségében inkább a lokális hatások dominálnak. 9. A részletes térségi elemzések során igazolást nyert, hogy a külhoni magyar közösségek pozícióhátránya túlnyomó részben a magyarság vidékies településszerkezeti jellemzőiből ered. 10. Az értekezés fontos új eredménye ugyanakkor, hogy a külhoni magyarság gyengébb pozíciója a legtöbb térségben a településszerkezeti hatások részleges kiszűrése után, az egyes településeken belül is megfigyelhető. 11. Megállapítást nyert, hogy a külhoni magyarság urbanizációs lemaradása leginkább pont a felsőfokú végzettség szempontjából kitüntetett nagyvárosi térségekben figyelhető meg. A településszerkezeti változásokban ráadásul a magyarság pozíciógyengülése is tetten érhető. A külhoni magyar közösségek elsősorban tehát azért tekinthetők a felsőoktatási expanzió veszteseinek, mert annak Kárpát-medencei kitüntetett tereiben gyenge és egyre inkább romló (demográfiai és iskolázottsági) pozíciókkal rendelkeznek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/1/Borbely_Matyas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/2/Borbely_Matyas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/3/Borbely_Matyas_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1399/"],"dc:subject":["Politikatudomány","Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A külhoni magyarság társadalmi pozíciógyengülésének területi sajátosságai a diplomások aránya alapján [védés előtt]"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}