{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1387"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1387","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Digitalisation and organizational learning in schools","abstract":"Ebben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idején és után. Az esettanulmányi módszert és elméleti elemzést is magában foglaló kvalitatív megközelítés képezi a kutatás alapját, amelynek célja, hogy jobb megértést teremtsen a digitalizáció hatására változó iskolákról és iskolavezetésről. Az első, „Az iskola a digitalizálódó világban” című tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át az iskolák hagyományos képét. A neoinstitucionalizmus és szervezeti tanuláselméletek alkalmazásával a tanulmány bemutatja 1.1. a külső kontextus elemzését és az iskolákhoz mint intézményekhez és szervezetekhez való viszonyát, 1.2. az iskolán belüli intézményi változások dinamikáját, 1.3. az iskolai szervezetek izomorfikus változásait, 1.4. és a szervezeti tanulás szempontjait. A tanulmány azzal járul hozzá, hogy ezeket a diskurzusokat egy olyan elméleti modellben foglalja keretbe, amely a digitalizáció kontextusában egyesíti a neoinstitucionalista és a szervezeti elméleteket. További kutatásokat sürget a digitális oktatáspolitika hatásaival, stakeholderek hozzáállásával és a digitális iskolák hatékony működtetésének egyedi menedzseri kihívásaival kapcsolatban. A második tanulmány, „Az iskola digitális utópiája és disztópája a COVID-19 pandémia után” című tanulmány a digitalizációval kapcsolatos kettős narratívákat vizsgálja az oktatásban. A cikk 2.1. két, egymás mellett létező képzeletvilágot - utópiát és disztópiát - ábrázol, amelyek az oktatási szakemberek reményeit és félelmeit tükrözik, és amelyek a kutatásokat és a szakpolitikai intézkedéseket irányítják; 2.2. bemutatja, hogy az infrastrukturális korlátok még mindig dominálnak a digitalizáció megítélésében, nagymértékben befolyásolva az attitűdöket és a vezetői döntéseket; 2.3. bemutatja, hogy a digitalizációról szóló a digitális méltányossággal kapcsolatos viták a probléma meghatározásának fázisában vannak, pozitív és negatív hatásokat egyaránt prognosztizálva, ami további ágazati elemzést igényel; 2.4. felhívja a figyelmet a technológiával való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos, a felügyeletre irányuló aggodalmakra, amelyek jelentősek, de még nem eléggé feltártak, és kritikai kutatásokat tesznek szükségessé; 2.5. rámutat, hogy a digitalizáció gazdagíthatja vagy erodálhatja az iskolai kapcsolatokat, megváltoztatva a tanári és pedagógiai szerepeket. A harmadik tanulmány, „A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése – esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában” című tanulmány a világjárvány által katalizált szervezeti tanulási folyamatokra összpontosít. A tanulmány feltárja, hogy 3.1. A tanulási hajlandóság az azonos külső hatások ellenére változik, amit a szervezeti és pénzügyi kapacitás, az autonómia és az érintettek változásra való érettsége befolyásol. A tanulási mélység a stratégiai és kulturális illeszkedéshez, a szakterületi ismeretekhez és a párhuzamos krízisek jelenlétéhez kötődik; 3.2. A szervezeti tanulási érettség felgyorsítja a krízistanulást; 3.3. A magasabb digitális kompetenciával rendelkező iskolákban mélyebb tanulást tapasztaltak, ami a Máté-hatást tükrözi; 3.4. A párhuzamos krízisek elvonják az átalakító tanulástól, még a magas tanulási kapacitással rendelkező szervezetekben is; 3.5. A krízisek során gyakori hálózatos tanulási hatások többnyire hiányoztak, különösen a szakmaközi együttműködés. Kivételt képeztek a hivatalos oktatási rendszereken belül vagy egyéni kezdeményezéseken keresztül történő együttműködések.","abstract_html":"Ebben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idején és után. Az esettanulmányi módszert és elméleti elemzést is magában foglaló kvalitatív megközelítés képezi a kutatás alapját, amelynek célja, hogy jobb megértést teremtsen a digitalizáció hatására változó iskolákról és iskolavezetésről. Az első, „Az iskola a digitalizálódó világban” című tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át az iskolák hagyományos képét. A neoinstitucionalizmus és szervezeti tanuláselméletek alkalmazásával a tanulmány bemutatja 1.1. a külső kontextus elemzését és az iskolákhoz mint intézményekhez és szervezetekhez való viszonyát, 1.2. az iskolán belüli intézményi változások dinamikáját, 1.3. az iskolai szervezetek izomorfikus változásait, 1.4. és a szervezeti tanulás szempontjait. A tanulmány azzal járul hozzá, hogy ezeket a diskurzusokat egy olyan elméleti modellben foglalja keretbe, amely a digitalizáció kontextusában egyesíti a neoinstitucionalista és a szervezeti elméleteket. További kutatásokat sürget a digitális oktatáspolitika hatásaival, stakeholderek hozzáállásával és a digitális iskolák hatékony működtetésének egyedi menedzseri kihívásaival kapcsolatban. A második tanulmány, „Az iskola digitális utópiája és disztópája a COVID-19 pandémia után” című tanulmány a digitalizációval kapcsolatos kettős narratívákat vizsgálja az oktatásban. A cikk 2.1. két, egymás mellett létező képzeletvilágot - utópiát és disztópiát - ábrázol, amelyek az oktatási szakemberek reményeit és félelmeit tükrözik, és amelyek a kutatásokat és a szakpolitikai intézkedéseket irányítják; 2.2. bemutatja, hogy az infrastrukturális korlátok még mindig dominálnak a digitalizáció megítélésében, nagymértékben befolyásolva az attitűdöket és a vezetői döntéseket; 2.3. bemutatja, hogy a digitalizációról szóló a digitális méltányossággal kapcsolatos viták a probléma meghatározásának fázisában vannak, pozitív és negatív hatásokat egyaránt prognosztizálva, ami további ágazati elemzést igényel; 2.4. felhívja a figyelmet a technológiával való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos, a felügyeletre irányuló aggodalmakra, amelyek jelentősek, de még nem eléggé feltártak, és kritikai kutatásokat tesznek szükségessé; 2.5. rámutat, hogy a digitalizáció gazdagíthatja vagy erodálhatja az iskolai kapcsolatokat, megváltoztatva a tanári és pedagógiai szerepeket. A harmadik tanulmány, „A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése – esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában” című tanulmány a világjárvány által katalizált szervezeti tanulási folyamatokra összpontosít. A tanulmány feltárja, hogy 3.1. A tanulási hajlandóság az azonos külső hatások ellenére változik, amit a szervezeti és pénzügyi kapacitás, az autonómia és az érintettek változásra való érettsége befolyásol. A tanulási mélység a stratégiai és kulturális illeszkedéshez, a szakterületi ismeretekhez és a párhuzamos krízisek jelenlétéhez kötődik; 3.2. A szervezeti tanulási érettség felgyorsítja a krízistanulást; 3.3. A magasabb digitális kompetenciával rendelkező iskolákban mélyebb tanulást tapasztaltak, ami a Máté-hatást tükrözi; 3.4. A párhuzamos krízisek elvonják az átalakító tanulástól, még a magas tanulási kapacitással rendelkező szervezetekben is; 3.5. A krízisek során gyakori hálózatos tanulási hatások többnyire hiányoztak, különösen a szakmaközi együttműködés. Kivételt képeztek a hivatalos oktatási rendszereken belül vagy egyéni kezdeményezéseken keresztül történő együttműködések.","abstract_has_math":false,"creators":["Fazekas, Nóra"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2025,"date_issued":"2025-02","date_published":"2025-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Oktatás"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Fazekas, Nóra"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2025-02-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2025-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2025014"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Oktatás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/7/FazekasNora_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/2/Fazekas_Nora_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/9/FazekasN_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Ebben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idején és után. Az esettanulmányi módszert és elméleti elemzést is magában foglaló kvalitatív megközelítés képezi a kutatás alapját, amelynek célja, hogy jobb megértést teremtsen a digitalizáció hatására változó iskolákról és iskolavezetésről. Az első, „Az iskola a digitalizálódó világban” című tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át az iskolák hagyományos képét. A neoinstitucionalizmus és szervezeti tanuláselméletek alkalmazásával a tanulmány bemutatja 1.1. a külső kontextus elemzését és az iskolákhoz mint intézményekhez és szervezetekhez való viszonyát, 1.2. az iskolán belüli intézményi változások dinamikáját, 1.3. az iskolai szervezetek izomorfikus változásait, 1.4. és a szervezeti tanulás szempontjait. A tanulmány azzal járul hozzá, hogy ezeket a diskurzusokat egy olyan elméleti modellben foglalja keretbe, amely a digitalizáció kontextusában egyesíti a neoinstitucionalista és a szervezeti elméleteket. További kutatásokat sürget a digitális oktatáspolitika hatásaival, stakeholderek hozzáállásával és a digitális iskolák hatékony működtetésének egyedi menedzseri kihívásaival kapcsolatban. A második tanulmány, „Az iskola digitális utópiája és disztópája a COVID-19 pandémia után” című tanulmány a digitalizációval kapcsolatos kettős narratívákat vizsgálja az oktatásban. A cikk 2.1. két, egymás mellett létező képzeletvilágot - utópiát és disztópiát - ábrázol, amelyek az oktatási szakemberek reményeit és félelmeit tükrözik, és amelyek a kutatásokat és a szakpolitikai intézkedéseket irányítják; 2.2. bemutatja, hogy az infrastrukturális korlátok még mindig dominálnak a digitalizáció megítélésében, nagymértékben befolyásolva az attitűdöket és a vezetői döntéseket; 2.3. bemutatja, hogy a digitalizációról szóló a digitális méltányossággal kapcsolatos viták a probléma meghatározásának fázisában vannak, pozitív és negatív hatásokat egyaránt prognosztizálva, ami további ágazati elemzést igényel; 2.4. felhívja a figyelmet a technológiával való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos, a felügyeletre irányuló aggodalmakra, amelyek jelentősek, de még nem eléggé feltártak, és kritikai kutatásokat tesznek szükségessé; 2.5. rámutat, hogy a digitalizáció gazdagíthatja vagy erodálhatja az iskolai kapcsolatokat, megváltoztatva a tanári és pedagógiai szerepeket. A harmadik tanulmány, „A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése – esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában” című tanulmány a világjárvány által katalizált szervezeti tanulási folyamatokra összpontosít. A tanulmány feltárja, hogy 3.1. A tanulási hajlandóság az azonos külső hatások ellenére változik, amit a szervezeti és pénzügyi kapacitás, az autonómia és az érintettek változásra való érettsége befolyásol. A tanulási mélység a stratégiai és kulturális illeszkedéshez, a szakterületi ismeretekhez és a párhuzamos krízisek jelenlétéhez kötődik; 3.2. A szervezeti tanulási érettség felgyorsítja a krízistanulást; 3.3. A magasabb digitális kompetenciával rendelkező iskolákban mélyebb tanulást tapasztaltak, ami a Máté-hatást tükrözi; 3.4. A párhuzamos krízisek elvonják az átalakító tanulástól, még a magas tanulási kapacitással rendelkező szervezetekben is; 3.5. A krízisek során gyakori hálózatos tanulási hatások többnyire hiányoztak, különösen a szakmaközi együttműködés. Kivételt képeztek a hivatalos oktatási rendszereken belül vagy egyéni kezdeményezéseken keresztül történő együttműködések."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Digitalisation and organizational learning in schools"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Fazekas, Nóra"],"dc:date":["2025-02-21"],"dc:date.issued":["2025-02"],"dc:description.abstract":["Ebben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idején és után. Az esettanulmányi módszert és elméleti elemzést is magában foglaló kvalitatív megközelítés képezi a kutatás alapját, amelynek célja, hogy jobb megértést teremtsen a digitalizáció hatására változó iskolákról és iskolavezetésről. Az első, „Az iskola a digitalizálódó világban” című tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át az iskolák hagyományos képét. A neoinstitucionalizmus és szervezeti tanuláselméletek alkalmazásával a tanulmány bemutatja 1.1. a külső kontextus elemzését és az iskolákhoz mint intézményekhez és szervezetekhez való viszonyát, 1.2. az iskolán belüli intézményi változások dinamikáját, 1.3. az iskolai szervezetek izomorfikus változásait, 1.4. és a szervezeti tanulás szempontjait. A tanulmány azzal járul hozzá, hogy ezeket a diskurzusokat egy olyan elméleti modellben foglalja keretbe, amely a digitalizáció kontextusában egyesíti a neoinstitucionalista és a szervezeti elméleteket. További kutatásokat sürget a digitális oktatáspolitika hatásaival, stakeholderek hozzáállásával és a digitális iskolák hatékony működtetésének egyedi menedzseri kihívásaival kapcsolatban. A második tanulmány, „Az iskola digitális utópiája és disztópája a COVID-19 pandémia után” című tanulmány a digitalizációval kapcsolatos kettős narratívákat vizsgálja az oktatásban. A cikk 2.1. két, egymás mellett létező képzeletvilágot - utópiát és disztópiát - ábrázol, amelyek az oktatási szakemberek reményeit és félelmeit tükrözik, és amelyek a kutatásokat és a szakpolitikai intézkedéseket irányítják; 2.2. bemutatja, hogy az infrastrukturális korlátok még mindig dominálnak a digitalizáció megítélésében, nagymértékben befolyásolva az attitűdöket és a vezetői döntéseket; 2.3. bemutatja, hogy a digitalizációról szóló a digitális méltányossággal kapcsolatos viták a probléma meghatározásának fázisában vannak, pozitív és negatív hatásokat egyaránt prognosztizálva, ami további ágazati elemzést igényel; 2.4. felhívja a figyelmet a technológiával való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos, a felügyeletre irányuló aggodalmakra, amelyek jelentősek, de még nem eléggé feltártak, és kritikai kutatásokat tesznek szükségessé; 2.5. rámutat, hogy a digitalizáció gazdagíthatja vagy erodálhatja az iskolai kapcsolatokat, megváltoztatva a tanári és pedagógiai szerepeket. A harmadik tanulmány, „A krízisészlelés és a szervezeti tanulás megértése – esettanulmány iskolaszervezetekről a COVID-19 világjárvány időszakában” című tanulmány a világjárvány által katalizált szervezeti tanulási folyamatokra összpontosít. A tanulmány feltárja, hogy 3.1. A tanulási hajlandóság az azonos külső hatások ellenére változik, amit a szervezeti és pénzügyi kapacitás, az autonómia és az érintettek változásra való érettsége befolyásol. A tanulási mélység a stratégiai és kulturális illeszkedéshez, a szakterületi ismeretekhez és a párhuzamos krízisek jelenlétéhez kötődik; 3.2. A szervezeti tanulási érettség felgyorsítja a krízistanulást; 3.3. A magasabb digitális kompetenciával rendelkező iskolákban mélyebb tanulást tapasztaltak, ami a Máté-hatást tükrözi; 3.4. A párhuzamos krízisek elvonják az átalakító tanulástól, még a magas tanulási kapacitással rendelkező szervezetekben is; 3.5. A krízisek során gyakori hálózatos tanulási hatások többnyire hiányoztak, különösen a szakmaközi együttműködés. Kivételt képeztek a hivatalos oktatási rendszereken belül vagy egyéni kezdeményezéseken keresztül történő együttműködések."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/7/FazekasNora_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/2/Fazekas_Nora_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/9/FazekasN_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1387/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2025014"],"dc:subject":["Oktatás"],"dc:title":["Digitalisation and organizational learning in schools"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}