{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1384"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1384","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában","abstract":"A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására.","abstract_html":"A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására.","abstract_has_math":false,"creators":["Boros, Kitti"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2025,"date_issued":"2025-01","date_published":"2025-01","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás","Döntéselmélet"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Boros, Kitti"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2025-01-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2025-01"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2025006"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás","Döntéselmélet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/1/Boros_Kitti_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/7/Boros_Kitti_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/2/Boros_Kitti_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/5/Boros_Kitti_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Boros, Kitti"],"dc:date":["2025-01-14"],"dc:date.issued":["2025-01"],"dc:description.abstract":["A doktori disszertáció fókuszát a jelenléti tudományos szövetségi konferenciák résztvevői szempontú vizsgálata jelentette, különös tekintettel a turisztikai desztináció szerepére a konferenciaválasztási döntésben. A kutatás aktualitását a Covid-19-pandémia utáni megváltozott piaci környezet biztosította, amely hatással volt a konferenciaiparra és a résztvevők döntéshozatali preferenciáira. A disszertációban kevert módszertant alkalmaztam, amely során a kvalitatív és a kvantitatív módszerek szekvenciálisan követték egymást, annak érdekében, hogy átfogó képet kapjak a konferenciaipar keresleti oldalának dinamikájáról és a résztvevői döntéshozatalról. A doktori értekezés új tudományos eredményeit a következőkben ismertetem. A kvalitatív kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a résztvevők motivációit a szakmai és a szabadidős tényezők egyaránt meghatározták, amely alátámasztotta López-Bonilla és szerzőtársainak (2023) kutatását. A szakmai motivációk között kiemelten fontos volt a kapcsolatépítés, a szakmai fejlődés lehetősége és a tudományos teljesítmény elismerése. Új eredményként azonosítottam a minta alapján, hogy a desztináció vonzereje kulcsszerepet játszott a konferenciaválasztásban. A fogadóterület elérhetősége, infra- és szuprastruktúrája szintén megjelent a résztvevők döntéshozatali folyamatában. Az interjúk alapján kijelenthető, hogy a résztvevői elégedettségben a szakmai tényezők mellett a szabadidős tényezők is tükröződtek, úgymint a helyszín és a szolgáltatások színvonala, valamint a desztináció által nyújtott élmények egyedisége és komplexitása. A kvantitatív kutatás keretében kérdőíves megkérdezést végeztem és SEM-modellezést (Structural Equation Modeling) alkalmaztam. A kutatás újdonsága, hogy a modellben a résztvevői motiváció vizsgálatához kapcsoltam a többdimenziós érték különböző dimenzióinak elemzését és azok hatásvizsgálatát a résztvevők elégedettségére és viselkedési szándékára vonatkozóan. A kvantitatív kutatás eredményei összecsengtek a kvalitatív kutatás eredményeivel, mivel a résztvevői motivációra mind a szakmai, mind a szabadidős szempontok szignifikánsan pozitív hatással voltak. A kutatás rávilágított a desztináció kiemelkedő szerepére, mivel a desztinációimázs a résztvevői motivációt szignifikánsan pozitívan befolyásolta. Rasoolimanesh és szerzőtársainak (2023) megállapításaira reflektálva a modell igazolta, hogy a többdimenziós érték – amely magában foglalja a funkcionális minőségi, funkcionális gazdasági, társadalmi és emocionális értéket – szignifikánsan pozitív hatással volt a résztvevők konferenciával kapcsolatos elégedettségére. Az elégedettség továbbá szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a viselkedési szándékra, vagyis arra, hogy a résztvevők a jövőben is részt kívánnak-e venni hasonló eseményeken. Kutatásom új elméleti összefüggéseket tárt fel, különös tekintettel a desztináció meghatározó szerepére a konferencia-résztvevők döntéshozatali folyamatában. Ez az eredmény hozzájárul a meglévő turizmuskutatások elméleti gazdagításához, mivel korábban a kutatók (Mair – Frew, 2016; Lee – Yoon, 2022) kevés figyelmet fordítottak a desztináció szerepének részletes vizsgálatára a konferenciaválasztás során. Módszertani szempontból a kutatás újdonsága a PLS-SEM módszer alkalmazása volt a tudományos szövetségi konferenciák piacán, amely lehetővé tette a résztvevői motivációnak, a többdimenziós értéknek, az elégedettségnek és a viselkedési szándéknak az összekapcsolt elemzését. Ez a módszertani megközelítés árnyaltabb képet nyújtott a konferenciaipar működéséről, valamint arról, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolták a résztvevői döntéshozatalt. Gyakorlati szempontból az eredmények fontos útmutatással szolgálnak a konferenciaszervezők és a turisztikai desztinációk vezető szakemberei számára. A kutatás rámutatott arra, hogy a jelenléti tudományos konferenciák sikerességének növelése érdekében a megrendelőknek, tehát a szövetségeknek és a megbízott szervezőknek javasolt kiemelt figyelmet fordítaniuk a konferenciák szakmai tartalmára, szervezésének minőségére, valamint az attraktív fogadóterület kiválasztására."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/1/Boros_Kitti_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/7/Boros_Kitti_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/2/Boros_Kitti_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/5/Boros_Kitti_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1384/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2025006"],"dc:subject":["Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás","Döntéselmélet"],"dc:title":["A döntéshozatali folyamat alakulása a jelenléti tudományos konferenciák résztvevőinek körében: A turisztikai desztináció szerepe a tudományos szövetségi konferenciák fogyasztói választásában"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}