{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1373"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1373","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A kognitív matematikai kompetenciák, és fejlesztésük hatása a döntéshozatali folyamatokra","abstract":"A matematikai tanulmányok már az általános iskolától kezdve azt a célt szolgálják, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni. Mivel a döntéseket megelőzően, a döntéselőkészítésnél használt információk köre, felhasználásuk módja és eszközei mind emberek által meghatározottak, amelyek a matematikai kompetenciákra épülnek, ezért a siker végső kulcsa a döntéshozatal során is ebben keresendő. A matematika sokoldalúan és a diszciplínákat átszőve, összekötve jelenik meg szinte minden tudományterületen és a mindennapi életünkben, olykor észrevétlenül. A számok minden esetben tetten érhetőek, így a számszerűsítés módja és megjelenése a személyes, vállalati és fogyasztói döntéshozatalban kiemelten érdekes. Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez szükségünk van kognitív matematikai képességekre. Ebben a komplex, összefüggő rendszerben az alábbi kutatási kérdések merülnek fel: - Hogyan befolyásolja a döntéshozatali megközelítéseinket a matematikai képzettség szintje? - A különböző döntési helyzetek milyen matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza egyéni és vállalati szinten? - Miként hat a problémamegoldási és döntési helyzetekre, valamint a viselkedésre a kognitív matematikai képességek fejlesztése? - A matematika megértése hogyan hat az önbecsülésre és ezáltal az asszertivitásra a döntéseinkkel összefüggésben? A feltáró kutatás eredményei alapján elmondható, hogy (1) A mintában a válaszadók kognitív matematikai képességei, amelyeket a matematikai sikereken keresztül mérünk, összefüggésben állnak a problémamegoldó és a döntéshozatali képességekkel, azaz a válaszadók munkakörével. (2) Minél képzettebb valaki a szakmájával összefüggő releváns matematikai képességek terén, azaz sikeresebb a felsőoktatásban matematikából, annál valószínűbb, hogy problémamegoldó és döntéshozó lesz, mert a vezetői munkakört betöltők körében magasabb a matematikai sikereket elérők aránya. (3) Az elsajátított matematikai kompetenciák hatással vannak a gondolkodási képességekre, mert aki sikeresebb matematikából, az nagyobb mértékben vallja magát racionális döntéshozónak és reál beállítódásúnak, mint aki nem. Továbbá sokkal jellemzőbb, hogy a matematikai megközelítést és a számokat figyelembe veszi a döntéseknél, így ez hatással van a viselkedésére, így közvetve sikeresebb döntéseket eredményez, és magasabb munkaköröket tölt be. Továbbá, a matematika oktatásának minősége meghatározó szerepet játszik a tantárgy hasznosságának megítélésében: (4) Az, hogy milyen mértékben köti le a tanóra a válaszadókat, erős pozitív korrelációban áll minden oktatási szinten azzal, hogy mennyire szeretik a tárgyat. (5) Amennyiben sikeresek a válaszadók a matematika terén, akkor a matematikatanulást is szeretik. Ez a korreláció középiskolában, azaz pályaválasztás előtt a legerősebb. (6) A matematikai sikerességet elemezve a generációk között elmondható, hogy az elmúlt négy generáció hasonló eredményeket tud felmutatni a matematikai sikerek terén, nem nőtt a sikeres tanulók aránya annak ellenére, hogy számos módszertani megújulás történt ennek érdekében. (7) Általános és középiskolában azok közül, akik külön tanárhoz jártak, közel minden második tanulónak sikerült megérteni a matematikát. A másik felük pedig nem kapott módszertanilag mást, mint amit tanórán, és ez nem segítette elő őket a matematikai sikerek elérésében. Ahogy a kapcsolódó kutatások is mutatták a teljesítménnyel szoros kapcsolatban áll a matematikai szorongás, amely a sikereken keresztül az önbecsülés növelésével oldható. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy a sikerek azok, amelyek erősítik a matematikához való kapcsolódásunkat és ennek eredményeként nagyobb eséllyel válunk felkészült döntéshozóvá. A jövőben további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebben megismerjük, megértsük és fejleszteni tudjuk a kapcsolatunkat a matematikával, és ezáltal még inkább fejlődjenek a döntéshozatali képességeink.","abstract_html":"A matematikai tanulmányok már az általános iskolától kezdve azt a célt szolgálják, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni. Mivel a döntéseket megelőzően, a döntéselőkészítésnél használt információk köre, felhasználásuk módja és eszközei mind emberek által meghatározottak, amelyek a matematikai kompetenciákra épülnek, ezért a siker végső kulcsa a döntéshozatal során is ebben keresendő. A matematika sokoldalúan és a diszciplínákat átszőve, összekötve jelenik meg szinte minden tudományterületen és a mindennapi életünkben, olykor észrevétlenül. A számok minden esetben tetten érhetőek, így a számszerűsítés módja és megjelenése a személyes, vállalati és fogyasztói döntéshozatalban kiemelten érdekes. Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez szükségünk van kognitív matematikai képességekre. Ebben a komplex, összefüggő rendszerben az alábbi kutatási kérdések merülnek fel: - Hogyan befolyásolja a döntéshozatali megközelítéseinket a matematikai képzettség szintje? - A különböző döntési helyzetek milyen matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza egyéni és vállalati szinten? - Miként hat a problémamegoldási és döntési helyzetekre, valamint a viselkedésre a kognitív matematikai képességek fejlesztése? - A matematika megértése hogyan hat az önbecsülésre és ezáltal az asszertivitásra a döntéseinkkel összefüggésben? A feltáró kutatás eredményei alapján elmondható, hogy (1) A mintában a válaszadók kognitív matematikai képességei, amelyeket a matematikai sikereken keresztül mérünk, összefüggésben állnak a problémamegoldó és a döntéshozatali képességekkel, azaz a válaszadók munkakörével. (2) Minél képzettebb valaki a szakmájával összefüggő releváns matematikai képességek terén, azaz sikeresebb a felsőoktatásban matematikából, annál valószínűbb, hogy problémamegoldó és döntéshozó lesz, mert a vezetői munkakört betöltők körében magasabb a matematikai sikereket elérők aránya. (3) Az elsajátított matematikai kompetenciák hatással vannak a gondolkodási képességekre, mert aki sikeresebb matematikából, az nagyobb mértékben vallja magát racionális döntéshozónak és reál beállítódásúnak, mint aki nem. Továbbá sokkal jellemzőbb, hogy a matematikai megközelítést és a számokat figyelembe veszi a döntéseknél, így ez hatással van a viselkedésére, így közvetve sikeresebb döntéseket eredményez, és magasabb munkaköröket tölt be. Továbbá, a matematika oktatásának minősége meghatározó szerepet játszik a tantárgy hasznosságának megítélésében: (4) Az, hogy milyen mértékben köti le a tanóra a válaszadókat, erős pozitív korrelációban áll minden oktatási szinten azzal, hogy mennyire szeretik a tárgyat. (5) Amennyiben sikeresek a válaszadók a matematika terén, akkor a matematikatanulást is szeretik. Ez a korreláció középiskolában, azaz pályaválasztás előtt a legerősebb. (6) A matematikai sikerességet elemezve a generációk között elmondható, hogy az elmúlt négy generáció hasonló eredményeket tud felmutatni a matematikai sikerek terén, nem nőtt a sikeres tanulók aránya annak ellenére, hogy számos módszertani megújulás történt ennek érdekében. (7) Általános és középiskolában azok közül, akik külön tanárhoz jártak, közel minden második tanulónak sikerült megérteni a matematikát. A másik felük pedig nem kapott módszertanilag mást, mint amit tanórán, és ez nem segítette elő őket a matematikai sikerek elérésében. Ahogy a kapcsolódó kutatások is mutatták a teljesítménnyel szoros kapcsolatban áll a matematikai szorongás, amely a sikereken keresztül az önbecsülés növelésével oldható. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy a sikerek azok, amelyek erősítik a matematikához való kapcsolódásunkat és ennek eredményeként nagyobb eséllyel válunk felkészült döntéshozóvá. A jövőben további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebben megismerjük, megértsük és fejleszteni tudjuk a kapcsolatunkat a matematikával, és ezáltal még inkább fejlődjenek a döntéshozatali képességeink.","abstract_has_math":false,"creators":["Farkas-Kis, András Máté"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-11","date_published":"2024-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Matematika. Ökonometria","Döntéselmélet"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Farkas-Kis, András Máté"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-11-05"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024053"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Matematika. Ökonometria","Döntéselmélet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/1/farkas_kis_andras_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/7/farkas_kis_andras_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/2/farkas_kis_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/3/farkas_kis_andras_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A matematikai tanulmányok már az általános iskolától kezdve azt a célt szolgálják, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni. Mivel a döntéseket megelőzően, a döntéselőkészítésnél használt információk köre, felhasználásuk módja és eszközei mind emberek által meghatározottak, amelyek a matematikai kompetenciákra épülnek, ezért a siker végső kulcsa a döntéshozatal során is ebben keresendő. A matematika sokoldalúan és a diszciplínákat átszőve, összekötve jelenik meg szinte minden tudományterületen és a mindennapi életünkben, olykor észrevétlenül. A számok minden esetben tetten érhetőek, így a számszerűsítés módja és megjelenése a személyes, vállalati és fogyasztói döntéshozatalban kiemelten érdekes. Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez szükségünk van kognitív matematikai képességekre. Ebben a komplex, összefüggő rendszerben az alábbi kutatási kérdések merülnek fel: - Hogyan befolyásolja a döntéshozatali megközelítéseinket a matematikai képzettség szintje? - A különböző döntési helyzetek milyen matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza egyéni és vállalati szinten? - Miként hat a problémamegoldási és döntési helyzetekre, valamint a viselkedésre a kognitív matematikai képességek fejlesztése? - A matematika megértése hogyan hat az önbecsülésre és ezáltal az asszertivitásra a döntéseinkkel összefüggésben? A feltáró kutatás eredményei alapján elmondható, hogy (1) A mintában a válaszadók kognitív matematikai képességei, amelyeket a matematikai sikereken keresztül mérünk, összefüggésben állnak a problémamegoldó és a döntéshozatali képességekkel, azaz a válaszadók munkakörével. (2) Minél képzettebb valaki a szakmájával összefüggő releváns matematikai képességek terén, azaz sikeresebb a felsőoktatásban matematikából, annál valószínűbb, hogy problémamegoldó és döntéshozó lesz, mert a vezetői munkakört betöltők körében magasabb a matematikai sikereket elérők aránya. (3) Az elsajátított matematikai kompetenciák hatással vannak a gondolkodási képességekre, mert aki sikeresebb matematikából, az nagyobb mértékben vallja magát racionális döntéshozónak és reál beállítódásúnak, mint aki nem. Továbbá sokkal jellemzőbb, hogy a matematikai megközelítést és a számokat figyelembe veszi a döntéseknél, így ez hatással van a viselkedésére, így közvetve sikeresebb döntéseket eredményez, és magasabb munkaköröket tölt be. Továbbá, a matematika oktatásának minősége meghatározó szerepet játszik a tantárgy hasznosságának megítélésében: (4) Az, hogy milyen mértékben köti le a tanóra a válaszadókat, erős pozitív korrelációban áll minden oktatási szinten azzal, hogy mennyire szeretik a tárgyat. (5) Amennyiben sikeresek a válaszadók a matematika terén, akkor a matematikatanulást is szeretik. Ez a korreláció középiskolában, azaz pályaválasztás előtt a legerősebb. (6) A matematikai sikerességet elemezve a generációk között elmondható, hogy az elmúlt négy generáció hasonló eredményeket tud felmutatni a matematikai sikerek terén, nem nőtt a sikeres tanulók aránya annak ellenére, hogy számos módszertani megújulás történt ennek érdekében. (7) Általános és középiskolában azok közül, akik külön tanárhoz jártak, közel minden második tanulónak sikerült megérteni a matematikát. A másik felük pedig nem kapott módszertanilag mást, mint amit tanórán, és ez nem segítette elő őket a matematikai sikerek elérésében. Ahogy a kapcsolódó kutatások is mutatták a teljesítménnyel szoros kapcsolatban áll a matematikai szorongás, amely a sikereken keresztül az önbecsülés növelésével oldható. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy a sikerek azok, amelyek erősítik a matematikához való kapcsolódásunkat és ennek eredményeként nagyobb eséllyel válunk felkészült döntéshozóvá. A jövőben további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebben megismerjük, megértsük és fejleszteni tudjuk a kapcsolatunkat a matematikával, és ezáltal még inkább fejlődjenek a döntéshozatali képességeink."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A kognitív matematikai kompetenciák, és fejlesztésük hatása a döntéshozatali folyamatokra"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Farkas-Kis, András Máté"],"dc:date":["2024-11-05"],"dc:date.issued":["2024-11"],"dc:description.abstract":["A matematikai tanulmányok már az általános iskolától kezdve azt a célt szolgálják, hogy a diákok megtanuljanak gondolkodni. Mivel a döntéseket megelőzően, a döntéselőkészítésnél használt információk köre, felhasználásuk módja és eszközei mind emberek által meghatározottak, amelyek a matematikai kompetenciákra épülnek, ezért a siker végső kulcsa a döntéshozatal során is ebben keresendő. A matematika sokoldalúan és a diszciplínákat átszőve, összekötve jelenik meg szinte minden tudományterületen és a mindennapi életünkben, olykor észrevétlenül. A számok minden esetben tetten érhetőek, így a számszerűsítés módja és megjelenése a személyes, vállalati és fogyasztói döntéshozatalban kiemelten érdekes. Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez szükségünk van kognitív matematikai képességekre. Ebben a komplex, összefüggő rendszerben az alábbi kutatási kérdések merülnek fel: - Hogyan befolyásolja a döntéshozatali megközelítéseinket a matematikai képzettség szintje? - A különböző döntési helyzetek milyen matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza egyéni és vállalati szinten? - Miként hat a problémamegoldási és döntési helyzetekre, valamint a viselkedésre a kognitív matematikai képességek fejlesztése? - A matematika megértése hogyan hat az önbecsülésre és ezáltal az asszertivitásra a döntéseinkkel összefüggésben? A feltáró kutatás eredményei alapján elmondható, hogy (1) A mintában a válaszadók kognitív matematikai képességei, amelyeket a matematikai sikereken keresztül mérünk, összefüggésben állnak a problémamegoldó és a döntéshozatali képességekkel, azaz a válaszadók munkakörével. (2) Minél képzettebb valaki a szakmájával összefüggő releváns matematikai képességek terén, azaz sikeresebb a felsőoktatásban matematikából, annál valószínűbb, hogy problémamegoldó és döntéshozó lesz, mert a vezetői munkakört betöltők körében magasabb a matematikai sikereket elérők aránya. (3) Az elsajátított matematikai kompetenciák hatással vannak a gondolkodási képességekre, mert aki sikeresebb matematikából, az nagyobb mértékben vallja magát racionális döntéshozónak és reál beállítódásúnak, mint aki nem. Továbbá sokkal jellemzőbb, hogy a matematikai megközelítést és a számokat figyelembe veszi a döntéseknél, így ez hatással van a viselkedésére, így közvetve sikeresebb döntéseket eredményez, és magasabb munkaköröket tölt be. Továbbá, a matematika oktatásának minősége meghatározó szerepet játszik a tantárgy hasznosságának megítélésében: (4) Az, hogy milyen mértékben köti le a tanóra a válaszadókat, erős pozitív korrelációban áll minden oktatási szinten azzal, hogy mennyire szeretik a tárgyat. (5) Amennyiben sikeresek a válaszadók a matematika terén, akkor a matematikatanulást is szeretik. Ez a korreláció középiskolában, azaz pályaválasztás előtt a legerősebb. (6) A matematikai sikerességet elemezve a generációk között elmondható, hogy az elmúlt négy generáció hasonló eredményeket tud felmutatni a matematikai sikerek terén, nem nőtt a sikeres tanulók aránya annak ellenére, hogy számos módszertani megújulás történt ennek érdekében. (7) Általános és középiskolában azok közül, akik külön tanárhoz jártak, közel minden második tanulónak sikerült megérteni a matematikát. A másik felük pedig nem kapott módszertanilag mást, mint amit tanórán, és ez nem segítette elő őket a matematikai sikerek elérésében. Ahogy a kapcsolódó kutatások is mutatták a teljesítménnyel szoros kapcsolatban áll a matematikai szorongás, amely a sikereken keresztül az önbecsülés növelésével oldható. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy a sikerek azok, amelyek erősítik a matematikához való kapcsolódásunkat és ennek eredményeként nagyobb eséllyel válunk felkészült döntéshozóvá. A jövőben további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebben megismerjük, megértsük és fejleszteni tudjuk a kapcsolatunkat a matematikával, és ezáltal még inkább fejlődjenek a döntéshozatali képességeink."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/1/farkas_kis_andras_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/7/farkas_kis_andras_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/2/farkas_kis_andras_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/3/farkas_kis_andras_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1373/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024053"],"dc:subject":["Matematika. Ökonometria","Döntéselmélet"],"dc:title":["A kognitív matematikai kompetenciák, és fejlesztésük hatása a döntéshozatali folyamatokra"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}