{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1367"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1367","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Teljes körű kompetenciamérés és -értékelés a felsőoktatásban tanuláselemzési módszerek és technikák alkalmazásával","abstract":"A kompetencia alapú megközelítés egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a munka világában, mind az oktatásban, így folyamatosan nő az igény a kompetencia alapú értékelésekre, különös tekintettel a 21. századi készségekre, mint a kommunikáció és a csapatmunka. A kompetenciamérés azonban kihívást jelent, különösen igaz ez teljes körű – több kompetenciát egyidejűleg felölelő – értékelések esetében. A felsőoktatás hallgatói-oktatói aránya és a képzések széles palettája pedig tovább nehezíti a felsőoktatásban történő kompetenciamérést. Jelen kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy – oktatásmódszertani elvek mentén, valamint a tanuláselemzés és oktatási adatbányászat módszereinek és eszközeinek segítségével – egy felsőoktatásban alkalmazható, olyan általános, teljes körű kompetenciamérésre tesz javaslatot, amely tantervbe beágyazott módon, kis erőforrással is kivitelezhető, emellett hidat képez a munka világa és a tanulmányi környezet között. A kutatási kérdések a következők: A) Hogyan lehet a hallgatókat valós munkahelyzetbe helyező egyéni kompetenciamérést hatékonyan végezni? aa) Hogyan biztosítható, hogy a képzés kimeneti kompetenciáinak (vagy elvárt tanulási eredményeinek) elsajátításáról átfogó képet kapjunk, anélkül, hogy minden kompetenciát külön módszerrel és eszközzel mérnénk? ab) Hogyan ellenőrizhető, hogy megbízható és az érintettek által világosan értelmezhető eredményeket ad-e a kompetenciamérés? B) Hogyan hasznosíthatók a kialakított kompetenciamérés adatai és eredményei? Az értekezés öt fő részből áll. Az első részben a probléma kifejtése mellett a kutatási keretrendszer és a kutatásmódszertan tárgyalására kerül sor. Ezt követően az A) kutatási kérdés kerül fókuszba. A második részben a kompetenciamérés és -elemzés elméletét és hátterét ismertetem. Majd az alkalmazott kompetenciamérést és annak kialakítását mutatom be. A negyedik részben a teljes körű kompetenciamérés értékelésének eredményeit részletezem. Végül a dolgozatot – a B) kutatási kérdéssel összefüggésben – a kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei zárják.","abstract_html":"A kompetencia alapú megközelítés egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a munka világában, mind az oktatásban, így folyamatosan nő az igény a kompetencia alapú értékelésekre, különös tekintettel a 21. századi készségekre, mint a kommunikáció és a csapatmunka. A kompetenciamérés azonban kihívást jelent, különösen igaz ez teljes körű – több kompetenciát egyidejűleg felölelő – értékelések esetében. A felsőoktatás hallgatói-oktatói aránya és a képzések széles palettája pedig tovább nehezíti a felsőoktatásban történő kompetenciamérést. Jelen kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy – oktatásmódszertani elvek mentén, valamint a tanuláselemzés és oktatási adatbányászat módszereinek és eszközeinek segítségével – egy felsőoktatásban alkalmazható, olyan általános, teljes körű kompetenciamérésre tesz javaslatot, amely tantervbe beágyazott módon, kis erőforrással is kivitelezhető, emellett hidat képez a munka világa és a tanulmányi környezet között. A kutatási kérdések a következők: A) Hogyan lehet a hallgatókat valós munkahelyzetbe helyező egyéni kompetenciamérést hatékonyan végezni? aa) Hogyan biztosítható, hogy a képzés kimeneti kompetenciáinak (vagy elvárt tanulási eredményeinek) elsajátításáról átfogó képet kapjunk, anélkül, hogy minden kompetenciát külön módszerrel és eszközzel mérnénk? ab) Hogyan ellenőrizhető, hogy megbízható és az érintettek által világosan értelmezhető eredményeket ad-e a kompetenciamérés? B) Hogyan hasznosíthatók a kialakított kompetenciamérés adatai és eredményei? Az értekezés öt fő részből áll. Az első részben a probléma kifejtése mellett a kutatási keretrendszer és a kutatásmódszertan tárgyalására kerül sor. Ezt követően az A) kutatási kérdés kerül fókuszba. A második részben a kompetenciamérés és -elemzés elméletét és hátterét ismertetem. Majd az alkalmazott kompetenciamérést és annak kialakítását mutatom be. A negyedik részben a teljes körű kompetenciamérés értékelésének eredményeit részletezem. Végül a dolgozatot – a B) kutatási kérdéssel összefüggésben – a kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei zárják.","abstract_has_math":false,"creators":["Meleg, Ágnes"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-06","date_published":"2024-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Oktatás"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Meleg, Ágnes"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-06-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024040"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Oktatás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/1/MelegAgnes_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/2/MelegAgnes_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/3/MelegAgnes_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kompetencia alapú megközelítés egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a munka világában, mind az oktatásban, így folyamatosan nő az igény a kompetencia alapú értékelésekre, különös tekintettel a 21. századi készségekre, mint a kommunikáció és a csapatmunka. A kompetenciamérés azonban kihívást jelent, különösen igaz ez teljes körű – több kompetenciát egyidejűleg felölelő – értékelések esetében. A felsőoktatás hallgatói-oktatói aránya és a képzések széles palettája pedig tovább nehezíti a felsőoktatásban történő kompetenciamérést. Jelen kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy – oktatásmódszertani elvek mentén, valamint a tanuláselemzés és oktatási adatbányászat módszereinek és eszközeinek segítségével – egy felsőoktatásban alkalmazható, olyan általános, teljes körű kompetenciamérésre tesz javaslatot, amely tantervbe beágyazott módon, kis erőforrással is kivitelezhető, emellett hidat képez a munka világa és a tanulmányi környezet között. A kutatási kérdések a következők: A) Hogyan lehet a hallgatókat valós munkahelyzetbe helyező egyéni kompetenciamérést hatékonyan végezni? aa) Hogyan biztosítható, hogy a képzés kimeneti kompetenciáinak (vagy elvárt tanulási eredményeinek) elsajátításáról átfogó képet kapjunk, anélkül, hogy minden kompetenciát külön módszerrel és eszközzel mérnénk? ab) Hogyan ellenőrizhető, hogy megbízható és az érintettek által világosan értelmezhető eredményeket ad-e a kompetenciamérés? B) Hogyan hasznosíthatók a kialakított kompetenciamérés adatai és eredményei? Az értekezés öt fő részből áll. Az első részben a probléma kifejtése mellett a kutatási keretrendszer és a kutatásmódszertan tárgyalására kerül sor. Ezt követően az A) kutatási kérdés kerül fókuszba. A második részben a kompetenciamérés és -elemzés elméletét és hátterét ismertetem. Majd az alkalmazott kompetenciamérést és annak kialakítását mutatom be. A negyedik részben a teljes körű kompetenciamérés értékelésének eredményeit részletezem. Végül a dolgozatot – a B) kutatási kérdéssel összefüggésben – a kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei zárják."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Teljes körű kompetenciamérés és -értékelés a felsőoktatásban tanuláselemzési módszerek és technikák alkalmazásával"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Meleg, Ágnes"],"dc:date":["2024-06-20"],"dc:date.issued":["2024-06"],"dc:description.abstract":["A kompetencia alapú megközelítés egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a munka világában, mind az oktatásban, így folyamatosan nő az igény a kompetencia alapú értékelésekre, különös tekintettel a 21. századi készségekre, mint a kommunikáció és a csapatmunka. A kompetenciamérés azonban kihívást jelent, különösen igaz ez teljes körű – több kompetenciát egyidejűleg felölelő – értékelések esetében. A felsőoktatás hallgatói-oktatói aránya és a képzések széles palettája pedig tovább nehezíti a felsőoktatásban történő kompetenciamérést. Jelen kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy – oktatásmódszertani elvek mentén, valamint a tanuláselemzés és oktatási adatbányászat módszereinek és eszközeinek segítségével – egy felsőoktatásban alkalmazható, olyan általános, teljes körű kompetenciamérésre tesz javaslatot, amely tantervbe beágyazott módon, kis erőforrással is kivitelezhető, emellett hidat képez a munka világa és a tanulmányi környezet között. A kutatási kérdések a következők: A) Hogyan lehet a hallgatókat valós munkahelyzetbe helyező egyéni kompetenciamérést hatékonyan végezni? aa) Hogyan biztosítható, hogy a képzés kimeneti kompetenciáinak (vagy elvárt tanulási eredményeinek) elsajátításáról átfogó képet kapjunk, anélkül, hogy minden kompetenciát külön módszerrel és eszközzel mérnénk? ab) Hogyan ellenőrizhető, hogy megbízható és az érintettek által világosan értelmezhető eredményeket ad-e a kompetenciamérés? B) Hogyan hasznosíthatók a kialakított kompetenciamérés adatai és eredményei? Az értekezés öt fő részből áll. Az első részben a probléma kifejtése mellett a kutatási keretrendszer és a kutatásmódszertan tárgyalására kerül sor. Ezt követően az A) kutatási kérdés kerül fókuszba. A második részben a kompetenciamérés és -elemzés elméletét és hátterét ismertetem. Majd az alkalmazott kompetenciamérést és annak kialakítását mutatom be. A negyedik részben a teljes körű kompetenciamérés értékelésének eredményeit részletezem. Végül a dolgozatot – a B) kutatási kérdéssel összefüggésben – a kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei zárják."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/1/MelegAgnes_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/2/MelegAgnes_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/3/MelegAgnes_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1367/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024040"],"dc:subject":["Oktatás"],"dc:title":["Teljes körű kompetenciamérés és -értékelés a felsőoktatásban tanuláselemzési módszerek és technikák alkalmazásával"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}