{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1361"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1361","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Beyond Tradition: Exploring the Dimensions of Professionalization and Competitiveness in Hungarian Family Firms","abstract":"A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járna","abstract_html":"A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járna","abstract_has_math":false,"creators":["Kárpáti, Zoltán"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-03","date_published":"2024-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Vállalati vezetés és politika"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kárpáti, Zoltán"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-03-13"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024017"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/1/Karpati_Zoltan_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/5/Karpati_Zoltan_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/9/Karpati_Zoltan_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járna"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Beyond Tradition: Exploring the Dimensions of Professionalization and Competitiveness in Hungarian Family Firms"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kárpáti, Zoltán"],"dc:date":["2024-03-13"],"dc:date.issued":["2024-03"],"dc:description.abstract":["A doktori disszertáció, amely három megjelent folyóiratcikkből áll, a családi vállalkozások professzionalizálódására összpontosít erőforrás-alapú elméletéből kiindulva. A szerző a kutatási kérdések megválaszolásához vegyes módszertant alkalmazott, beleértve a szisztematikus szakirodalmi áttekintést, egy longitudinális esettanulmányt és egy nagymintás kvantitatív elemzést. Az első tanulmány egy szisztematikus irodalmi áttekintés „Családi vállalatok professzionalizálódása - Szisztematikus szakirodalmi áttekintés” címmel, amely a családi vállalkozások professzionalizációjának átfogó értelmezését mutatja be a 2000 és 2020 között megjelent elméleti és empirikus tanulmányok alapján. A tanulmány megállapította, hogy (1) a professzionalizáció jelentéstartalma számottevő fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben, és a külső, nem-családtag menedzserek felvételének egyszerű meghatározása idejétmúlt, helyette a megközelítés többdimenzionális aspektusa releváns. (2) A területről hiányzott a jelenség egyértelmű értelmezése, és a tanulmány egy átlátható, integrált modellt mutatott be, amely négy dimenzióval rendelkezik: (1) a menedzsment és a munkavállalók, (2) a szervezeti struktúra, folyamatok és működés, (3) a munkakörnyezet és a szervezeti kultúra, (4) valamint a vállalkozó család professzionalizációja. (3) A tanulmány szintetizálja továbbá a családi vállalkozások professzionalizációjával kapcsolatos meglévő nemzetközi és hazai szakirodalmat, bemutatva az átalakulás elsődleges előnyeit és hátrányait. A második publikáció, amelynek címe „Hogyan professzionalizáljuk családi vállalkozásunkat? - Egy longitudinális esettanulmány tapasztalatai egy hazai közepes méretű családi vállalkozás példáján keresztül” a szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeire épít, és a négydimenziós modellt egy longitudinális kvalitatív esettanulmányban alkalmazza, egy családi tulajdonú és vezetésű középvállalkozást elemezve. A tanulmány felhívja a figyelmet a professzionalizálódási folyamat lényeges részleteire: (1) bemutatja, hogy a professzionalizálódás dimenzióinak egyensúlyban kell lenniük; ellenkező esetben a fejlődés hiánya egy vagy több kategóriában károsíthatja a cég teljesítményét, és konfliktusokhoz vezethet a cégen belül, (2) a nem családi vezetők döntő szerepet játszanak a vállalkozás professzionalizálásában, új irányítási és működési mechanizmusok bevezetésében, valamint új tudás és szakértelem bevitelében, amellyel a családi cégek korábban esetleg nem rendelkeztek. (3) A tanulmány kiemeli a vállalkozó család professzionalizációjának fontosságát, mivel a külső vezetők javíthatják a cég stratégiáját és működését, de a család és az üzlet közötti alapvető értékek és érdemek meghatározása kizárólag a család felelőssége, és világos jövőképet csak ők nyújthatnak a cégnek a jövőre vonatkozóan (pl. utódlás). A harmadik, „A különböző erőforrás- és képességkonfigurációk és a versenyképesség közötti kapcsolat - összehasonlító tanulmány a magyar családi és nem családi vállalatokról”, című tanulmány a közepes méretű családi és nem-családi vállalatok különböző erőforrás- és képességkonfigurációit hasonlítja össze. A kutatás a longitudinális esettanulmányhoz kapcsolódik, amely bemutatta, hogy a családtagok és a külső menedzserek különböző erőforrásokat tartanak a vállalat számára lényegesnek. A tanulmány fő kérdése, hogy a tulajdonlás melyik típusa vezet magasabb versenyképességhez. A főbb eredményeik közé tartozik, hogy: (1) a családi és nem családi cégek eltérő erőforrás- és képességkonfigurációkra támaszkodnak; a családi cégek az innovativitást, az átalakulás-orientáltságot, a hálózatépítést és a kapcsolatmenedzsmentet fontosabbnak érzékelik, mint nem-családi versenytársaik, akik jobb menedzseri, működési és vezetői képességekkel rendelkeznek. (2) A nem-családi cégek sikeresebbnek bizonyultak, mivel magasabb versenyképességi indexet értek el, miközben az üzleti kiválóságra összpontosítottak. (3) Ha a családi cégek magasabb versenyképességet érnének el, ki kell használniuk a családiság előnyeit, és kombinálniuk az olyan alapvető kompetenciáik, mint a hálózatépítés és a kapcsolatmenedzsment, a vállalat operatív és vezetői szempontjaira való nagyobb összpontosítással. Az operatív kiválóságba való invesztálása egyúttal magasabb professzionalizációs szinttel is járna"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/1/Karpati_Zoltan_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/5/Karpati_Zoltan_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/9/Karpati_Zoltan_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1361/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024017"],"dc:subject":["Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Beyond Tradition: Exploring the Dimensions of Professionalization and Competitiveness in Hungarian Family Firms"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}