{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1356"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1356","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban","abstract":"A doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam. Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között. Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas. Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6). A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt.","abstract_html":"A doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam. Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között. Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas. Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6). A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt.","abstract_has_math":false,"creators":["Kuttner, Ádám"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-05","date_published":"2024-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Média és kommunikáció"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kuttner, Ádám"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-05-28"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024035"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/1/Kuttner_Adam_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/7/Kuttner_Adam_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/13/Kuttner_Adam_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam. Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között. Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas. Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6). A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kuttner, Ádám"],"dc:date":["2024-05-28"],"dc:date.issued":["2024-05"],"dc:description.abstract":["A doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam. Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között. Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas. Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6). A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/1/Kuttner_Adam_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/7/Kuttner_Adam_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/13/Kuttner_Adam_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1356/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024035"],"dc:subject":["Média és kommunikáció"],"dc:title":["AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}