{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1339"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1339","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"„Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva\" – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között","abstract":"Doktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára? Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014). A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le: - Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna. - A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások. - A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel. - A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak. A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban.","abstract_html":"Doktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára? Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014). A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le: - Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna. - A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások. - A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel. - A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak. A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban.","abstract_has_math":false,"creators":["Dés, Fanni Nóra"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-02","date_published":"2024-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Dés, Fanni Nóra"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-02-15"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024009"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/1/Des_Fanni_Nora_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/2/Des_Fanni_Nora_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/3/Des_Fanni_Nora_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Doktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára? Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014). A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le: - Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna. - A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások. - A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel. - A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak. A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["„Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva\" – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Dés, Fanni Nóra"],"dc:date":["2024-02-15"],"dc:date.issued":["2024-02"],"dc:description.abstract":["Doktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára? Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014). A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le: - Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna. - A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások. - A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel. - A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak. A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/1/Des_Fanni_Nora_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/2/Des_Fanni_Nora_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/3/Des_Fanni_Nora_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1339/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024009"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["„Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva\" – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}