{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1325"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1325","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata","abstract":"A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben.","abstract_html":"A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben.","abstract_has_math":false,"creators":["Kovács, Antal Ferenc"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2024,"date_issued":"2024-02","date_published":"2024-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Környezet-gazdaságtan","Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kovács, Antal Ferenc"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2024-02-13"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2024-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2024007"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Környezet-gazdaságtan","Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/1/kovacs_antal_ferenc_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/3/kovacs_antal_ferenc_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/2/kovacs_antal_ferenc_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kovács, Antal Ferenc"],"dc:date":["2024-02-13"],"dc:date.issued":["2024-02"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/1/kovacs_antal_ferenc_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/3/kovacs_antal_ferenc_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/2/kovacs_antal_ferenc_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1325/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2024007"],"dc:subject":["Környezet-gazdaságtan","Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}