{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1317"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1317","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A radikális jobboldal törvényalkotásra gyakorolt hatása — A Jobbik esete","abstract":"Harold Lasswell klasszikus meghatározása szerint a politika azt jelenti: „ki mit, mikor és hogyan kap meg”. Különösen érdekes ez a kérdés, amikor arra fókuszálunk, hogy azon szereplők, melyek funkciója az alárendeltség, milyen befolyással rendelkeznek. A disszertáció ennek vizsgálatára vállalkozik: a radikális jobboldali ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását elemzi a 2010-2018 közötti Jobbik példáján keresztül. Ehhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni. Így a dolgozat az ellenzék, azon belül is a radikális jobboldali ellenzék, majd a kormányzatra gyakorolt hatás bemutatásával veszi kezdetét. Ehhez a politikatudományi szakirodalom megállapításinak ismertetésén és szintetizálásán túl formális modelleket hív segítségül. A kormányzatra gyakorolt hatás megértéséhez szükséges röviden áttekinteni a kormányzati döntéshozatal folyamatát, majd a hatásgyakorlás ismeretelméleti dilemmáit. A dolgozat kevert módszert alkalmaz: a Jobbik törvényjavaslatainak sorsát röviden összegző fejezetet a parlamenti felszólalások és a törvényalkotás napirendjének vizsgálata követi, mely több hipotézis kapcsán ellentmondásos eredményekre vezet. Ezek értelmezését és kontextusba helyezését teszi lehetővé a három esettanulmány, melyek a Jobbik hatását tárják fel közbiztonság, a bevándorlás és a devizahitelek kapcsán hozott törvények terén. Hat hipotézis és két alhipotézis az ellenzék hatásának legfontosabb magyarázatait vizsgálja meg. A disszertáció új tudományos megállapításai értelmében: • Az ellenzéki pártok napirendjének döntő hatással van arra, milyen hatást gyakorolnak a kormányzatra. • Kitartóan napirendre tűzve, és ott tartva egy ügyet még a nyomasztó fölényben lévő kormánypárt(ok)kal szemben is sikert lehet elérni • A parlamenten keresztüli hatásgyakorlás szerepe mellékes. • A vétópont feletti ellenőrzés (azaz a Fidesz-KDNP minősített többségének elvesztése) vagy nem befolyásolta, vagy kifejezetten rontotta a Jobbik hatásgyakorlási képességét. • Azokban az esetekben, amikor a napirendet kell befolyásolni, a bizottsági elnöki tisztségek hatékonyan felhasználhatóak az ellenzék számára. Ezzel szemben a törvényhozó szerv működésének befolyásolására kevés lehetőségük van, ott a bizottságok kormánypárti többsége bír meghatározó szereppel. Sem az ellenzék aktuális támogatottsága, sem a támogatottságának változása nem befolyásolja a hatásgyakorlásának erősségét. • Megfigyelhető az ellenzék támogatottsága potenciális növekedésének hatása: amennyiben erre komoly kilátás van, a kormánypártok megpróbálják annak elejét venni, és fokozzák alkalmazkodásukat az ellenzéki kezdeményezésekhez. • A politikai intézmények jelentette erőforrások sem változtattak érdemben a Jobbik törvényalkotásra gyakorolt hatásának módján. • Amennyiben a konkrét ügy kapcsán az ellenzéki párt ügybirtokos, akkor az ellenzék hatásgyakorlásának erejét fokozza a közvélemény fokozottabb érdeklődése. • A kormánypártok mozgástere főleg a kisebb napirendi jelenléttel rendelkező ügyek kapcsán szélesebb. • A kormánypártok nem törekszenek feltétlenül a konszenzusra, az ellenzék „megbékítésére”. • Sok esetben a választók minél szélesebb rétegeinek megnyerésére sem törekednek a kormánypártok: biztosabbnak vélt helyzetükben elegendőnek tarthatják saját szavazótáboruk kielégítését. • A kormánypártok gondolkodása sokkal jövőorientáltabb előzetes várakozásainknál.","abstract_html":"Harold Lasswell klasszikus meghatározása szerint a politika azt jelenti: „ki mit, mikor és hogyan kap meg”. Különösen érdekes ez a kérdés, amikor arra fókuszálunk, hogy azon szereplők, melyek funkciója az alárendeltség, milyen befolyással rendelkeznek. A disszertáció ennek vizsgálatára vállalkozik: a radikális jobboldali ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását elemzi a 2010-2018 közötti Jobbik példáján keresztül. Ehhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni. Így a dolgozat az ellenzék, azon belül is a radikális jobboldali ellenzék, majd a kormányzatra gyakorolt hatás bemutatásával veszi kezdetét. Ehhez a politikatudományi szakirodalom megállapításinak ismertetésén és szintetizálásán túl formális modelleket hív segítségül. A kormányzatra gyakorolt hatás megértéséhez szükséges röviden áttekinteni a kormányzati döntéshozatal folyamatát, majd a hatásgyakorlás ismeretelméleti dilemmáit. A dolgozat kevert módszert alkalmaz: a Jobbik törvényjavaslatainak sorsát röviden összegző fejezetet a parlamenti felszólalások és a törvényalkotás napirendjének vizsgálata követi, mely több hipotézis kapcsán ellentmondásos eredményekre vezet. Ezek értelmezését és kontextusba helyezését teszi lehetővé a három esettanulmány, melyek a Jobbik hatását tárják fel közbiztonság, a bevándorlás és a devizahitelek kapcsán hozott törvények terén. Hat hipotézis és két alhipotézis az ellenzék hatásának legfontosabb magyarázatait vizsgálja meg. A disszertáció új tudományos megállapításai értelmében: • Az ellenzéki pártok napirendjének döntő hatással van arra, milyen hatást gyakorolnak a kormányzatra. • Kitartóan napirendre tűzve, és ott tartva egy ügyet még a nyomasztó fölényben lévő kormánypárt(ok)kal szemben is sikert lehet elérni • A parlamenten keresztüli hatásgyakorlás szerepe mellékes. • A vétópont feletti ellenőrzés (azaz a Fidesz-KDNP minősített többségének elvesztése) vagy nem befolyásolta, vagy kifejezetten rontotta a Jobbik hatásgyakorlási képességét. • Azokban az esetekben, amikor a napirendet kell befolyásolni, a bizottsági elnöki tisztségek hatékonyan felhasználhatóak az ellenzék számára. Ezzel szemben a törvényhozó szerv működésének befolyásolására kevés lehetőségük van, ott a bizottságok kormánypárti többsége bír meghatározó szereppel. Sem az ellenzék aktuális támogatottsága, sem a támogatottságának változása nem befolyásolja a hatásgyakorlásának erősségét. • Megfigyelhető az ellenzék támogatottsága potenciális növekedésének hatása: amennyiben erre komoly kilátás van, a kormánypártok megpróbálják annak elejét venni, és fokozzák alkalmazkodásukat az ellenzéki kezdeményezésekhez. • A politikai intézmények jelentette erőforrások sem változtattak érdemben a Jobbik törvényalkotásra gyakorolt hatásának módján. • Amennyiben a konkrét ügy kapcsán az ellenzéki párt ügybirtokos, akkor az ellenzék hatásgyakorlásának erejét fokozza a közvélemény fokozottabb érdeklődése. • A kormánypártok mozgástere főleg a kisebb napirendi jelenléttel rendelkező ügyek kapcsán szélesebb. • A kormánypártok nem törekszenek feltétlenül a konszenzusra, az ellenzék „megbékítésére”. • Sok esetben a választók minél szélesebb rétegeinek megnyerésére sem törekednek a kormánypártok: biztosabbnak vélt helyzetükben elegendőnek tarthatják saját szavazótáboruk kielégítését. • A kormánypártok gondolkodása sokkal jövőorientáltabb előzetes várakozásainknál.","abstract_has_math":false,"creators":["Molnár, Csaba"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2023,"date_issued":"2023-10","date_published":"2023-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Molnár, Csaba"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2023-10-19"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2023-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/1/Molnar_Csaba_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/7/Molnar_Csaba_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/10/Molnar_Csaba_teb.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Harold Lasswell klasszikus meghatározása szerint a politika azt jelenti: „ki mit, mikor és hogyan kap meg”. Különösen érdekes ez a kérdés, amikor arra fókuszálunk, hogy azon szereplők, melyek funkciója az alárendeltség, milyen befolyással rendelkeznek. A disszertáció ennek vizsgálatára vállalkozik: a radikális jobboldali ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását elemzi a 2010-2018 közötti Jobbik példáján keresztül. Ehhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni. Így a dolgozat az ellenzék, azon belül is a radikális jobboldali ellenzék, majd a kormányzatra gyakorolt hatás bemutatásával veszi kezdetét. Ehhez a politikatudományi szakirodalom megállapításinak ismertetésén és szintetizálásán túl formális modelleket hív segítségül. A kormányzatra gyakorolt hatás megértéséhez szükséges röviden áttekinteni a kormányzati döntéshozatal folyamatát, majd a hatásgyakorlás ismeretelméleti dilemmáit. A dolgozat kevert módszert alkalmaz: a Jobbik törvényjavaslatainak sorsát röviden összegző fejezetet a parlamenti felszólalások és a törvényalkotás napirendjének vizsgálata követi, mely több hipotézis kapcsán ellentmondásos eredményekre vezet. Ezek értelmezését és kontextusba helyezését teszi lehetővé a három esettanulmány, melyek a Jobbik hatását tárják fel közbiztonság, a bevándorlás és a devizahitelek kapcsán hozott törvények terén. Hat hipotézis és két alhipotézis az ellenzék hatásának legfontosabb magyarázatait vizsgálja meg. A disszertáció új tudományos megállapításai értelmében: • Az ellenzéki pártok napirendjének döntő hatással van arra, milyen hatást gyakorolnak a kormányzatra. • Kitartóan napirendre tűzve, és ott tartva egy ügyet még a nyomasztó fölényben lévő kormánypárt(ok)kal szemben is sikert lehet elérni • A parlamenten keresztüli hatásgyakorlás szerepe mellékes. • A vétópont feletti ellenőrzés (azaz a Fidesz-KDNP minősített többségének elvesztése) vagy nem befolyásolta, vagy kifejezetten rontotta a Jobbik hatásgyakorlási képességét. • Azokban az esetekben, amikor a napirendet kell befolyásolni, a bizottsági elnöki tisztségek hatékonyan felhasználhatóak az ellenzék számára. Ezzel szemben a törvényhozó szerv működésének befolyásolására kevés lehetőségük van, ott a bizottságok kormánypárti többsége bír meghatározó szereppel. Sem az ellenzék aktuális támogatottsága, sem a támogatottságának változása nem befolyásolja a hatásgyakorlásának erősségét. • Megfigyelhető az ellenzék támogatottsága potenciális növekedésének hatása: amennyiben erre komoly kilátás van, a kormánypártok megpróbálják annak elejét venni, és fokozzák alkalmazkodásukat az ellenzéki kezdeményezésekhez. • A politikai intézmények jelentette erőforrások sem változtattak érdemben a Jobbik törvényalkotásra gyakorolt hatásának módján. • Amennyiben a konkrét ügy kapcsán az ellenzéki párt ügybirtokos, akkor az ellenzék hatásgyakorlásának erejét fokozza a közvélemény fokozottabb érdeklődése. • A kormánypártok mozgástere főleg a kisebb napirendi jelenléttel rendelkező ügyek kapcsán szélesebb. • A kormánypártok nem törekszenek feltétlenül a konszenzusra, az ellenzék „megbékítésére”. • Sok esetben a választók minél szélesebb rétegeinek megnyerésére sem törekednek a kormánypártok: biztosabbnak vélt helyzetükben elegendőnek tarthatják saját szavazótáboruk kielégítését. • A kormánypártok gondolkodása sokkal jövőorientáltabb előzetes várakozásainknál."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A radikális jobboldal törvényalkotásra gyakorolt hatása — A Jobbik esete"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Molnár, Csaba"],"dc:date":["2023-10-19"],"dc:date.issued":["2023-10"],"dc:description.abstract":["Harold Lasswell klasszikus meghatározása szerint a politika azt jelenti: „ki mit, mikor és hogyan kap meg”. Különösen érdekes ez a kérdés, amikor arra fókuszálunk, hogy azon szereplők, melyek funkciója az alárendeltség, milyen befolyással rendelkeznek. A disszertáció ennek vizsgálatára vállalkozik: a radikális jobboldali ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását elemzi a 2010-2018 közötti Jobbik példáján keresztül. Ehhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni. Így a dolgozat az ellenzék, azon belül is a radikális jobboldali ellenzék, majd a kormányzatra gyakorolt hatás bemutatásával veszi kezdetét. Ehhez a politikatudományi szakirodalom megállapításinak ismertetésén és szintetizálásán túl formális modelleket hív segítségül. A kormányzatra gyakorolt hatás megértéséhez szükséges röviden áttekinteni a kormányzati döntéshozatal folyamatát, majd a hatásgyakorlás ismeretelméleti dilemmáit. A dolgozat kevert módszert alkalmaz: a Jobbik törvényjavaslatainak sorsát röviden összegző fejezetet a parlamenti felszólalások és a törvényalkotás napirendjének vizsgálata követi, mely több hipotézis kapcsán ellentmondásos eredményekre vezet. Ezek értelmezését és kontextusba helyezését teszi lehetővé a három esettanulmány, melyek a Jobbik hatását tárják fel közbiztonság, a bevándorlás és a devizahitelek kapcsán hozott törvények terén. Hat hipotézis és két alhipotézis az ellenzék hatásának legfontosabb magyarázatait vizsgálja meg. A disszertáció új tudományos megállapításai értelmében: • Az ellenzéki pártok napirendjének döntő hatással van arra, milyen hatást gyakorolnak a kormányzatra. • Kitartóan napirendre tűzve, és ott tartva egy ügyet még a nyomasztó fölényben lévő kormánypárt(ok)kal szemben is sikert lehet elérni • A parlamenten keresztüli hatásgyakorlás szerepe mellékes. • A vétópont feletti ellenőrzés (azaz a Fidesz-KDNP minősített többségének elvesztése) vagy nem befolyásolta, vagy kifejezetten rontotta a Jobbik hatásgyakorlási képességét. • Azokban az esetekben, amikor a napirendet kell befolyásolni, a bizottsági elnöki tisztségek hatékonyan felhasználhatóak az ellenzék számára. Ezzel szemben a törvényhozó szerv működésének befolyásolására kevés lehetőségük van, ott a bizottságok kormánypárti többsége bír meghatározó szereppel. Sem az ellenzék aktuális támogatottsága, sem a támogatottságának változása nem befolyásolja a hatásgyakorlásának erősségét. • Megfigyelhető az ellenzék támogatottsága potenciális növekedésének hatása: amennyiben erre komoly kilátás van, a kormánypártok megpróbálják annak elejét venni, és fokozzák alkalmazkodásukat az ellenzéki kezdeményezésekhez. • A politikai intézmények jelentette erőforrások sem változtattak érdemben a Jobbik törvényalkotásra gyakorolt hatásának módján. • Amennyiben a konkrét ügy kapcsán az ellenzéki párt ügybirtokos, akkor az ellenzék hatásgyakorlásának erejét fokozza a közvélemény fokozottabb érdeklődése. • A kormánypártok mozgástere főleg a kisebb napirendi jelenléttel rendelkező ügyek kapcsán szélesebb. • A kormánypártok nem törekszenek feltétlenül a konszenzusra, az ellenzék „megbékítésére”. • Sok esetben a választók minél szélesebb rétegeinek megnyerésére sem törekednek a kormánypártok: biztosabbnak vélt helyzetükben elegendőnek tarthatják saját szavazótáboruk kielégítését. • A kormánypártok gondolkodása sokkal jövőorientáltabb előzetes várakozásainknál."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/1/Molnar_Csaba_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/7/Molnar_Csaba_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/10/Molnar_Csaba_teb.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1317/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["A radikális jobboldal törvényalkotásra gyakorolt hatása — A Jobbik esete"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}