{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1301"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1301","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Captivating the Audience — What Impact Does an Introductory Sociology Course Make on Students?","abstract":"A disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt egy bevezető szociológia kurzus a hallgatókra. Az alapozó szociológia tárgy a saját jogán is gazdag szakirodalommal bír, és kutatási témaként több fontos tágabb kontextusba illeszkedik. Részben oktatási funkciót tölt be, amely a felsőoktatás társadalmi szerepéhez kapcsolódik, részben pedig a szociológia mint tudomány „arcát” mutatja a hallgatók tömegei mint közönség felé, alakítva annak megítélését. A vizsgált kurzus a 2015-ös őszi félévben zajlott a Budapesti Corvinus Egyetemen, és hallgatói öt szakról érkeztek: szociológia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve tájépítész mérnök. A hallgatókat arra kértük, hogy rajzoljanak gondolattérképet a „szociológia” mint központi fogalom köré, megmutatva, hogy mi minden jut az eszükbe a szó hallatán. Három adatfelvételi hullámra került sor, az elsőre a kurzust megelőzően (T1), a másodikra a kurzus végén (T2), a harmadikra az eredeti résztvevők BA diplomavédésének idején (T3). A kapott gondolattérképek száma 397, 373, illetve 184 volt. Elsőként a kurzus tanulási eredményeit vizsgáltam. A T1 és T2 gondolattérképek közötti változás alapján minden tanuló „mély” vagy „felszínes” tanulási besorolást kapott. Egy logisztikus regressziós modell segítségével megállapítottam, hogy milyen változók függenek össze a mély tanulási eredménnyel. A fő megállapítások: • A szülői iskolázottság magasabb szintjei a mély tanulási kimenetel alacsonyabb esélyével függtek össze. Ez meglepő a szakirodalommal összevetésben. • Két, az oktatás körülményeivel kapcsolatos változó összefüggött a mély tanulással: a szemináriumvezető neme (nő) és a „kedvező órarendi időpont”. Mindkét eredmény érdekes további kutatási irányokat jelöl ki, mivel a mögöttük álló mechanizmus nem egyértelmű. • A politológia szakos hallgatók szignifikánsan kisebb eséllyel váltak mély tanulóvá a többieknél. Ez azt sugallja, hogy az identitás (melyet ezúttal a választott szak ragad meg) befolyásolja a tanulóknak egyes tárgyakhoz való hozzáállását. Ezt követően a hallgatói gondolattérképek tartalomelemzését végeztem el, hogy kiderüljön, milyen témákat kapcsolnak a válaszadók a szociológiához, és miként változik ez az időben. A legfontosabb következtetések: • Évekkel a bevezető tárgy tanulása után a hallgatókban csak a legegyszerűbb kép maradt meg a szociológiáról, különösképpen a tájépítész tanulókban. A legtöbben tisztában voltak ugyan azzal, hogy a szociológia társas jelenségeket vizsgál tudományos módon, sokan mégis homályos szóhasználattal beszéltek róla, és gyakran asszociáltak a pszichológiára is. • A szociológia szakosok tartalmilag jóval gazdagabb képet adtak a szociológiáról, mint a többiek. A legfontosabb témák, melyeket említettek, az egyenlőtlenség és konfliktus, a gazdaság, kisebbségek és etnikumok, a közjólét, a politika, gender és módszertan voltak. Végül a hallgatói gondolattérképek tartalmát egy konkrét céllal is megvizsgáltam: a szociológia „közképéről” vagy „megítéléséről” árulkodó elemeket kerestem bennük bizonyos előre meghatározott szempontok mentén. A fontos eredmények: • A hallgatók többsége kapcsolja a szociológiát „társadalmi problémákhoz” valamilyen módon. Többségük tudományos tevékenységnek látja a szociológiát, és határozott kisebbségben vannak azok, akik valamilyen értékorientációt vagy a társadalom megváltoztatásának szándékát tulajdonítják neki, illetve kritikus vagy legkicsinylő megjegyzéseket tettek rá. • A szociológia szakos hallgatók nagyjából ötödében él egy „társadalmilag elkötelezett” szociológiával kapcsolatos elképzelés, melyet döntően a segítséggel és empátiával való asszociáció fejez ki. Ez az arány a tanulmányok ideje alatt nem változott.","abstract_html":"A disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt egy bevezető szociológia kurzus a hallgatókra. Az alapozó szociológia tárgy a saját jogán is gazdag szakirodalommal bír, és kutatási témaként több fontos tágabb kontextusba illeszkedik. Részben oktatási funkciót tölt be, amely a felsőoktatás társadalmi szerepéhez kapcsolódik, részben pedig a szociológia mint tudomány „arcát” mutatja a hallgatók tömegei mint közönség felé, alakítva annak megítélését. A vizsgált kurzus a 2015-ös őszi félévben zajlott a Budapesti Corvinus Egyetemen, és hallgatói öt szakról érkeztek: szociológia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve tájépítész mérnök. A hallgatókat arra kértük, hogy rajzoljanak gondolattérképet a „szociológia” mint központi fogalom köré, megmutatva, hogy mi minden jut az eszükbe a szó hallatán. Három adatfelvételi hullámra került sor, az elsőre a kurzust megelőzően (T1), a másodikra a kurzus végén (T2), a harmadikra az eredeti résztvevők BA diplomavédésének idején (T3). A kapott gondolattérképek száma 397, 373, illetve 184 volt. Elsőként a kurzus tanulási eredményeit vizsgáltam. A T1 és T2 gondolattérképek közötti változás alapján minden tanuló „mély” vagy „felszínes” tanulási besorolást kapott. Egy logisztikus regressziós modell segítségével megállapítottam, hogy milyen változók függenek össze a mély tanulási eredménnyel. A fő megállapítások: • A szülői iskolázottság magasabb szintjei a mély tanulási kimenetel alacsonyabb esélyével függtek össze. Ez meglepő a szakirodalommal összevetésben. • Két, az oktatás körülményeivel kapcsolatos változó összefüggött a mély tanulással: a szemináriumvezető neme (nő) és a „kedvező órarendi időpont”. Mindkét eredmény érdekes további kutatási irányokat jelöl ki, mivel a mögöttük álló mechanizmus nem egyértelmű. • A politológia szakos hallgatók szignifikánsan kisebb eséllyel váltak mély tanulóvá a többieknél. Ez azt sugallja, hogy az identitás (melyet ezúttal a választott szak ragad meg) befolyásolja a tanulóknak egyes tárgyakhoz való hozzáállását. Ezt követően a hallgatói gondolattérképek tartalomelemzését végeztem el, hogy kiderüljön, milyen témákat kapcsolnak a válaszadók a szociológiához, és miként változik ez az időben. A legfontosabb következtetések: • Évekkel a bevezető tárgy tanulása után a hallgatókban csak a legegyszerűbb kép maradt meg a szociológiáról, különösképpen a tájépítész tanulókban. A legtöbben tisztában voltak ugyan azzal, hogy a szociológia társas jelenségeket vizsgál tudományos módon, sokan mégis homályos szóhasználattal beszéltek róla, és gyakran asszociáltak a pszichológiára is. • A szociológia szakosok tartalmilag jóval gazdagabb képet adtak a szociológiáról, mint a többiek. A legfontosabb témák, melyeket említettek, az egyenlőtlenség és konfliktus, a gazdaság, kisebbségek és etnikumok, a közjólét, a politika, gender és módszertan voltak. Végül a hallgatói gondolattérképek tartalmát egy konkrét céllal is megvizsgáltam: a szociológia „közképéről” vagy „megítéléséről” árulkodó elemeket kerestem bennük bizonyos előre meghatározott szempontok mentén. A fontos eredmények: • A hallgatók többsége kapcsolja a szociológiát „társadalmi problémákhoz” valamilyen módon. Többségük tudományos tevékenységnek látja a szociológiát, és határozott kisebbségben vannak azok, akik valamilyen értékorientációt vagy a társadalom megváltoztatásának szándékát tulajdonítják neki, illetve kritikus vagy legkicsinylő megjegyzéseket tettek rá. • A szociológia szakos hallgatók nagyjából ötödében él egy „társadalmilag elkötelezett” szociológiával kapcsolatos elképzelés, melyet döntően a segítséggel és empátiával való asszociáció fejez ki. Ez az arány a tanulmányok ideje alatt nem változott.","abstract_has_math":false,"creators":["Miskolczi, Péter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2023,"date_issued":"2023-06","date_published":"2023-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Miskolczi, Péter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2023-06-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2023-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/1/miskolczi_peter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/2/miskolczi_peter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/3/miskolczi_peter_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt egy bevezető szociológia kurzus a hallgatókra. Az alapozó szociológia tárgy a saját jogán is gazdag szakirodalommal bír, és kutatási témaként több fontos tágabb kontextusba illeszkedik. Részben oktatási funkciót tölt be, amely a felsőoktatás társadalmi szerepéhez kapcsolódik, részben pedig a szociológia mint tudomány „arcát” mutatja a hallgatók tömegei mint közönség felé, alakítva annak megítélését. A vizsgált kurzus a 2015-ös őszi félévben zajlott a Budapesti Corvinus Egyetemen, és hallgatói öt szakról érkeztek: szociológia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve tájépítész mérnök. A hallgatókat arra kértük, hogy rajzoljanak gondolattérképet a „szociológia” mint központi fogalom köré, megmutatva, hogy mi minden jut az eszükbe a szó hallatán. Három adatfelvételi hullámra került sor, az elsőre a kurzust megelőzően (T1), a másodikra a kurzus végén (T2), a harmadikra az eredeti résztvevők BA diplomavédésének idején (T3). A kapott gondolattérképek száma 397, 373, illetve 184 volt. Elsőként a kurzus tanulási eredményeit vizsgáltam. A T1 és T2 gondolattérképek közötti változás alapján minden tanuló „mély” vagy „felszínes” tanulási besorolást kapott. Egy logisztikus regressziós modell segítségével megállapítottam, hogy milyen változók függenek össze a mély tanulási eredménnyel. A fő megállapítások: • A szülői iskolázottság magasabb szintjei a mély tanulási kimenetel alacsonyabb esélyével függtek össze. Ez meglepő a szakirodalommal összevetésben. • Két, az oktatás körülményeivel kapcsolatos változó összefüggött a mély tanulással: a szemináriumvezető neme (nő) és a „kedvező órarendi időpont”. Mindkét eredmény érdekes további kutatási irányokat jelöl ki, mivel a mögöttük álló mechanizmus nem egyértelmű. • A politológia szakos hallgatók szignifikánsan kisebb eséllyel váltak mély tanulóvá a többieknél. Ez azt sugallja, hogy az identitás (melyet ezúttal a választott szak ragad meg) befolyásolja a tanulóknak egyes tárgyakhoz való hozzáállását. Ezt követően a hallgatói gondolattérképek tartalomelemzését végeztem el, hogy kiderüljön, milyen témákat kapcsolnak a válaszadók a szociológiához, és miként változik ez az időben. A legfontosabb következtetések: • Évekkel a bevezető tárgy tanulása után a hallgatókban csak a legegyszerűbb kép maradt meg a szociológiáról, különösképpen a tájépítész tanulókban. A legtöbben tisztában voltak ugyan azzal, hogy a szociológia társas jelenségeket vizsgál tudományos módon, sokan mégis homályos szóhasználattal beszéltek róla, és gyakran asszociáltak a pszichológiára is. • A szociológia szakosok tartalmilag jóval gazdagabb képet adtak a szociológiáról, mint a többiek. A legfontosabb témák, melyeket említettek, az egyenlőtlenség és konfliktus, a gazdaság, kisebbségek és etnikumok, a közjólét, a politika, gender és módszertan voltak. Végül a hallgatói gondolattérképek tartalmát egy konkrét céllal is megvizsgáltam: a szociológia „közképéről” vagy „megítéléséről” árulkodó elemeket kerestem bennük bizonyos előre meghatározott szempontok mentén. A fontos eredmények: • A hallgatók többsége kapcsolja a szociológiát „társadalmi problémákhoz” valamilyen módon. Többségük tudományos tevékenységnek látja a szociológiát, és határozott kisebbségben vannak azok, akik valamilyen értékorientációt vagy a társadalom megváltoztatásának szándékát tulajdonítják neki, illetve kritikus vagy legkicsinylő megjegyzéseket tettek rá. • A szociológia szakos hallgatók nagyjából ötödében él egy „társadalmilag elkötelezett” szociológiával kapcsolatos elképzelés, melyet döntően a segítséggel és empátiával való asszociáció fejez ki. Ez az arány a tanulmányok ideje alatt nem változott."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Captivating the Audience — What Impact Does an Introductory Sociology Course Make on Students?"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Miskolczi, Péter"],"dc:date":["2023-06-14"],"dc:date.issued":["2023-06"],"dc:description.abstract":["A disszertáció azt vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt egy bevezető szociológia kurzus a hallgatókra. Az alapozó szociológia tárgy a saját jogán is gazdag szakirodalommal bír, és kutatási témaként több fontos tágabb kontextusba illeszkedik. Részben oktatási funkciót tölt be, amely a felsőoktatás társadalmi szerepéhez kapcsolódik, részben pedig a szociológia mint tudomány „arcát” mutatja a hallgatók tömegei mint közönség felé, alakítva annak megítélését. A vizsgált kurzus a 2015-ös őszi félévben zajlott a Budapesti Corvinus Egyetemen, és hallgatói öt szakról érkeztek: szociológia, politológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, illetve tájépítész mérnök. A hallgatókat arra kértük, hogy rajzoljanak gondolattérképet a „szociológia” mint központi fogalom köré, megmutatva, hogy mi minden jut az eszükbe a szó hallatán. Három adatfelvételi hullámra került sor, az elsőre a kurzust megelőzően (T1), a másodikra a kurzus végén (T2), a harmadikra az eredeti résztvevők BA diplomavédésének idején (T3). A kapott gondolattérképek száma 397, 373, illetve 184 volt. Elsőként a kurzus tanulási eredményeit vizsgáltam. A T1 és T2 gondolattérképek közötti változás alapján minden tanuló „mély” vagy „felszínes” tanulási besorolást kapott. Egy logisztikus regressziós modell segítségével megállapítottam, hogy milyen változók függenek össze a mély tanulási eredménnyel. A fő megállapítások: • A szülői iskolázottság magasabb szintjei a mély tanulási kimenetel alacsonyabb esélyével függtek össze. Ez meglepő a szakirodalommal összevetésben. • Két, az oktatás körülményeivel kapcsolatos változó összefüggött a mély tanulással: a szemináriumvezető neme (nő) és a „kedvező órarendi időpont”. Mindkét eredmény érdekes további kutatási irányokat jelöl ki, mivel a mögöttük álló mechanizmus nem egyértelmű. • A politológia szakos hallgatók szignifikánsan kisebb eséllyel váltak mély tanulóvá a többieknél. Ez azt sugallja, hogy az identitás (melyet ezúttal a választott szak ragad meg) befolyásolja a tanulóknak egyes tárgyakhoz való hozzáállását. Ezt követően a hallgatói gondolattérképek tartalomelemzését végeztem el, hogy kiderüljön, milyen témákat kapcsolnak a válaszadók a szociológiához, és miként változik ez az időben. A legfontosabb következtetések: • Évekkel a bevezető tárgy tanulása után a hallgatókban csak a legegyszerűbb kép maradt meg a szociológiáról, különösképpen a tájépítész tanulókban. A legtöbben tisztában voltak ugyan azzal, hogy a szociológia társas jelenségeket vizsgál tudományos módon, sokan mégis homályos szóhasználattal beszéltek róla, és gyakran asszociáltak a pszichológiára is. • A szociológia szakosok tartalmilag jóval gazdagabb képet adtak a szociológiáról, mint a többiek. A legfontosabb témák, melyeket említettek, az egyenlőtlenség és konfliktus, a gazdaság, kisebbségek és etnikumok, a közjólét, a politika, gender és módszertan voltak. Végül a hallgatói gondolattérképek tartalmát egy konkrét céllal is megvizsgáltam: a szociológia „közképéről” vagy „megítéléséről” árulkodó elemeket kerestem bennük bizonyos előre meghatározott szempontok mentén. A fontos eredmények: • A hallgatók többsége kapcsolja a szociológiát „társadalmi problémákhoz” valamilyen módon. Többségük tudományos tevékenységnek látja a szociológiát, és határozott kisebbségben vannak azok, akik valamilyen értékorientációt vagy a társadalom megváltoztatásának szándékát tulajdonítják neki, illetve kritikus vagy legkicsinylő megjegyzéseket tettek rá. • A szociológia szakos hallgatók nagyjából ötödében él egy „társadalmilag elkötelezett” szociológiával kapcsolatos elképzelés, melyet döntően a segítséggel és empátiával való asszociáció fejez ki. Ez az arány a tanulmányok ideje alatt nem változott."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/1/miskolczi_peter_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/2/miskolczi_peter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/3/miskolczi_peter_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1301/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Captivating the Audience — What Impact Does an Introductory Sociology Course Make on Students?"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}