{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1283"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1283","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Corruption risks of Hungarian municipalities: Quantitative and Qualitative Analyses","abstract":"A korrupciókutatás közelmúltban elterjedt módszerévé vált az interneten közzétett, a közigazgatási és irányító szervek integritását jellemző nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése. Jelen dolgozat ehhez az irányhoz csatlakozik azzal, hogy a magyarországi önkormányzatok közbeszerzési tevékenységének minőségét a korrupciós kockázatok – vagyis a korrupció potenciális jelenlétének – szempontjából elemzi, kettős szándékkal, illetve kevert módszertant alkalmazva: a kvantitatív részt, a közbeszerzési szerződések bizonyos jellemzőinek statisztikai elemzését egy kvalitatív, az önkormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel végzett interjús terepmunka egészíti ki. A kutatás célja egyrészt az összefüggések feltárása egyes helyi társadalmi-gazdasági tényezők és az önkormányzatok beszerzései során potenciálisan előforduló korrupciós kockázatok között. Másrészt az eredmények hozzájárulhatnak a korrupciókutatással kapcsolatos élénk módszertani vitához a fentebb említett módszerrel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén. A dolgozat főbb eredményei a következők: · A dolgozatban két közbeszerzési korrupciós kockázati mutatót, az egyedüli ajánlattevős eljárások és a nyilvános felhívás nélkül induló eljárások arányát elemeztem kvantitatív módszerekkel. Az eredmények és a modellek magyarázó ereje alapján megállapítható, hogy az utóbbi mutató az önkormányzati közbeszerzési korrupciós kockázatok érvényesebb mérőszámának tűnik az ajánlattevők számán alapuló mutatóhoz képest. · A kvantitatív elemzés egyik fő megállapítása, hogy ahol a lakosok iskolázottabbak, ott az ajánlati felhívás nélküli pályázatok ritkábbak. Kiderül továbbá, hogy a polgármesteri pozícióért folyó politikai verseny korlátozó hatással van a kevésbé átlátható közbeszerzési eljárások gyakoriságára. Ezenkívül az EU által finanszírozott pályázatok – illetve az uniós forrásoktól jobban függő önkormányzatok – eseteiben jellemzőbbek az ajánlattételi felhívás nélküli közbeszerzési eljárások, habár nem igazolta minden modell ezt az összefüggést. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy egyes eredmények alátámasztják a helyi vállalkozói szektor termelékenysége és a nyilvános ajánlattételi felhívás gyakorisága közötti pozitív összefüggést. · Az interjúk során elsősorban e korrupciós kockázati mutatók megvitatására fordítottam hangsúlyt. A megkérdezettek mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázatok ezen jellemzői jelezhetik a korrupció lehetőségét, azonban nem determinisztikus módon: ezek a mutatók leginkább a nagyobb pályázatok, illetve a nagyobb szervezetek által indított beszerzések esetében lehetnek érvényesek, de az önkormányzatok – főként a kisebbek településeknél – olyan beszerzéseit is inkriminálhatják, amelyeket semmiféle etikátlan szándék nem érintett. · Makroszintű perspektívából nézve az adminisztratív kapacitások hiányával küszködő vagy olyan régiókban található önkormányzatok, ahol nincsenek potenciális ajánlattevők a nyílt pályázatokra, a korrupciós kockázati indexek riasztó tendenciákat mutathatnak a korrupt szándékok teljes hiányában is. Több interjúalany szerint ugyanakkor a korrupt szereplők megtalálhatják a módját annak, hogy kijátszhassák e mutatókat, például a pályázatokon szándékosan vesztes cégek bevonásával – az ilyen gyakorlatok miatt az interjúalanyok az ajánlattevők elemzését is javasolták (például cégek következetesen együttes jelentkezése és a köztük lévő üzleti kapcsolatok vagy akár bizonyos közbeszerzési szakemberek bevonása is korrupcióra utalhat), ami már más kutatásokban is eredményes megközelítésnek bizonyult.","abstract_html":"A korrupciókutatás közelmúltban elterjedt módszerévé vált az interneten közzétett, a közigazgatási és irányító szervek integritását jellemző nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése. Jelen dolgozat ehhez az irányhoz csatlakozik azzal, hogy a magyarországi önkormányzatok közbeszerzési tevékenységének minőségét a korrupciós kockázatok – vagyis a korrupció potenciális jelenlétének – szempontjából elemzi, kettős szándékkal, illetve kevert módszertant alkalmazva: a kvantitatív részt, a közbeszerzési szerződések bizonyos jellemzőinek statisztikai elemzését egy kvalitatív, az önkormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel végzett interjús terepmunka egészíti ki. A kutatás célja egyrészt az összefüggések feltárása egyes helyi társadalmi-gazdasági tényezők és az önkormányzatok beszerzései során potenciálisan előforduló korrupciós kockázatok között. Másrészt az eredmények hozzájárulhatnak a korrupciókutatással kapcsolatos élénk módszertani vitához a fentebb említett módszerrel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén. A dolgozat főbb eredményei a következők: · A dolgozatban két közbeszerzési korrupciós kockázati mutatót, az egyedüli ajánlattevős eljárások és a nyilvános felhívás nélkül induló eljárások arányát elemeztem kvantitatív módszerekkel. Az eredmények és a modellek magyarázó ereje alapján megállapítható, hogy az utóbbi mutató az önkormányzati közbeszerzési korrupciós kockázatok érvényesebb mérőszámának tűnik az ajánlattevők számán alapuló mutatóhoz képest. · A kvantitatív elemzés egyik fő megállapítása, hogy ahol a lakosok iskolázottabbak, ott az ajánlati felhívás nélküli pályázatok ritkábbak. Kiderül továbbá, hogy a polgármesteri pozícióért folyó politikai verseny korlátozó hatással van a kevésbé átlátható közbeszerzési eljárások gyakoriságára. Ezenkívül az EU által finanszírozott pályázatok – illetve az uniós forrásoktól jobban függő önkormányzatok – eseteiben jellemzőbbek az ajánlattételi felhívás nélküli közbeszerzési eljárások, habár nem igazolta minden modell ezt az összefüggést. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy egyes eredmények alátámasztják a helyi vállalkozói szektor termelékenysége és a nyilvános ajánlattételi felhívás gyakorisága közötti pozitív összefüggést. · Az interjúk során elsősorban e korrupciós kockázati mutatók megvitatására fordítottam hangsúlyt. A megkérdezettek mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázatok ezen jellemzői jelezhetik a korrupció lehetőségét, azonban nem determinisztikus módon: ezek a mutatók leginkább a nagyobb pályázatok, illetve a nagyobb szervezetek által indított beszerzések esetében lehetnek érvényesek, de az önkormányzatok – főként a kisebbek településeknél – olyan beszerzéseit is inkriminálhatják, amelyeket semmiféle etikátlan szándék nem érintett. · Makroszintű perspektívából nézve az adminisztratív kapacitások hiányával küszködő vagy olyan régiókban található önkormányzatok, ahol nincsenek potenciális ajánlattevők a nyílt pályázatokra, a korrupciós kockázati indexek riasztó tendenciákat mutathatnak a korrupt szándékok teljes hiányában is. Több interjúalany szerint ugyanakkor a korrupt szereplők megtalálhatják a módját annak, hogy kijátszhassák e mutatókat, például a pályázatokon szándékosan vesztes cégek bevonásával – az ilyen gyakorlatok miatt az interjúalanyok az ajánlattevők elemzését is javasolták (például cégek következetesen együttes jelentkezése és a köztük lévő üzleti kapcsolatok vagy akár bizonyos közbeszerzési szakemberek bevonása is korrupcióra utalhat), ami már más kutatásokban is eredményes megközelítésnek bizonyult.","abstract_has_math":false,"creators":["Hajdu, Miklós"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2023,"date_issued":"2023-05","date_published":"2023-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z","subjects":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hajdu, Miklós"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2023-05-30"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2023-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/1/hajdu_miklos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/2/hajdu_miklos_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/3/hajdu_miklos_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A korrupciókutatás közelmúltban elterjedt módszerévé vált az interneten közzétett, a közigazgatási és irányító szervek integritását jellemző nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése. Jelen dolgozat ehhez az irányhoz csatlakozik azzal, hogy a magyarországi önkormányzatok közbeszerzési tevékenységének minőségét a korrupciós kockázatok – vagyis a korrupció potenciális jelenlétének – szempontjából elemzi, kettős szándékkal, illetve kevert módszertant alkalmazva: a kvantitatív részt, a közbeszerzési szerződések bizonyos jellemzőinek statisztikai elemzését egy kvalitatív, az önkormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel végzett interjús terepmunka egészíti ki. A kutatás célja egyrészt az összefüggések feltárása egyes helyi társadalmi-gazdasági tényezők és az önkormányzatok beszerzései során potenciálisan előforduló korrupciós kockázatok között. Másrészt az eredmények hozzájárulhatnak a korrupciókutatással kapcsolatos élénk módszertani vitához a fentebb említett módszerrel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén. A dolgozat főbb eredményei a következők: · A dolgozatban két közbeszerzési korrupciós kockázati mutatót, az egyedüli ajánlattevős eljárások és a nyilvános felhívás nélkül induló eljárások arányát elemeztem kvantitatív módszerekkel. Az eredmények és a modellek magyarázó ereje alapján megállapítható, hogy az utóbbi mutató az önkormányzati közbeszerzési korrupciós kockázatok érvényesebb mérőszámának tűnik az ajánlattevők számán alapuló mutatóhoz képest. · A kvantitatív elemzés egyik fő megállapítása, hogy ahol a lakosok iskolázottabbak, ott az ajánlati felhívás nélküli pályázatok ritkábbak. Kiderül továbbá, hogy a polgármesteri pozícióért folyó politikai verseny korlátozó hatással van a kevésbé átlátható közbeszerzési eljárások gyakoriságára. Ezenkívül az EU által finanszírozott pályázatok – illetve az uniós forrásoktól jobban függő önkormányzatok – eseteiben jellemzőbbek az ajánlattételi felhívás nélküli közbeszerzési eljárások, habár nem igazolta minden modell ezt az összefüggést. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy egyes eredmények alátámasztják a helyi vállalkozói szektor termelékenysége és a nyilvános ajánlattételi felhívás gyakorisága közötti pozitív összefüggést. · Az interjúk során elsősorban e korrupciós kockázati mutatók megvitatására fordítottam hangsúlyt. A megkérdezettek mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázatok ezen jellemzői jelezhetik a korrupció lehetőségét, azonban nem determinisztikus módon: ezek a mutatók leginkább a nagyobb pályázatok, illetve a nagyobb szervezetek által indított beszerzések esetében lehetnek érvényesek, de az önkormányzatok – főként a kisebbek településeknél – olyan beszerzéseit is inkriminálhatják, amelyeket semmiféle etikátlan szándék nem érintett. · Makroszintű perspektívából nézve az adminisztratív kapacitások hiányával küszködő vagy olyan régiókban található önkormányzatok, ahol nincsenek potenciális ajánlattevők a nyílt pályázatokra, a korrupciós kockázati indexek riasztó tendenciákat mutathatnak a korrupt szándékok teljes hiányában is. Több interjúalany szerint ugyanakkor a korrupt szereplők megtalálhatják a módját annak, hogy kijátszhassák e mutatókat, például a pályázatokon szándékosan vesztes cégek bevonásával – az ilyen gyakorlatok miatt az interjúalanyok az ajánlattevők elemzését is javasolták (például cégek következetesen együttes jelentkezése és a köztük lévő üzleti kapcsolatok vagy akár bizonyos közbeszerzési szakemberek bevonása is korrupcióra utalhat), ami már más kutatásokban is eredményes megközelítésnek bizonyult."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Corruption risks of Hungarian municipalities: Quantitative and Qualitative Analyses"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Hajdu, Miklós"],"dc:date":["2023-05-30"],"dc:date.issued":["2023-05"],"dc:description.abstract":["A korrupciókutatás közelmúltban elterjedt módszerévé vált az interneten közzétett, a közigazgatási és irányító szervek integritását jellemző nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése. Jelen dolgozat ehhez az irányhoz csatlakozik azzal, hogy a magyarországi önkormányzatok közbeszerzési tevékenységének minőségét a korrupciós kockázatok – vagyis a korrupció potenciális jelenlétének – szempontjából elemzi, kettős szándékkal, illetve kevert módszertant alkalmazva: a kvantitatív részt, a közbeszerzési szerződések bizonyos jellemzőinek statisztikai elemzését egy kvalitatív, az önkormányzati döntéshozókkal, szakemberekkel végzett interjús terepmunka egészíti ki. A kutatás célja egyrészt az összefüggések feltárása egyes helyi társadalmi-gazdasági tényezők és az önkormányzatok beszerzései során potenciálisan előforduló korrupciós kockázatok között. Másrészt az eredmények hozzájárulhatnak a korrupciókutatással kapcsolatos élénk módszertani vitához a fentebb említett módszerrel kapcsolatos tapasztalatok értékelése révén. A dolgozat főbb eredményei a következők: · A dolgozatban két közbeszerzési korrupciós kockázati mutatót, az egyedüli ajánlattevős eljárások és a nyilvános felhívás nélkül induló eljárások arányát elemeztem kvantitatív módszerekkel. Az eredmények és a modellek magyarázó ereje alapján megállapítható, hogy az utóbbi mutató az önkormányzati közbeszerzési korrupciós kockázatok érvényesebb mérőszámának tűnik az ajánlattevők számán alapuló mutatóhoz képest. · A kvantitatív elemzés egyik fő megállapítása, hogy ahol a lakosok iskolázottabbak, ott az ajánlati felhívás nélküli pályázatok ritkábbak. Kiderül továbbá, hogy a polgármesteri pozícióért folyó politikai verseny korlátozó hatással van a kevésbé átlátható közbeszerzési eljárások gyakoriságára. Ezenkívül az EU által finanszírozott pályázatok – illetve az uniós forrásoktól jobban függő önkormányzatok – eseteiben jellemzőbbek az ajánlattételi felhívás nélküli közbeszerzési eljárások, habár nem igazolta minden modell ezt az összefüggést. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy egyes eredmények alátámasztják a helyi vállalkozói szektor termelékenysége és a nyilvános ajánlattételi felhívás gyakorisága közötti pozitív összefüggést. · Az interjúk során elsősorban e korrupciós kockázati mutatók megvitatására fordítottam hangsúlyt. A megkérdezettek mindegyike egyetértett abban, hogy a pályázatok ezen jellemzői jelezhetik a korrupció lehetőségét, azonban nem determinisztikus módon: ezek a mutatók leginkább a nagyobb pályázatok, illetve a nagyobb szervezetek által indított beszerzések esetében lehetnek érvényesek, de az önkormányzatok – főként a kisebbek településeknél – olyan beszerzéseit is inkriminálhatják, amelyeket semmiféle etikátlan szándék nem érintett. · Makroszintű perspektívából nézve az adminisztratív kapacitások hiányával küszködő vagy olyan régiókban található önkormányzatok, ahol nincsenek potenciális ajánlattevők a nyílt pályázatokra, a korrupciós kockázati indexek riasztó tendenciákat mutathatnak a korrupt szándékok teljes hiányában is. Több interjúalany szerint ugyanakkor a korrupt szereplők megtalálhatják a módját annak, hogy kijátszhassák e mutatókat, például a pályázatokon szándékosan vesztes cégek bevonásával – az ilyen gyakorlatok miatt az interjúalanyok az ajánlattevők elemzését is javasolták (például cégek következetesen együttes jelentkezése és a köztük lévő üzleti kapcsolatok vagy akár bizonyos közbeszerzési szakemberek bevonása is korrupcióra utalhat), ami már más kutatásokban is eredményes megközelítésnek bizonyult."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/1/hajdu_miklos_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/2/hajdu_miklos_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/3/hajdu_miklos_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/"],"dc:subject":["Szociológia","Közigazgatás, államigazgatás"],"dc:title":["Corruption risks of Hungarian municipalities: Quantitative and Qualitative Analyses"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:44Z"}