{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1246"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1246","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Negatív kampány Magyarországon - A negatív kampány megjelenése az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban","abstract":"A disszertáció a negatív kampány magyarországi megjelenését mutatja be az 1998 és 2018 közötti parlamenti választási kampányok vizsgálatán keresztül. A dolgozat két szempontból vizsgálja a magyarországi negatív kampányokat. Egyrészt leíró jelleggel bemutatja az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban a negatív kampány jellemzőit és változásait, arra keresve a választ, hogy hogyan alkalmazzák a politikai szereplők a negatív kampányt Magyarországon. Ennek keretében vizsgálja a negatív kampány tartalmát és azt, hogy negatívabbá váltak-e a magyar választási kampányok ebben az időszakban. Másrészt a disszertáció a magyar esetre vonatkozóan vizsgálja a negatív kampány alkalmazásának nemzetközi szakirodalomban is megjelenő magyarázatait, és új magyarázatokkal igyekszik kiegészíteni az eddigieket. A disszertáció fő kérdése ezzel kapcsolatban, hogy a szereplők milyen esetekben választják kampánystratégiájukban a negatív kampány alkalmazását, mi motiválja őket a kockázatosabb negatív üzenetek alkalmazására a pozitív kampánnyal szemben. A disszertációban amellett érvelek, hogy a szakirodalomban megjelenő statikus magyarázatok, amelyek a kampányokban résztvevő pártok és politikusok jellemzőire és helyzetére vezetik vissza a negatív kampány alkalmazását, önmagukban nem magyarázzák a negatív üzenetek használatát. A statikus magyarázatok hiányosságait a dolgozat arra vezeti vissza, hogy ezek nem veszik figyelembe a kampány dinamikus változásait, azt, hogy a kampány résztvevői a a körülmények változásával változtatnak a kommunikációjukon, reflektálnak a saját korábbi üzeneteire, és reagálnak az ellenfelek és a szövetségesek kampányára is. A negatív kampány leíró vizsgálata, valamint a disszertációban megfogalmazott statikus és dinamikus magyarázatok tesztelése az 1998 és 2018 közötti kampányok sajtóközleményeinek és beszámolóinak kvalitatív tartalomelemzésére épül. Az elemzés megmutatja, hogy a magyarországi kampányok a vizsgált időszakban negatívabbá váltak, tartalmilag pedig a kampányokban megnőtt az értékelő – pártok és politikusok univerzálisan elvárt tulajdonságaira, képességeire, értékeire vonatkozó – üzenetek szerepe szemben a szakpolitikai üzenetekkel. Mindez összefüggést mutat a mediatizáció, a professzionalizáció és a perszonalizáció jelenségével, és valószínűsíthetőn hozzájárul a politikai polarizációhoz, valamint ahhoz, hogy a választók a kampányok eldurvulását érzékelik. Az eredmények emellett arra utalnak, hogy a magyarországi pártok a negatív kampányt saját választótáboruk mobilizálására használják. A statikus magyarázatokhoz köthető hipotézisek tesztelése megmutatta, hogy olyan tényezők, mint az ellenzéki pozíció, a mediántól való nagyobb távolság, az ügybirtoklás és két párt közötti nagyobb ideológiai távolság növelik a negatív kampány alkalmazásának valószínűségét. A negatív kampány kapcsán emellett a pártokon belül egyfajta munkamegosztás figyelhető meg: a pártvezetésben részt vevő politikusok, illetve a kormányzati pozícióval rendelkező politikusok kisebb, míg az ilyen pozíciókkal nem rendelkezők és a szóvivők nagyobb valószínűséggel alkalmaznak negatív kampányt. A dinamikus magyarázatokhoz kötődő hipotéziseket a disszertáció a hálózatelemzés megfigyeléseiből vezette le. Vizsgálatuk megmutatta, hogy a magyarországi kampányokban a reakcióknak és reciprocitásnak, jelentős szerepe van, a pártok viszonozzák egymás támadásait, és ez jellemzőbb stratégia, mint a pozitív cáfolatok használata. A kampányokban érvényesül a strukturális egyensúly, a szereplők kampányukat a szövetségi rendszereiket figyelembe véve folytatják. A kampányok hálózatai klaszteresednek, és jellemzően két fő ellenfél és szövetségesei támadják egymást a kampány során, ami szintén a polarizáció jelének tekinthető. Az elemzés alapján a negatív kampány alkalmazásának valószínűségére a dinamikus tényezők jelentősebb hatást gyakorolnak, mint a statikus magyarázatok, ami alátámasztja a dolgozat fő hipotézisét, miszerint a kampány lefolyása jelentősen befolyásolja a negatív kampány alkalmazását.","abstract_html":"A disszertáció a negatív kampány magyarországi megjelenését mutatja be az 1998 és 2018 közötti parlamenti választási kampányok vizsgálatán keresztül. A dolgozat két szempontból vizsgálja a magyarországi negatív kampányokat. Egyrészt leíró jelleggel bemutatja az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban a negatív kampány jellemzőit és változásait, arra keresve a választ, hogy hogyan alkalmazzák a politikai szereplők a negatív kampányt Magyarországon. Ennek keretében vizsgálja a negatív kampány tartalmát és azt, hogy negatívabbá váltak-e a magyar választási kampányok ebben az időszakban. Másrészt a disszertáció a magyar esetre vonatkozóan vizsgálja a negatív kampány alkalmazásának nemzetközi szakirodalomban is megjelenő magyarázatait, és új magyarázatokkal igyekszik kiegészíteni az eddigieket. A disszertáció fő kérdése ezzel kapcsolatban, hogy a szereplők milyen esetekben választják kampánystratégiájukban a negatív kampány alkalmazását, mi motiválja őket a kockázatosabb negatív üzenetek alkalmazására a pozitív kampánnyal szemben. A disszertációban amellett érvelek, hogy a szakirodalomban megjelenő statikus magyarázatok, amelyek a kampányokban résztvevő pártok és politikusok jellemzőire és helyzetére vezetik vissza a negatív kampány alkalmazását, önmagukban nem magyarázzák a negatív üzenetek használatát. A statikus magyarázatok hiányosságait a dolgozat arra vezeti vissza, hogy ezek nem veszik figyelembe a kampány dinamikus változásait, azt, hogy a kampány résztvevői a a körülmények változásával változtatnak a kommunikációjukon, reflektálnak a saját korábbi üzeneteire, és reagálnak az ellenfelek és a szövetségesek kampányára is. A negatív kampány leíró vizsgálata, valamint a disszertációban megfogalmazott statikus és dinamikus magyarázatok tesztelése az 1998 és 2018 közötti kampányok sajtóközleményeinek és beszámolóinak kvalitatív tartalomelemzésére épül. Az elemzés megmutatja, hogy a magyarországi kampányok a vizsgált időszakban negatívabbá váltak, tartalmilag pedig a kampányokban megnőtt az értékelő – pártok és politikusok univerzálisan elvárt tulajdonságaira, képességeire, értékeire vonatkozó – üzenetek szerepe szemben a szakpolitikai üzenetekkel. Mindez összefüggést mutat a mediatizáció, a professzionalizáció és a perszonalizáció jelenségével, és valószínűsíthetőn hozzájárul a politikai polarizációhoz, valamint ahhoz, hogy a választók a kampányok eldurvulását érzékelik. Az eredmények emellett arra utalnak, hogy a magyarországi pártok a negatív kampányt saját választótáboruk mobilizálására használják. A statikus magyarázatokhoz köthető hipotézisek tesztelése megmutatta, hogy olyan tényezők, mint az ellenzéki pozíció, a mediántól való nagyobb távolság, az ügybirtoklás és két párt közötti nagyobb ideológiai távolság növelik a negatív kampány alkalmazásának valószínűségét. A negatív kampány kapcsán emellett a pártokon belül egyfajta munkamegosztás figyelhető meg: a pártvezetésben részt vevő politikusok, illetve a kormányzati pozícióval rendelkező politikusok kisebb, míg az ilyen pozíciókkal nem rendelkezők és a szóvivők nagyobb valószínűséggel alkalmaznak negatív kampányt. A dinamikus magyarázatokhoz kötődő hipotéziseket a disszertáció a hálózatelemzés megfigyeléseiből vezette le. Vizsgálatuk megmutatta, hogy a magyarországi kampányokban a reakcióknak és reciprocitásnak, jelentős szerepe van, a pártok viszonozzák egymás támadásait, és ez jellemzőbb stratégia, mint a pozitív cáfolatok használata. A kampányokban érvényesül a strukturális egyensúly, a szereplők kampányukat a szövetségi rendszereiket figyelembe véve folytatják. A kampányok hálózatai klaszteresednek, és jellemzően két fő ellenfél és szövetségesei támadják egymást a kampány során, ami szintén a polarizáció jelének tekinthető. Az elemzés alapján a negatív kampány alkalmazásának valószínűségére a dinamikus tényezők jelentősebb hatást gyakorolnak, mint a statikus magyarázatok, ami alátámasztja a dolgozat fő hipotézisét, miszerint a kampány lefolyása jelentősen befolyásolja a negatív kampány alkalmazását.","abstract_has_math":false,"creators":["Nábelek, Fruzsina"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2023,"date_issued":"2023-03","date_published":"2023-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nábelek, Fruzsina"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2023-03-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2023-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/1/Nabelek_Fruzsina_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/7/Nabelek_Fruzsina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/13/Nabelek_Fruzsina_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a negatív kampány magyarországi megjelenését mutatja be az 1998 és 2018 közötti parlamenti választási kampányok vizsgálatán keresztül. A dolgozat két szempontból vizsgálja a magyarországi negatív kampányokat. Egyrészt leíró jelleggel bemutatja az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban a negatív kampány jellemzőit és változásait, arra keresve a választ, hogy hogyan alkalmazzák a politikai szereplők a negatív kampányt Magyarországon. Ennek keretében vizsgálja a negatív kampány tartalmát és azt, hogy negatívabbá váltak-e a magyar választási kampányok ebben az időszakban. Másrészt a disszertáció a magyar esetre vonatkozóan vizsgálja a negatív kampány alkalmazásának nemzetközi szakirodalomban is megjelenő magyarázatait, és új magyarázatokkal igyekszik kiegészíteni az eddigieket. A disszertáció fő kérdése ezzel kapcsolatban, hogy a szereplők milyen esetekben választják kampánystratégiájukban a negatív kampány alkalmazását, mi motiválja őket a kockázatosabb negatív üzenetek alkalmazására a pozitív kampánnyal szemben. A disszertációban amellett érvelek, hogy a szakirodalomban megjelenő statikus magyarázatok, amelyek a kampányokban résztvevő pártok és politikusok jellemzőire és helyzetére vezetik vissza a negatív kampány alkalmazását, önmagukban nem magyarázzák a negatív üzenetek használatát. A statikus magyarázatok hiányosságait a dolgozat arra vezeti vissza, hogy ezek nem veszik figyelembe a kampány dinamikus változásait, azt, hogy a kampány résztvevői a a körülmények változásával változtatnak a kommunikációjukon, reflektálnak a saját korábbi üzeneteire, és reagálnak az ellenfelek és a szövetségesek kampányára is. A negatív kampány leíró vizsgálata, valamint a disszertációban megfogalmazott statikus és dinamikus magyarázatok tesztelése az 1998 és 2018 közötti kampányok sajtóközleményeinek és beszámolóinak kvalitatív tartalomelemzésére épül. Az elemzés megmutatja, hogy a magyarországi kampányok a vizsgált időszakban negatívabbá váltak, tartalmilag pedig a kampányokban megnőtt az értékelő – pártok és politikusok univerzálisan elvárt tulajdonságaira, képességeire, értékeire vonatkozó – üzenetek szerepe szemben a szakpolitikai üzenetekkel. Mindez összefüggést mutat a mediatizáció, a professzionalizáció és a perszonalizáció jelenségével, és valószínűsíthetőn hozzájárul a politikai polarizációhoz, valamint ahhoz, hogy a választók a kampányok eldurvulását érzékelik. Az eredmények emellett arra utalnak, hogy a magyarországi pártok a negatív kampányt saját választótáboruk mobilizálására használják. A statikus magyarázatokhoz köthető hipotézisek tesztelése megmutatta, hogy olyan tényezők, mint az ellenzéki pozíció, a mediántól való nagyobb távolság, az ügybirtoklás és két párt közötti nagyobb ideológiai távolság növelik a negatív kampány alkalmazásának valószínűségét. A negatív kampány kapcsán emellett a pártokon belül egyfajta munkamegosztás figyelhető meg: a pártvezetésben részt vevő politikusok, illetve a kormányzati pozícióval rendelkező politikusok kisebb, míg az ilyen pozíciókkal nem rendelkezők és a szóvivők nagyobb valószínűséggel alkalmaznak negatív kampányt. A dinamikus magyarázatokhoz kötődő hipotéziseket a disszertáció a hálózatelemzés megfigyeléseiből vezette le. Vizsgálatuk megmutatta, hogy a magyarországi kampányokban a reakcióknak és reciprocitásnak, jelentős szerepe van, a pártok viszonozzák egymás támadásait, és ez jellemzőbb stratégia, mint a pozitív cáfolatok használata. A kampányokban érvényesül a strukturális egyensúly, a szereplők kampányukat a szövetségi rendszereiket figyelembe véve folytatják. A kampányok hálózatai klaszteresednek, és jellemzően két fő ellenfél és szövetségesei támadják egymást a kampány során, ami szintén a polarizáció jelének tekinthető. Az elemzés alapján a negatív kampány alkalmazásának valószínűségére a dinamikus tényezők jelentősebb hatást gyakorolnak, mint a statikus magyarázatok, ami alátámasztja a dolgozat fő hipotézisét, miszerint a kampány lefolyása jelentősen befolyásolja a negatív kampány alkalmazását."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Negatív kampány Magyarországon - A negatív kampány megjelenése az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Nábelek, Fruzsina"],"dc:date":["2023-03-02"],"dc:date.issued":["2023-03"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a negatív kampány magyarországi megjelenését mutatja be az 1998 és 2018 közötti parlamenti választási kampányok vizsgálatán keresztül. A dolgozat két szempontból vizsgálja a magyarországi negatív kampányokat. Egyrészt leíró jelleggel bemutatja az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban a negatív kampány jellemzőit és változásait, arra keresve a választ, hogy hogyan alkalmazzák a politikai szereplők a negatív kampányt Magyarországon. Ennek keretében vizsgálja a negatív kampány tartalmát és azt, hogy negatívabbá váltak-e a magyar választási kampányok ebben az időszakban. Másrészt a disszertáció a magyar esetre vonatkozóan vizsgálja a negatív kampány alkalmazásának nemzetközi szakirodalomban is megjelenő magyarázatait, és új magyarázatokkal igyekszik kiegészíteni az eddigieket. A disszertáció fő kérdése ezzel kapcsolatban, hogy a szereplők milyen esetekben választják kampánystratégiájukban a negatív kampány alkalmazását, mi motiválja őket a kockázatosabb negatív üzenetek alkalmazására a pozitív kampánnyal szemben. A disszertációban amellett érvelek, hogy a szakirodalomban megjelenő statikus magyarázatok, amelyek a kampányokban résztvevő pártok és politikusok jellemzőire és helyzetére vezetik vissza a negatív kampány alkalmazását, önmagukban nem magyarázzák a negatív üzenetek használatát. A statikus magyarázatok hiányosságait a dolgozat arra vezeti vissza, hogy ezek nem veszik figyelembe a kampány dinamikus változásait, azt, hogy a kampány résztvevői a a körülmények változásával változtatnak a kommunikációjukon, reflektálnak a saját korábbi üzeneteire, és reagálnak az ellenfelek és a szövetségesek kampányára is. A negatív kampány leíró vizsgálata, valamint a disszertációban megfogalmazott statikus és dinamikus magyarázatok tesztelése az 1998 és 2018 közötti kampányok sajtóközleményeinek és beszámolóinak kvalitatív tartalomelemzésére épül. Az elemzés megmutatja, hogy a magyarországi kampányok a vizsgált időszakban negatívabbá váltak, tartalmilag pedig a kampányokban megnőtt az értékelő – pártok és politikusok univerzálisan elvárt tulajdonságaira, képességeire, értékeire vonatkozó – üzenetek szerepe szemben a szakpolitikai üzenetekkel. Mindez összefüggést mutat a mediatizáció, a professzionalizáció és a perszonalizáció jelenségével, és valószínűsíthetőn hozzájárul a politikai polarizációhoz, valamint ahhoz, hogy a választók a kampányok eldurvulását érzékelik. Az eredmények emellett arra utalnak, hogy a magyarországi pártok a negatív kampányt saját választótáboruk mobilizálására használják. A statikus magyarázatokhoz köthető hipotézisek tesztelése megmutatta, hogy olyan tényezők, mint az ellenzéki pozíció, a mediántól való nagyobb távolság, az ügybirtoklás és két párt közötti nagyobb ideológiai távolság növelik a negatív kampány alkalmazásának valószínűségét. A negatív kampány kapcsán emellett a pártokon belül egyfajta munkamegosztás figyelhető meg: a pártvezetésben részt vevő politikusok, illetve a kormányzati pozícióval rendelkező politikusok kisebb, míg az ilyen pozíciókkal nem rendelkezők és a szóvivők nagyobb valószínűséggel alkalmaznak negatív kampányt. A dinamikus magyarázatokhoz kötődő hipotéziseket a disszertáció a hálózatelemzés megfigyeléseiből vezette le. Vizsgálatuk megmutatta, hogy a magyarországi kampányokban a reakcióknak és reciprocitásnak, jelentős szerepe van, a pártok viszonozzák egymás támadásait, és ez jellemzőbb stratégia, mint a pozitív cáfolatok használata. A kampányokban érvényesül a strukturális egyensúly, a szereplők kampányukat a szövetségi rendszereiket figyelembe véve folytatják. A kampányok hálózatai klaszteresednek, és jellemzően két fő ellenfél és szövetségesei támadják egymást a kampány során, ami szintén a polarizáció jelének tekinthető. Az elemzés alapján a negatív kampány alkalmazásának valószínűségére a dinamikus tényezők jelentősebb hatást gyakorolnak, mint a statikus magyarázatok, ami alátámasztja a dolgozat fő hipotézisét, miszerint a kampány lefolyása jelentősen befolyásolja a negatív kampány alkalmazását."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/1/Nabelek_Fruzsina_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/7/Nabelek_Fruzsina_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/13/Nabelek_Fruzsina_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1246/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["Negatív kampány Magyarországon - A negatív kampány megjelenése az 1998 és 2018 közötti választási kampányokban"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}