{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1244"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1244","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban - A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből","abstract":"Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből Vincze Anikó Disszertációmban a digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseit vizsgáltam empirikusan középiskolás diákok IKT-használatának különböző dimenziói és iskolai teljesítményének kapcsolatán keresztül. A szakirodalom ellentmondásos eredményeket mutat a vizsgált kérdésben, egyes kutatók pozitív összefüggést, mások pedig semleges vagy negatív kapcsolatot mutatnak ki. Ezért dolgozatom egyik célja, hogy empirikusan, a kutatási probléma minél teljesebb feltárása érdekében kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával vizsgálja meg az IKT-használat különböző dimenziói és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatot. Újszerű megközelítést jelent dolgozatomban az összefüggések értelmezése során a harmadlagos digitális megosztottsághoz kapcsolódó digitális tőke koncepciójának alkalmazása, amely a nemzetközi szakirodalomban viszonylag friss, a hazai szakirodalomban pedig ezidáig kevéssé használt fogalom. A digitális tőke hidat képez az offline tőkék között, ennek értelmében a megfelelő IKT-használat olyan erőforrást jelenthet a felhasználó számára, melyet más tőkékre - esetünkben a tanulás és iskolai teljesítmény által kulturális és humán tőkére- át tud váltani és ezáltal kedvezőbb társadalmi pozíciót tud magának biztosítani. Vizsgálódásaim során abból indultam ki, hogy az info-kommunikációs eszközök erőforrás-bővítő felhasználási módjai hozzájárulnak a digitális tőke növeléséhez, ezáltal a jobb iskolai teljesítményhez. Ebben az összefüggésben azonban jelentős szerepe van a társadalmi háttérnek, amely mind az IKT-használat erőforrás-bővítő módjait, mind az iskolai teljesítményt befolyásolja. Ezért az IKT-használatak elsősorban közvetítő szerepet tulajdonítottam a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek között. A kutatási kérdéseim megválaszolása és hipotéziseim vizsgálata érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. A kvantitatív elemzést a PISA 2015 nemzetközi kompetencia-mérés magyar adatain végeztem, amely során a DiMaggio-Hargittai szerzőpáros digitális egyenlőtlenségi dimenzióit adaptáltam az IKT-használati módok megkülönböztetésére, majd ezeket vetettem össze az iskolai teljesítménnyel a matematika, olvasás-szövegértés és alkalmazott természettudomány terén. A kvalitatív kutatást egy diákok körében végzett interjús kutatás képezte, melyben a diákok véleményét térképeztük fel az IKT-használat és a tanulmányi sikeresség összefüggésében. Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vontam le: • Az internethasználat alapvetően erőforrást jelent, digitális tőkét képez, amit kulturális, illetve humán tőkére át lehet váltani iskolai teljesítmény formájában. • Az IKT-használat különböző dimenzióiban, a családi háttértől és a nemtől függetlenül erőforrás-növelőnek bizonyult, azaz jobb iskolai teljesítményt eredményezett a PC-típusú eszközök otthoni használata, az időben kontrolláltabb IKT-használat és a magasabb szintű szubjektív IKT-tudás. • A hatékony, digitális tőke előállítására alkalmas IKT-használati mód függ az egyén családi hátterétől • Azok tudják digitális tőkeként hasznosítani az internethasználatban rejlő lehetőségeket, akik egyrészt megfelelő „hozott” tőkével rendelkeznek, másrészt pedig az iskolai teljesítményük révén kialakuló kulturális tőkét erőforrás-növelő IKT-használatra tudják fordítani.","abstract_html":"Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből Vincze Anikó Disszertációmban a digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseit vizsgáltam empirikusan középiskolás diákok IKT-használatának különböző dimenziói és iskolai teljesítményének kapcsolatán keresztül. A szakirodalom ellentmondásos eredményeket mutat a vizsgált kérdésben, egyes kutatók pozitív összefüggést, mások pedig semleges vagy negatív kapcsolatot mutatnak ki. Ezért dolgozatom egyik célja, hogy empirikusan, a kutatási probléma minél teljesebb feltárása érdekében kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával vizsgálja meg az IKT-használat különböző dimenziói és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatot. Újszerű megközelítést jelent dolgozatomban az összefüggések értelmezése során a harmadlagos digitális megosztottsághoz kapcsolódó digitális tőke koncepciójának alkalmazása, amely a nemzetközi szakirodalomban viszonylag friss, a hazai szakirodalomban pedig ezidáig kevéssé használt fogalom. A digitális tőke hidat képez az offline tőkék között, ennek értelmében a megfelelő IKT-használat olyan erőforrást jelenthet a felhasználó számára, melyet más tőkékre - esetünkben a tanulás és iskolai teljesítmény által kulturális és humán tőkére- át tud váltani és ezáltal kedvezőbb társadalmi pozíciót tud magának biztosítani. Vizsgálódásaim során abból indultam ki, hogy az info-kommunikációs eszközök erőforrás-bővítő felhasználási módjai hozzájárulnak a digitális tőke növeléséhez, ezáltal a jobb iskolai teljesítményhez. Ebben az összefüggésben azonban jelentős szerepe van a társadalmi háttérnek, amely mind az IKT-használat erőforrás-bővítő módjait, mind az iskolai teljesítményt befolyásolja. Ezért az IKT-használatak elsősorban közvetítő szerepet tulajdonítottam a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek között. A kutatási kérdéseim megválaszolása és hipotéziseim vizsgálata érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. A kvantitatív elemzést a PISA 2015 nemzetközi kompetencia-mérés magyar adatain végeztem, amely során a DiMaggio-Hargittai szerzőpáros digitális egyenlőtlenségi dimenzióit adaptáltam az IKT-használati módok megkülönböztetésére, majd ezeket vetettem össze az iskolai teljesítménnyel a matematika, olvasás-szövegértés és alkalmazott természettudomány terén. A kvalitatív kutatást egy diákok körében végzett interjús kutatás képezte, melyben a diákok véleményét térképeztük fel az IKT-használat és a tanulmányi sikeresség összefüggésében. Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vontam le: • Az internethasználat alapvetően erőforrást jelent, digitális tőkét képez, amit kulturális, illetve humán tőkére át lehet váltani iskolai teljesítmény formájában. • Az IKT-használat különböző dimenzióiban, a családi háttértől és a nemtől függetlenül erőforrás-növelőnek bizonyult, azaz jobb iskolai teljesítményt eredményezett a PC-típusú eszközök otthoni használata, az időben kontrolláltabb IKT-használat és a magasabb szintű szubjektív IKT-tudás. • A hatékony, digitális tőke előállítására alkalmas IKT-használati mód függ az egyén családi hátterétől • Azok tudják digitális tőkeként hasznosítani az internethasználatban rejlő lehetőségeket, akik egyrészt megfelelő „hozott” tőkével rendelkeznek, másrészt pedig az iskolai teljesítményük révén kialakuló kulturális tőkét erőforrás-növelő IKT-használatra tudják fordítani.","abstract_has_math":false,"creators":["Vincze, Anikó"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022","date_published":"2022","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Oktatás"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Vincze, Anikó"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Oktatás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/1/Vincze_Aniko_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/7/Vincze_Aniko_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/8/Vincze_Aniko_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből Vincze Anikó Disszertációmban a digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseit vizsgáltam empirikusan középiskolás diákok IKT-használatának különböző dimenziói és iskolai teljesítményének kapcsolatán keresztül. A szakirodalom ellentmondásos eredményeket mutat a vizsgált kérdésben, egyes kutatók pozitív összefüggést, mások pedig semleges vagy negatív kapcsolatot mutatnak ki. Ezért dolgozatom egyik célja, hogy empirikusan, a kutatási probléma minél teljesebb feltárása érdekében kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával vizsgálja meg az IKT-használat különböző dimenziói és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatot. Újszerű megközelítést jelent dolgozatomban az összefüggések értelmezése során a harmadlagos digitális megosztottsághoz kapcsolódó digitális tőke koncepciójának alkalmazása, amely a nemzetközi szakirodalomban viszonylag friss, a hazai szakirodalomban pedig ezidáig kevéssé használt fogalom. A digitális tőke hidat képez az offline tőkék között, ennek értelmében a megfelelő IKT-használat olyan erőforrást jelenthet a felhasználó számára, melyet más tőkékre - esetünkben a tanulás és iskolai teljesítmény által kulturális és humán tőkére- át tud váltani és ezáltal kedvezőbb társadalmi pozíciót tud magának biztosítani. Vizsgálódásaim során abból indultam ki, hogy az info-kommunikációs eszközök erőforrás-bővítő felhasználási módjai hozzájárulnak a digitális tőke növeléséhez, ezáltal a jobb iskolai teljesítményhez. Ebben az összefüggésben azonban jelentős szerepe van a társadalmi háttérnek, amely mind az IKT-használat erőforrás-bővítő módjait, mind az iskolai teljesítményt befolyásolja. Ezért az IKT-használatak elsősorban közvetítő szerepet tulajdonítottam a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek között. A kutatási kérdéseim megválaszolása és hipotéziseim vizsgálata érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. A kvantitatív elemzést a PISA 2015 nemzetközi kompetencia-mérés magyar adatain végeztem, amely során a DiMaggio-Hargittai szerzőpáros digitális egyenlőtlenségi dimenzióit adaptáltam az IKT-használati módok megkülönböztetésére, majd ezeket vetettem össze az iskolai teljesítménnyel a matematika, olvasás-szövegértés és alkalmazott természettudomány terén. A kvalitatív kutatást egy diákok körében végzett interjús kutatás képezte, melyben a diákok véleményét térképeztük fel az IKT-használat és a tanulmányi sikeresség összefüggésében. Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vontam le: • Az internethasználat alapvetően erőforrást jelent, digitális tőkét képez, amit kulturális, illetve humán tőkére át lehet váltani iskolai teljesítmény formájában. • Az IKT-használat különböző dimenzióiban, a családi háttértől és a nemtől függetlenül erőforrás-növelőnek bizonyult, azaz jobb iskolai teljesítményt eredményezett a PC-típusú eszközök otthoni használata, az időben kontrolláltabb IKT-használat és a magasabb szintű szubjektív IKT-tudás. • A hatékony, digitális tőke előállítására alkalmas IKT-használati mód függ az egyén családi hátterétől • Azok tudják digitális tőkeként hasznosítani az internethasználatban rejlő lehetőségeket, akik egyrészt megfelelő „hozott” tőkével rendelkeznek, másrészt pedig az iskolai teljesítményük révén kialakuló kulturális tőkét erőforrás-növelő IKT-használatra tudják fordítani."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban - A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Vincze, Anikó"],"dc:date":["2022"],"dc:date.issued":["2022"],"dc:description.abstract":["Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből Vincze Anikó Disszertációmban a digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseit vizsgáltam empirikusan középiskolás diákok IKT-használatának különböző dimenziói és iskolai teljesítményének kapcsolatán keresztül. A szakirodalom ellentmondásos eredményeket mutat a vizsgált kérdésben, egyes kutatók pozitív összefüggést, mások pedig semleges vagy negatív kapcsolatot mutatnak ki. Ezért dolgozatom egyik célja, hogy empirikusan, a kutatási probléma minél teljesebb feltárása érdekében kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával vizsgálja meg az IKT-használat különböző dimenziói és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatot. Újszerű megközelítést jelent dolgozatomban az összefüggések értelmezése során a harmadlagos digitális megosztottsághoz kapcsolódó digitális tőke koncepciójának alkalmazása, amely a nemzetközi szakirodalomban viszonylag friss, a hazai szakirodalomban pedig ezidáig kevéssé használt fogalom. A digitális tőke hidat képez az offline tőkék között, ennek értelmében a megfelelő IKT-használat olyan erőforrást jelenthet a felhasználó számára, melyet más tőkékre - esetünkben a tanulás és iskolai teljesítmény által kulturális és humán tőkére- át tud váltani és ezáltal kedvezőbb társadalmi pozíciót tud magának biztosítani. Vizsgálódásaim során abból indultam ki, hogy az info-kommunikációs eszközök erőforrás-bővítő felhasználási módjai hozzájárulnak a digitális tőke növeléséhez, ezáltal a jobb iskolai teljesítményhez. Ebben az összefüggésben azonban jelentős szerepe van a társadalmi háttérnek, amely mind az IKT-használat erőforrás-bővítő módjait, mind az iskolai teljesítményt befolyásolja. Ezért az IKT-használatak elsősorban közvetítő szerepet tulajdonítottam a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek között. A kutatási kérdéseim megválaszolása és hipotéziseim vizsgálata érdekében kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztam. A kvantitatív elemzést a PISA 2015 nemzetközi kompetencia-mérés magyar adatain végeztem, amely során a DiMaggio-Hargittai szerzőpáros digitális egyenlőtlenségi dimenzióit adaptáltam az IKT-használati módok megkülönböztetésére, majd ezeket vetettem össze az iskolai teljesítménnyel a matematika, olvasás-szövegértés és alkalmazott természettudomány terén. A kvalitatív kutatást egy diákok körében végzett interjús kutatás képezte, melyben a diákok véleményét térképeztük fel az IKT-használat és a tanulmányi sikeresség összefüggésében. Az eredmények alapján az alábbi következtetéseket vontam le: • Az internethasználat alapvetően erőforrást jelent, digitális tőkét képez, amit kulturális, illetve humán tőkére át lehet váltani iskolai teljesítmény formájában. • Az IKT-használat különböző dimenzióiban, a családi háttértől és a nemtől függetlenül erőforrás-növelőnek bizonyult, azaz jobb iskolai teljesítményt eredményezett a PC-típusú eszközök otthoni használata, az időben kontrolláltabb IKT-használat és a magasabb szintű szubjektív IKT-tudás. • A hatékony, digitális tőke előállítására alkalmas IKT-használati mód függ az egyén családi hátterétől • Azok tudják digitális tőkeként hasznosítani az internethasználatban rejlő lehetőségeket, akik egyrészt megfelelő „hozott” tőkével rendelkeznek, másrészt pedig az iskolai teljesítményük révén kialakuló kulturális tőkét erőforrás-növelő IKT-használatra tudják fordítani."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/1/Vincze_Aniko_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/7/Vincze_Aniko_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/8/Vincze_Aniko_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1244/"],"dc:subject":["Oktatás"],"dc:title":["Tanulás és iskolai teljesítmény az információs társadalomban - A digitális egyenlőtlenségek és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggéseinek empirikus vizsgálata és értelmezése a digitális tőke szemszögéből"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}