{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1218"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1218","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében","abstract":"A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut. Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem: 1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk. 2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése. 3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt.","abstract_html":"A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut. Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem: 1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk. 2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése. 3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt.","abstract_has_math":false,"creators":["Wang, Qiuping"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-05","date_published":"2022-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Oktatás","Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Wang, Qiuping"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-05-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022034"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Oktatás","Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/1/Wang_Qiuping_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/2/Wang_Qiuping_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/5/Wang_Qiuping_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut. Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem: 1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk. 2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése. 3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Wang, Qiuping"],"dc:date":["2022-05-20"],"dc:date.issued":["2022-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut. Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem: 1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk. 2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése. 3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/1/Wang_Qiuping_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/2/Wang_Qiuping_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/5/Wang_Qiuping_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1218/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022034"],"dc:subject":["Oktatás","Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}