{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1211"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1211","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Igazságosság és rangsorolás: Alkalmazások a közgazdaságtan és sport területéről","abstract":"A doktori disszertáció néhány igazságossággal kapcsolatos problémát tárgyal a közgazdaságtan és a sport területéről. Mindennapjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy mit nevezünk igazságosnak. A 2. fejezetben a Brexit utáni lehetséges további kilépések hatását vizsgáljuk az Európai Unió Tanácsában két ismert hatalmi mértékkel, a Shapley--Shubik és a Banzhaf indexekkel. Ez a szavazási helyzet azért különleges, mert két különböző kvótának (tagállam és lakosság) is teljesülnie kell egy döntés meghozatalához. Bár a Brexit hatásait számos korábbi szakirodalom számszerűsítette, a további kilépésekkel eddig nem foglalkoztak. Az ideális az lenne, ha egy tag ki- vagy belépésének nem lennének egyértelmű nyertesei és vesztesei, az eredményeinkből azonban nem lehet ezt a következtetést levonni. Egy kilépés a nagy országok számára kedvező, ha a tagállam kvóta csökken, azonban a kis országok hatalmi indexét növeli, amikor nem változik a korlát. A 3. fejezetben egy fejezetben egy új országrangsorolási módszert javasoltunk. A különböző életminőség indexeket számos kritika éri, az önkényesen kiválasztott változók és a szakértői becslések alapján (vagy megfelelő magyarázat nélkül) meghatározott súlyok miatt. A módszertani bizonytalanságok sokszor valós gazdaságpolitikai következményekkel járnak, amikor egy állam célzottan javít néhány indikátoron, pusztán a rangsorban történő előrelépés érdekében. Az általunk választott, páros összehasonlításokból kiinduló sorrend viszont a kinyilvánított preferenciákat veszi figyelembe, azaz azt, melyik országot ítélik jobbnak az emberek a másiknál. Eljárásunk egyszerű számítása miatt a különféle összetett indexek alternatíváját jelentheti, bár teljes mértékben nem helyettesítheti azokat. A 4. fejezet jól illeszkedik a közvetítési- és reklámbevételek egy versenysorozat résztvevői közötti felosztásának egyre népszerűbb témakörébe. A Forma--1-ben használt rendszert leginkább az egyedi megállapodások jellemzik. A fejezetben páros összehasonlítások segítségével egy teljesítményen alapuló díjfelosztást vezetünk be. A megközelítés előnye a hivatalos pontozási rendszerrel szemben, hogy független a világos érvelés nélkül választott – és a múltban többször módosított – pontértékektől. Az 5. fejezetben a labdarúgásban a hosszabbítást követő esetleges büntetőpárbaj rúgási sorrendjét tárgyaljuk. Az azonos képességű csapatoknak ugyanolyan valószínűséggel kell(ene) győzniük, a tizenegyesrúgást meghatározó szabály azonban megsérti ezt a követelményt. Ezért hat alternatív mechanizmust hasonlítottunk össze egy matematikai modell segítségével, illetve empirikus alapokon.","abstract_html":"A doktori disszertáció néhány igazságossággal kapcsolatos problémát tárgyal a közgazdaságtan és a sport területéről. Mindennapjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy mit nevezünk igazságosnak. A 2. fejezetben a Brexit utáni lehetséges további kilépések hatását vizsgáljuk az Európai Unió Tanácsában két ismert hatalmi mértékkel, a Shapley--Shubik és a Banzhaf indexekkel. Ez a szavazási helyzet azért különleges, mert két különböző kvótának (tagállam és lakosság) is teljesülnie kell egy döntés meghozatalához. Bár a Brexit hatásait számos korábbi szakirodalom számszerűsítette, a további kilépésekkel eddig nem foglalkoztak. Az ideális az lenne, ha egy tag ki- vagy belépésének nem lennének egyértelmű nyertesei és vesztesei, az eredményeinkből azonban nem lehet ezt a következtetést levonni. Egy kilépés a nagy országok számára kedvező, ha a tagállam kvóta csökken, azonban a kis országok hatalmi indexét növeli, amikor nem változik a korlát. A 3. fejezetben egy fejezetben egy új országrangsorolási módszert javasoltunk. A különböző életminőség indexeket számos kritika éri, az önkényesen kiválasztott változók és a szakértői becslések alapján (vagy megfelelő magyarázat nélkül) meghatározott súlyok miatt. A módszertani bizonytalanságok sokszor valós gazdaságpolitikai következményekkel járnak, amikor egy állam célzottan javít néhány indikátoron, pusztán a rangsorban történő előrelépés érdekében. Az általunk választott, páros összehasonlításokból kiinduló sorrend viszont a kinyilvánított preferenciákat veszi figyelembe, azaz azt, melyik országot ítélik jobbnak az emberek a másiknál. Eljárásunk egyszerű számítása miatt a különféle összetett indexek alternatíváját jelentheti, bár teljes mértékben nem helyettesítheti azokat. A 4. fejezet jól illeszkedik a közvetítési- és reklámbevételek egy versenysorozat résztvevői közötti felosztásának egyre népszerűbb témakörébe. A Forma--1-ben használt rendszert leginkább az egyedi megállapodások jellemzik. A fejezetben páros összehasonlítások segítségével egy teljesítményen alapuló díjfelosztást vezetünk be. A megközelítés előnye a hivatalos pontozási rendszerrel szemben, hogy független a világos érvelés nélkül választott – és a múltban többször módosított – pontértékektől. Az 5. fejezetben a labdarúgásban a hosszabbítást követő esetleges büntetőpárbaj rúgási sorrendjét tárgyaljuk. Az azonos képességű csapatoknak ugyanolyan valószínűséggel kell(ene) győzniük, a tizenegyesrúgást meghatározó szabály azonban megsérti ezt a követelményt. Ezért hat alternatív mechanizmust hasonlítottunk össze egy matematikai modell segítségével, illetve empirikus alapokon.","abstract_has_math":false,"creators":["Petróczy, Dóra Gréta"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-09","date_published":"2022-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Matematika. Ökonometria","Kultúra. közművelődés, sport","Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Petróczy, Dóra Gréta"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-09-26"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022059"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Matematika. Ökonometria","Kultúra. közművelődés, sport","Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/1/Petroczy_Dora_Greta_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/2/Petroczy_Dora_Greta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/3/Petroczy_Dora_Greta_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori disszertáció néhány igazságossággal kapcsolatos problémát tárgyal a közgazdaságtan és a sport területéről. Mindennapjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy mit nevezünk igazságosnak. A 2. fejezetben a Brexit utáni lehetséges további kilépések hatását vizsgáljuk az Európai Unió Tanácsában két ismert hatalmi mértékkel, a Shapley--Shubik és a Banzhaf indexekkel. Ez a szavazási helyzet azért különleges, mert két különböző kvótának (tagállam és lakosság) is teljesülnie kell egy döntés meghozatalához. Bár a Brexit hatásait számos korábbi szakirodalom számszerűsítette, a további kilépésekkel eddig nem foglalkoztak. Az ideális az lenne, ha egy tag ki- vagy belépésének nem lennének egyértelmű nyertesei és vesztesei, az eredményeinkből azonban nem lehet ezt a következtetést levonni. Egy kilépés a nagy országok számára kedvező, ha a tagállam kvóta csökken, azonban a kis országok hatalmi indexét növeli, amikor nem változik a korlát. A 3. fejezetben egy fejezetben egy új országrangsorolási módszert javasoltunk. A különböző életminőség indexeket számos kritika éri, az önkényesen kiválasztott változók és a szakértői becslések alapján (vagy megfelelő magyarázat nélkül) meghatározott súlyok miatt. A módszertani bizonytalanságok sokszor valós gazdaságpolitikai következményekkel járnak, amikor egy állam célzottan javít néhány indikátoron, pusztán a rangsorban történő előrelépés érdekében. Az általunk választott, páros összehasonlításokból kiinduló sorrend viszont a kinyilvánított preferenciákat veszi figyelembe, azaz azt, melyik országot ítélik jobbnak az emberek a másiknál. Eljárásunk egyszerű számítása miatt a különféle összetett indexek alternatíváját jelentheti, bár teljes mértékben nem helyettesítheti azokat. A 4. fejezet jól illeszkedik a közvetítési- és reklámbevételek egy versenysorozat résztvevői közötti felosztásának egyre népszerűbb témakörébe. A Forma--1-ben használt rendszert leginkább az egyedi megállapodások jellemzik. A fejezetben páros összehasonlítások segítségével egy teljesítményen alapuló díjfelosztást vezetünk be. A megközelítés előnye a hivatalos pontozási rendszerrel szemben, hogy független a világos érvelés nélkül választott – és a múltban többször módosított – pontértékektől. Az 5. fejezetben a labdarúgásban a hosszabbítást követő esetleges büntetőpárbaj rúgási sorrendjét tárgyaljuk. Az azonos képességű csapatoknak ugyanolyan valószínűséggel kell(ene) győzniük, a tizenegyesrúgást meghatározó szabály azonban megsérti ezt a követelményt. Ezért hat alternatív mechanizmust hasonlítottunk össze egy matematikai modell segítségével, illetve empirikus alapokon."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Igazságosság és rangsorolás: Alkalmazások a közgazdaságtan és sport területéről"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Petróczy, Dóra Gréta"],"dc:date":["2022-09-26"],"dc:date.issued":["2022-09"],"dc:description.abstract":["A doktori disszertáció néhány igazságossággal kapcsolatos problémát tárgyal a közgazdaságtan és a sport területéről. Mindennapjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy mit nevezünk igazságosnak. A 2. fejezetben a Brexit utáni lehetséges további kilépések hatását vizsgáljuk az Európai Unió Tanácsában két ismert hatalmi mértékkel, a Shapley--Shubik és a Banzhaf indexekkel. Ez a szavazási helyzet azért különleges, mert két különböző kvótának (tagállam és lakosság) is teljesülnie kell egy döntés meghozatalához. Bár a Brexit hatásait számos korábbi szakirodalom számszerűsítette, a további kilépésekkel eddig nem foglalkoztak. Az ideális az lenne, ha egy tag ki- vagy belépésének nem lennének egyértelmű nyertesei és vesztesei, az eredményeinkből azonban nem lehet ezt a következtetést levonni. Egy kilépés a nagy országok számára kedvező, ha a tagállam kvóta csökken, azonban a kis országok hatalmi indexét növeli, amikor nem változik a korlát. A 3. fejezetben egy fejezetben egy új országrangsorolási módszert javasoltunk. A különböző életminőség indexeket számos kritika éri, az önkényesen kiválasztott változók és a szakértői becslések alapján (vagy megfelelő magyarázat nélkül) meghatározott súlyok miatt. A módszertani bizonytalanságok sokszor valós gazdaságpolitikai következményekkel járnak, amikor egy állam célzottan javít néhány indikátoron, pusztán a rangsorban történő előrelépés érdekében. Az általunk választott, páros összehasonlításokból kiinduló sorrend viszont a kinyilvánított preferenciákat veszi figyelembe, azaz azt, melyik országot ítélik jobbnak az emberek a másiknál. Eljárásunk egyszerű számítása miatt a különféle összetett indexek alternatíváját jelentheti, bár teljes mértékben nem helyettesítheti azokat. A 4. fejezet jól illeszkedik a közvetítési- és reklámbevételek egy versenysorozat résztvevői közötti felosztásának egyre népszerűbb témakörébe. A Forma--1-ben használt rendszert leginkább az egyedi megállapodások jellemzik. A fejezetben páros összehasonlítások segítségével egy teljesítményen alapuló díjfelosztást vezetünk be. A megközelítés előnye a hivatalos pontozási rendszerrel szemben, hogy független a világos érvelés nélkül választott – és a múltban többször módosított – pontértékektől. Az 5. fejezetben a labdarúgásban a hosszabbítást követő esetleges büntetőpárbaj rúgási sorrendjét tárgyaljuk. Az azonos képességű csapatoknak ugyanolyan valószínűséggel kell(ene) győzniük, a tizenegyesrúgást meghatározó szabály azonban megsérti ezt a követelményt. Ezért hat alternatív mechanizmust hasonlítottunk össze egy matematikai modell segítségével, illetve empirikus alapokon."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/1/Petroczy_Dora_Greta_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/2/Petroczy_Dora_Greta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/3/Petroczy_Dora_Greta_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1211/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022059"],"dc:subject":["Matematika. Ökonometria","Kultúra. közművelődés, sport","Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["Igazságosság és rangsorolás: Alkalmazások a közgazdaságtan és sport területéről"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}