{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1209"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1209","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A negyedéves fogyasztás mérési és becslési lehetőségei","abstract":"A doktori értekezés arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legpontosabban mérni a nemzeti számlákban a negyedéves fogyasztás alakulását Magyarországon, ha nem állnak rendelkezésre a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel adatai. A negyedéves fogyasztás kiemelt makrogazdasági mutató több okból is. Egyrészről a GDP felhasználás oldali megközelítésének egyik kiemelt tétele, másrészről a háztartások jólétének egyik fontos mutatója a jövedelem és a vagyon mellett. Ugyanakkor a hazai fogyasztás tartósság szerinti idősorai, különösen a tartós javakra fordított kiadások jól jelzik a konjunktúra alakulását. A fogyasztás részletesen tárgyalt terület a közgazdaságtanban. Az egyéni fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja. A mikroökonómia megközelítésében a fogyasztás az egyén haszonmaximalizáló döntéseként jön létre, amely során a fogyasztót a racionalitás jellemzi. A viselkedési közgazdászok ezzel szemben úgy vélik, hogy számos más tényező is befolyásolja a fogyasztók döntéseit. Rávilágítanak arra, hogy a fogyasztás már egyéni szinten is bonyolult hatások eredőjeként alakul ki. A makroökonómiai megközelítések az aggregált fogyasztásra úgy tekintenek, mint ami a jövedelem, ill. a vagyon függvényeként határozódik meg. A viselkedési közgazdászok más befolyásoló tényezőket is nevesítenek. Amellett érvelnek, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nemcsak a vásárlási képességtől függ, hanem a vásárlási hajlandóságtól is. Ennek ismerete különösen fontos, mert ez jelenti az elméleti hátteret a bizalmi indikátorokat, ill. a Google adatokat felhasználó modellek számára. A nemzeti számlákban szereplő ún. hazai fogyasztás becslése nagy szakmai kihívást jelent. Számos EU tagországban ún. kínálati módszerrel végzik el a becslést, amely az éves termelés és fogyasztás közti struktúrára épül. A doktori értekezés ugyanakkor új megközelítést mutat be: a fogyasztás negyedéves becslését olyan gyorsbecslésnek tekinti, amely az éves adatok rendelkezésre állása után igazodik a nagyobb információs bázison alapuló becsült adathoz. Emiatt a dolgozat áttekinti az alkalmazható gyorsbecslési módszereket és ismerteti a felhasználható adatforrások körét. A kutatás igyekezett minél több adminisztratív, ill. kérdőíves adatforrást feltárni, hogy kialakítható legyen a modellbecslés optimális szintje. A doktori értekezés eredményei a következők: 1. Új, negyedéves fogyasztás becslési módszer kialakítása: A tartósság minden egyes kategóriáját (nem tartós, tartós, féltartós javakra, ill. szolgáltatásokra fordított kiadások) sikerült megfelelő részletezettséggel tovább bontani, és azokra indikátort tartalmazó ARIMA modelleket illeszteni. A kialakított alulról építkező, ún. bottom-up megközelítés megfelel a hivatalos statisztika követelményeinek, a nemzeti számlák céljainak. A hazai fogyasztás tartósság szerinti kategóriáinak alakulása HKÉF adatok hiányában is megbecsülhető, ugyanakkor a negyedéves becsült adatokban megnő a bizonytalanság. A bottom-up modellek az év egészére vonatkozó fogyasztást azonban jól, kis hibával becsülik. 2. A bottom-up modellek és a direkt modellek eredményeinek összevetése: A döntően kiskereskedelmi adatokat felhasználó direkt modellek, ill. a járulékbevallásból származó aggregált kereseti adatokat tartalmazó modellek a tartósság legtöbb kategóriájában rosszabbul teljesítenek a bottom-up modellekhez képest. A modellek eredményeképp kimutatható, hogy a kereseti adatok és a fogyasztás tartósság szerinti tételei között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat csak a féltartós termékek esetében egyidejű, a többi csoportban késleltetett viszony áll fenn. 3. A bankkártya adatok felhasználhatóságának vizsgálata a negyedéves becslés során: Az eredmények alapján a bankkártya adatok a bottom-up modellekhez képest felülbecsülik a hazai fogyasztás növekedési ütemét, amennyiben a fogyasztói árindexszel történik azok deflálása. Ugyanakkor a bankkártya adatok folyó áras értékei megfelelően, a bottom-up modellekhez képest nagyobb hibával jelzik előre a hazai fogyasztás folyó áras értékének alakulását. Az eredmények alapján úgy vélem, hogy sikerült a kutatási célt teljesítenem, és az eredményeim alapján a negyedéves fogyasztás becslés a további években is elvégezhető lesz.","abstract_html":"A doktori értekezés arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legpontosabban mérni a nemzeti számlákban a negyedéves fogyasztás alakulását Magyarországon, ha nem állnak rendelkezésre a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel adatai. A negyedéves fogyasztás kiemelt makrogazdasági mutató több okból is. Egyrészről a GDP felhasználás oldali megközelítésének egyik kiemelt tétele, másrészről a háztartások jólétének egyik fontos mutatója a jövedelem és a vagyon mellett. Ugyanakkor a hazai fogyasztás tartósság szerinti idősorai, különösen a tartós javakra fordított kiadások jól jelzik a konjunktúra alakulását. A fogyasztás részletesen tárgyalt terület a közgazdaságtanban. Az egyéni fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja. A mikroökonómia megközelítésében a fogyasztás az egyén haszonmaximalizáló döntéseként jön létre, amely során a fogyasztót a racionalitás jellemzi. A viselkedési közgazdászok ezzel szemben úgy vélik, hogy számos más tényező is befolyásolja a fogyasztók döntéseit. Rávilágítanak arra, hogy a fogyasztás már egyéni szinten is bonyolult hatások eredőjeként alakul ki. A makroökonómiai megközelítések az aggregált fogyasztásra úgy tekintenek, mint ami a jövedelem, ill. a vagyon függvényeként határozódik meg. A viselkedési közgazdászok más befolyásoló tényezőket is nevesítenek. Amellett érvelnek, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nemcsak a vásárlási képességtől függ, hanem a vásárlási hajlandóságtól is. Ennek ismerete különösen fontos, mert ez jelenti az elméleti hátteret a bizalmi indikátorokat, ill. a Google adatokat felhasználó modellek számára. A nemzeti számlákban szereplő ún. hazai fogyasztás becslése nagy szakmai kihívást jelent. Számos EU tagországban ún. kínálati módszerrel végzik el a becslést, amely az éves termelés és fogyasztás közti struktúrára épül. A doktori értekezés ugyanakkor új megközelítést mutat be: a fogyasztás negyedéves becslését olyan gyorsbecslésnek tekinti, amely az éves adatok rendelkezésre állása után igazodik a nagyobb információs bázison alapuló becsült adathoz. Emiatt a dolgozat áttekinti az alkalmazható gyorsbecslési módszereket és ismerteti a felhasználható adatforrások körét. A kutatás igyekezett minél több adminisztratív, ill. kérdőíves adatforrást feltárni, hogy kialakítható legyen a modellbecslés optimális szintje. A doktori értekezés eredményei a következők: 1. Új, negyedéves fogyasztás becslési módszer kialakítása: A tartósság minden egyes kategóriáját (nem tartós, tartós, féltartós javakra, ill. szolgáltatásokra fordított kiadások) sikerült megfelelő részletezettséggel tovább bontani, és azokra indikátort tartalmazó ARIMA modelleket illeszteni. A kialakított alulról építkező, ún. bottom-up megközelítés megfelel a hivatalos statisztika követelményeinek, a nemzeti számlák céljainak. A hazai fogyasztás tartósság szerinti kategóriáinak alakulása HKÉF adatok hiányában is megbecsülhető, ugyanakkor a negyedéves becsült adatokban megnő a bizonytalanság. A bottom-up modellek az év egészére vonatkozó fogyasztást azonban jól, kis hibával becsülik. 2. A bottom-up modellek és a direkt modellek eredményeinek összevetése: A döntően kiskereskedelmi adatokat felhasználó direkt modellek, ill. a járulékbevallásból származó aggregált kereseti adatokat tartalmazó modellek a tartósság legtöbb kategóriájában rosszabbul teljesítenek a bottom-up modellekhez képest. A modellek eredményeképp kimutatható, hogy a kereseti adatok és a fogyasztás tartósság szerinti tételei között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat csak a féltartós termékek esetében egyidejű, a többi csoportban késleltetett viszony áll fenn. 3. A bankkártya adatok felhasználhatóságának vizsgálata a negyedéves becslés során: Az eredmények alapján a bankkártya adatok a bottom-up modellekhez képest felülbecsülik a hazai fogyasztás növekedési ütemét, amennyiben a fogyasztói árindexszel történik azok deflálása. Ugyanakkor a bankkártya adatok folyó áras értékei megfelelően, a bottom-up modellekhez képest nagyobb hibával jelzik előre a hazai fogyasztás folyó áras értékének alakulását. Az eredmények alapján úgy vélem, hogy sikerült a kutatási célt teljesítenem, és az eredményeim alapján a negyedéves fogyasztás becslés a további években is elvégezhető lesz.","abstract_has_math":false,"creators":["Máténé Bella, Klaudia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-06","date_published":"2022-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Közgazdasági elméletek","Gazdasági fejlődés"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Máténé Bella, Klaudia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-06-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022045"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Közgazdasági elméletek","Gazdasági fejlődés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/1/Matene_Bella_Klaudia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/2/Matene_Bella_Klaudia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/6/Matene_Bella_Klaudia_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori értekezés arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legpontosabban mérni a nemzeti számlákban a negyedéves fogyasztás alakulását Magyarországon, ha nem állnak rendelkezésre a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel adatai. A negyedéves fogyasztás kiemelt makrogazdasági mutató több okból is. Egyrészről a GDP felhasználás oldali megközelítésének egyik kiemelt tétele, másrészről a háztartások jólétének egyik fontos mutatója a jövedelem és a vagyon mellett. Ugyanakkor a hazai fogyasztás tartósság szerinti idősorai, különösen a tartós javakra fordított kiadások jól jelzik a konjunktúra alakulását. A fogyasztás részletesen tárgyalt terület a közgazdaságtanban. Az egyéni fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja. A mikroökonómia megközelítésében a fogyasztás az egyén haszonmaximalizáló döntéseként jön létre, amely során a fogyasztót a racionalitás jellemzi. A viselkedési közgazdászok ezzel szemben úgy vélik, hogy számos más tényező is befolyásolja a fogyasztók döntéseit. Rávilágítanak arra, hogy a fogyasztás már egyéni szinten is bonyolult hatások eredőjeként alakul ki. A makroökonómiai megközelítések az aggregált fogyasztásra úgy tekintenek, mint ami a jövedelem, ill. a vagyon függvényeként határozódik meg. A viselkedési közgazdászok más befolyásoló tényezőket is nevesítenek. Amellett érvelnek, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nemcsak a vásárlási képességtől függ, hanem a vásárlási hajlandóságtól is. Ennek ismerete különösen fontos, mert ez jelenti az elméleti hátteret a bizalmi indikátorokat, ill. a Google adatokat felhasználó modellek számára. A nemzeti számlákban szereplő ún. hazai fogyasztás becslése nagy szakmai kihívást jelent. Számos EU tagországban ún. kínálati módszerrel végzik el a becslést, amely az éves termelés és fogyasztás közti struktúrára épül. A doktori értekezés ugyanakkor új megközelítést mutat be: a fogyasztás negyedéves becslését olyan gyorsbecslésnek tekinti, amely az éves adatok rendelkezésre állása után igazodik a nagyobb információs bázison alapuló becsült adathoz. Emiatt a dolgozat áttekinti az alkalmazható gyorsbecslési módszereket és ismerteti a felhasználható adatforrások körét. A kutatás igyekezett minél több adminisztratív, ill. kérdőíves adatforrást feltárni, hogy kialakítható legyen a modellbecslés optimális szintje. A doktori értekezés eredményei a következők: 1. Új, negyedéves fogyasztás becslési módszer kialakítása: A tartósság minden egyes kategóriáját (nem tartós, tartós, féltartós javakra, ill. szolgáltatásokra fordított kiadások) sikerült megfelelő részletezettséggel tovább bontani, és azokra indikátort tartalmazó ARIMA modelleket illeszteni. A kialakított alulról építkező, ún. bottom-up megközelítés megfelel a hivatalos statisztika követelményeinek, a nemzeti számlák céljainak. A hazai fogyasztás tartósság szerinti kategóriáinak alakulása HKÉF adatok hiányában is megbecsülhető, ugyanakkor a negyedéves becsült adatokban megnő a bizonytalanság. A bottom-up modellek az év egészére vonatkozó fogyasztást azonban jól, kis hibával becsülik. 2. A bottom-up modellek és a direkt modellek eredményeinek összevetése: A döntően kiskereskedelmi adatokat felhasználó direkt modellek, ill. a járulékbevallásból származó aggregált kereseti adatokat tartalmazó modellek a tartósság legtöbb kategóriájában rosszabbul teljesítenek a bottom-up modellekhez képest. A modellek eredményeképp kimutatható, hogy a kereseti adatok és a fogyasztás tartósság szerinti tételei között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat csak a féltartós termékek esetében egyidejű, a többi csoportban késleltetett viszony áll fenn. 3. A bankkártya adatok felhasználhatóságának vizsgálata a negyedéves becslés során: Az eredmények alapján a bankkártya adatok a bottom-up modellekhez képest felülbecsülik a hazai fogyasztás növekedési ütemét, amennyiben a fogyasztói árindexszel történik azok deflálása. Ugyanakkor a bankkártya adatok folyó áras értékei megfelelően, a bottom-up modellekhez képest nagyobb hibával jelzik előre a hazai fogyasztás folyó áras értékének alakulását. Az eredmények alapján úgy vélem, hogy sikerült a kutatási célt teljesítenem, és az eredményeim alapján a negyedéves fogyasztás becslés a további években is elvégezhető lesz."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A negyedéves fogyasztás mérési és becslési lehetőségei"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Máténé Bella, Klaudia"],"dc:date":["2022-06-20"],"dc:date.issued":["2022-06"],"dc:description.abstract":["A doktori értekezés arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legpontosabban mérni a nemzeti számlákban a negyedéves fogyasztás alakulását Magyarországon, ha nem állnak rendelkezésre a háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel adatai. A negyedéves fogyasztás kiemelt makrogazdasági mutató több okból is. Egyrészről a GDP felhasználás oldali megközelítésének egyik kiemelt tétele, másrészről a háztartások jólétének egyik fontos mutatója a jövedelem és a vagyon mellett. Ugyanakkor a hazai fogyasztás tartósság szerinti idősorai, különösen a tartós javakra fordított kiadások jól jelzik a konjunktúra alakulását. A fogyasztás részletesen tárgyalt terület a közgazdaságtanban. Az egyéni fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja. A mikroökonómia megközelítésében a fogyasztás az egyén haszonmaximalizáló döntéseként jön létre, amely során a fogyasztót a racionalitás jellemzi. A viselkedési közgazdászok ezzel szemben úgy vélik, hogy számos más tényező is befolyásolja a fogyasztók döntéseit. Rávilágítanak arra, hogy a fogyasztás már egyéni szinten is bonyolult hatások eredőjeként alakul ki. A makroökonómiai megközelítések az aggregált fogyasztásra úgy tekintenek, mint ami a jövedelem, ill. a vagyon függvényeként határozódik meg. A viselkedési közgazdászok más befolyásoló tényezőket is nevesítenek. Amellett érvelnek, hogy különösen a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nemcsak a vásárlási képességtől függ, hanem a vásárlási hajlandóságtól is. Ennek ismerete különösen fontos, mert ez jelenti az elméleti hátteret a bizalmi indikátorokat, ill. a Google adatokat felhasználó modellek számára. A nemzeti számlákban szereplő ún. hazai fogyasztás becslése nagy szakmai kihívást jelent. Számos EU tagországban ún. kínálati módszerrel végzik el a becslést, amely az éves termelés és fogyasztás közti struktúrára épül. A doktori értekezés ugyanakkor új megközelítést mutat be: a fogyasztás negyedéves becslését olyan gyorsbecslésnek tekinti, amely az éves adatok rendelkezésre állása után igazodik a nagyobb információs bázison alapuló becsült adathoz. Emiatt a dolgozat áttekinti az alkalmazható gyorsbecslési módszereket és ismerteti a felhasználható adatforrások körét. A kutatás igyekezett minél több adminisztratív, ill. kérdőíves adatforrást feltárni, hogy kialakítható legyen a modellbecslés optimális szintje. A doktori értekezés eredményei a következők: 1. Új, negyedéves fogyasztás becslési módszer kialakítása: A tartósság minden egyes kategóriáját (nem tartós, tartós, féltartós javakra, ill. szolgáltatásokra fordított kiadások) sikerült megfelelő részletezettséggel tovább bontani, és azokra indikátort tartalmazó ARIMA modelleket illeszteni. A kialakított alulról építkező, ún. bottom-up megközelítés megfelel a hivatalos statisztika követelményeinek, a nemzeti számlák céljainak. A hazai fogyasztás tartósság szerinti kategóriáinak alakulása HKÉF adatok hiányában is megbecsülhető, ugyanakkor a negyedéves becsült adatokban megnő a bizonytalanság. A bottom-up modellek az év egészére vonatkozó fogyasztást azonban jól, kis hibával becsülik. 2. A bottom-up modellek és a direkt modellek eredményeinek összevetése: A döntően kiskereskedelmi adatokat felhasználó direkt modellek, ill. a járulékbevallásból származó aggregált kereseti adatokat tartalmazó modellek a tartósság legtöbb kategóriájában rosszabbul teljesítenek a bottom-up modellekhez képest. A modellek eredményeképp kimutatható, hogy a kereseti adatok és a fogyasztás tartósság szerinti tételei között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat csak a féltartós termékek esetében egyidejű, a többi csoportban késleltetett viszony áll fenn. 3. A bankkártya adatok felhasználhatóságának vizsgálata a negyedéves becslés során: Az eredmények alapján a bankkártya adatok a bottom-up modellekhez képest felülbecsülik a hazai fogyasztás növekedési ütemét, amennyiben a fogyasztói árindexszel történik azok deflálása. Ugyanakkor a bankkártya adatok folyó áras értékei megfelelően, a bottom-up modellekhez képest nagyobb hibával jelzik előre a hazai fogyasztás folyó áras értékének alakulását. Az eredmények alapján úgy vélem, hogy sikerült a kutatási célt teljesítenem, és az eredményeim alapján a negyedéves fogyasztás becslés a további években is elvégezhető lesz."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/1/Matene_Bella_Klaudia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/2/Matene_Bella_Klaudia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/6/Matene_Bella_Klaudia_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1209/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022045"],"dc:subject":["Közgazdasági elméletek","Gazdasági fejlődés"],"dc:title":["A negyedéves fogyasztás mérési és becslési lehetőségei"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}