{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1201"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1201","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)","abstract":"Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult","abstract_html":"Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult","abstract_has_math":false,"creators":["Dudlák, Tamás"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-03","date_published":"2022-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Dudlák, Tamás"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-03-16"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022017"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/1/Dudlak_Tamas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/2/Dudlak_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/5/Dudlak_Tamas_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Dudlák, Tamás"],"dc:date":["2022-03-16"],"dc:date.issued":["2022-03"],"dc:description.abstract":["Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/1/Dudlak_Tamas_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/2/Dudlak_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/5/Dudlak_Tamas_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1201/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022017"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}